Képünk alsó felében jól látszik, hol ömlik a sóbánya tárnáiba a Korond-patak vize
Fotó: Haáz Vince
Ismét ömlik a víz a parajdi sóbánya tárnáiba, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt – közölte kedden Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök. A bányatársaság alkalmazottai menekítik a berendezést és a munkagépeket a sóbányából.
2025. május 27., 16:572025. május 27., 16:57
2025. május 27., 17:332025. május 27., 17:33
Minden eddiginél nagyobb a baj a Székelyföld egyik legforgalmasabb idegenforgalmi célpontjánál az elmúlt napok esőzései miatt. Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében kedden elmondta: a hétfő éjszakai és keddi esőzések nyomán a Korond-patak vízhozama másodpercenként 50 köbméterre nőtt. Az árral érkező hordalék felszakította a medret védő geofóliát, így beömlik a víz a sóbányába. „A legrosszabb, hogy tehetetlen mindenki, mert ekkora mértékű és mennyiségű vizet nem láttak a helyiek sem az elmúlt 30 évben. Ez valószínűleg oda fog vezetni, hogy pár órán belül a bányát el fogja önteni a víz” – tájékoztatott a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) helyszínen lévő képviselőitől kapott legújabb információk alapján az RMDSZ-es elöljáró.
Bíró Barna Botond arra kérte a parajdi, sóvidéki lakosokat, hogy tartsanak ki a nehéz pillanatokban és ne veszítsék el a reményt. „Bármi történik ma – meg kell várni, hogy a víz lemenjen –, utána nem fogjuk engedni azt, hogy ne nyissák újra a bányavállalatot” – hangoztatta a tanácselnök. Közölte, hogy minden érintett intézményt és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is tájékoztatta a rendkívüli helyzetről.
A Korond-patak vízhozama már eléri a 60 köbmétert másodpercenként, és a hordalék megsértette a geofóliát
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, egyeztetett az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselőivel is, akiktől a bánya helyreállítását, és ezt követően a turizmus és a kitermelés újraindítását kérte. Az évente látogatók százezreit vonzó sóbánya áll a helyi és regionális turizmus középpontjában, bezárása számos munkahelyet veszélyeztet. Nyágrus László polgármester arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet. „Kérünk mindenkit, hogy vigyázzunk egymásra, különösen az idősebbekre, gyerekekre. Ne feledjük: egységben az erő, és a nehéz időkben még inkább szükség van az összetartásra” – idézte az MTI a polgármestert.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 nappal meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt, miután a Korond-patak hozama ismét megemelkedett a kiadós esőzések miatt.
Alina Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a Korond-patak vízszintemelkedése miatt Parajdon eltávolították a veszélyesnek ítélt helyszínről a korábban kihelyezett négy motoros szivattyút. Az ISU szóvivője elmondta, hogy Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakosságot az árvízveszélyre. Adrian Pănescu prefektusi szóvivő szerint a megyei vészhelyzeti bizottságát is összehívják, hogy a legsürgősebb intézkedésekről döntsenek, a megyei és helyi hatóságok pedig folyamatosan ellenőrzik a helyzetet a terepen.
A Salrom közleménye szerint visszavonták a „munkaterületekről” a személyzetet és a gépeket mindaddig, amíg a vízhozam elfogadható szintre csökken, valamint a víz visszahúzódása lehetővé teszi a helyzet további felmérését és a szükséges munkálatok folytatását a Korond-patak medrében. „Ezek a munkálatok magukban foglalják a meder megerősítését bizonyos szakaszok lebetonozásával, valamint egy új csatorna kialakítását a nagy vízhozamok elvezetése érdekében. A szabadidős tevékenységek újraindítására kizárólag az áradások hatásainak felmérése és a létesítmény strukturális vizsgálata után kerülhet sor” – olvasható a közleményben.
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében csütörtökig a lehulló csapadék mennyisége helyenként elérheti a 60 litert négyzetméterenként, a szél pedig akár 80-90 kilométer/órás sebességgel is fújhat. A megyében ugyanakkor árvízvédelmi készültség is érvényben van csütörtökig, a legsúlyosabb a helyzet a Tatros, Olt, Homoród és a Kis- és Nagy-Küküllő folyókon, amelyekre vörös jelzésű riasztást rendeltek el. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint Nyikómalomfalvánál le kellet zárni a 13C jelzésű országutat, aminek nyomán megnőtt a forgalom Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között. A megyei önkormányzat felhívást intézett a helyi önkéntes tűzoltó egyesületekhez és kérte: álljanak a helyi hatóságok, katasztrófavédelmi csapatok rendelkezésére.
Fotó: Haáz Vince
Mint arról beszámoltunk, Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, ezt pénteken újabb 15 nappal, június 6-áig meghosszabbították a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés
megfékezésére. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.
Helyszíni riportjában a Székelyhon portál hétfőn arról számolt be, hogy Parajdon több panzió bezárt, mert turisták hiányában nem tudják fizetni az alkalmazottakat. A sóbánya bezárása miatt az idei a legrosszabb turisztikai szezon a településen, ahol most még az időjárás is keresztülhúzza a vendéglátásból élők számításait.
A létesítményt tavaly májusban, azelőtt pedig 2023-ban is be kellett zárni hasonló okokból. Tavaly néhány nappal a csíksomlyói búcsú előtt záratta be a gazdasági és turisztikai minisztérium, miután a létesítménybe beszivárgott a Korond-patak vize, amely a sós medertalajt kimosva tört utat magának. A helyi és a megyei hatóságok, továbbá za Országos Sóipari Társaság illetékesei egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy csak a Korond-patak érintett mederszakaszának a lebetonozásával menthető meg a parajdi sóbánya a beázásoktól.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!