Zsigmond Barna Pál (jobbra) mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának (EUM) parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatag egy pódiumbeszélgetésén.
2025. augusztus 29., 21:502025. augusztus 29., 21:50
2026. március 11., 23:002026. március 11., 23:00
A magyar kulturális fesztivál Duma-tér nevű rendezvényhelyszínén három marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadó beszélt a népes hallgatóság előtt szülővárosához való kötődése erejéről és fontosságáról.
Az EUM miniszterhelyettese felidézte: a romániai kommunizmus legsötétebb időszakában nevelkedett Marosvásárhelyen,
Mint kifejtette, Marosvásárhely indította el a közéleti szerepvállalás útján, amikor 1990-ben a diktatúra bukása után alakult diáktanács többi tagjával együtt a Bolyai Farkas Líceum önálló magyar tanintézménnyé válását követelték: ez meghatározó volt a közélethez való viszonyulásában, a közösségért való kiállásban.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Zsigmond Barna Pál rámutatott, egyetemi hallgatóként került Magyarországra, ahol – később az üzleti életben és a politikában is – mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását, akkor is, amikor ezért támadások érték. „Rengetegen ismét románoznak. A politikai térbe bekerült például az oktatási-nevelési támogatás, hogy
És ezt akkor sokan támadják, engem pedig folyamatosan mindenféle jelzőkkel illetnek, tehát kétségbe vonják azt, hogy én magyar emberként egységes magyar nemzetben gondolkodom, marosvásárhelyiként, vagy újpestiként, hogyha úgy tetszik. Pedig ez lenne talán a történelmi küldetése minden magyarnak” – fogalmazott a EUM parlamenti államtitkára.
Marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadók beszéltek a Vásárhelyi Forgatagon
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Zöld Csaba Jászai Mari-díjas színművész, énekes, zenész úgy vélekedett, hogy a magyarországi és erdélyi magyarokat elválasztó, száz éve meghúzott határvonalat irányítottan, céltudatosan vastagították meg a kommunizmus idején, de úgy értékelte: az utóbbi időben a vonal halványulni kezdett.
Bartis Attila József Attila-díjas író, fotográfus a hagyma héjaihoz hasonlította az őt – marosvásárhelyiként, magyarként, európaiként, keresztényként – meghatározó identitásburkokat, amelyek legbelső, mindig megmaradó magját a szülőváros képezi. Mint kifejtette, neki két Marosvásárhelye van, az egyik az a mitikus város, amelyiket a család kitelepedésekor kamaszként hátrahagyott, és egy másik, amely csak akkor vált valóságossá, amikor nem látogatóként, hanem egy színházi munka miatt, dolgozni tért vissza 2016-ban.
Az író azt mondta: műveiben szinte sosem tud elszakadni Marosvásárhelytől és a világ másik felén, a 90 százalékban muzulmán Jáva kulturálisan teljesen idegen világában is, ahol az utóbbi évtizedben élt, egy olyanszerű életritmust és létformát fedezett fel, mint amilyenben ő az 1970-es években Marosvásárhelyen szocializálódott.
Nehéz megmondani, hogy egy város – és akkor nem egy földrajzi helyről beszélek, hanem egy közösségről, szellemiségről – rendelkezik-e ezzel. A röghöz kötöttség, az egy nagyon veszélyes dolog. Kiszakadni teljesen: az a gyökértelenség halála. És Vásárhely valahogy képes arra, hogy fenntartsa ezen a pályán az embert” – vallott szülővárosáról Bartis Attila a Vásárhelyi Forgatag péntek esti pódiumbeszélgetésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!