Zsigmond Barna Pál (jobbra) mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának (EUM) parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatag egy pódiumbeszélgetésén.
2025. augusztus 29., 21:502025. augusztus 29., 21:50
2026. március 11., 23:002026. március 11., 23:00
A magyar kulturális fesztivál Duma-tér nevű rendezvényhelyszínén három marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadó beszélt a népes hallgatóság előtt szülővárosához való kötődése erejéről és fontosságáról.
Az EUM miniszterhelyettese felidézte: a romániai kommunizmus legsötétebb időszakában nevelkedett Marosvásárhelyen,
Mint kifejtette, Marosvásárhely indította el a közéleti szerepvállalás útján, amikor 1990-ben a diktatúra bukása után alakult diáktanács többi tagjával együtt a Bolyai Farkas Líceum önálló magyar tanintézménnyé válását követelték: ez meghatározó volt a közélethez való viszonyulásában, a közösségért való kiállásban.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Zsigmond Barna Pál rámutatott, egyetemi hallgatóként került Magyarországra, ahol – később az üzleti életben és a politikában is – mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását, akkor is, amikor ezért támadások érték. „Rengetegen ismét románoznak. A politikai térbe bekerült például az oktatási-nevelési támogatás, hogy
És ezt akkor sokan támadják, engem pedig folyamatosan mindenféle jelzőkkel illetnek, tehát kétségbe vonják azt, hogy én magyar emberként egységes magyar nemzetben gondolkodom, marosvásárhelyiként, vagy újpestiként, hogyha úgy tetszik. Pedig ez lenne talán a történelmi küldetése minden magyarnak” – fogalmazott a EUM parlamenti államtitkára.
Marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadók beszéltek a Vásárhelyi Forgatagon
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Zöld Csaba Jászai Mari-díjas színművész, énekes, zenész úgy vélekedett, hogy a magyarországi és erdélyi magyarokat elválasztó, száz éve meghúzott határvonalat irányítottan, céltudatosan vastagították meg a kommunizmus idején, de úgy értékelte: az utóbbi időben a vonal halványulni kezdett.
Bartis Attila József Attila-díjas író, fotográfus a hagyma héjaihoz hasonlította az őt – marosvásárhelyiként, magyarként, európaiként, keresztényként – meghatározó identitásburkokat, amelyek legbelső, mindig megmaradó magját a szülőváros képezi. Mint kifejtette, neki két Marosvásárhelye van, az egyik az a mitikus város, amelyiket a család kitelepedésekor kamaszként hátrahagyott, és egy másik, amely csak akkor vált valóságossá, amikor nem látogatóként, hanem egy színházi munka miatt, dolgozni tért vissza 2016-ban.
Az író azt mondta: műveiben szinte sosem tud elszakadni Marosvásárhelytől és a világ másik felén, a 90 százalékban muzulmán Jáva kulturálisan teljesen idegen világában is, ahol az utóbbi évtizedben élt, egy olyanszerű életritmust és létformát fedezett fel, mint amilyenben ő az 1970-es években Marosvásárhelyen szocializálódott.
Nehéz megmondani, hogy egy város – és akkor nem egy földrajzi helyről beszélek, hanem egy közösségről, szellemiségről – rendelkezik-e ezzel. A röghöz kötöttség, az egy nagyon veszélyes dolog. Kiszakadni teljesen: az a gyökértelenség halála. És Vásárhely valahogy képes arra, hogy fenntartsa ezen a pályán az embert” – vallott szülővárosáról Bartis Attila a Vásárhelyi Forgatag péntek esti pódiumbeszélgetésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!