Zsigmond Barna Pál (jobbra) mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának (EUM) parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatag egy pódiumbeszélgetésén.
2025. augusztus 29., 21:502025. augusztus 29., 21:50
2026. március 11., 23:002026. március 11., 23:00
A magyar kulturális fesztivál Duma-tér nevű rendezvényhelyszínén három marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadó beszélt a népes hallgatóság előtt szülővárosához való kötődése erejéről és fontosságáról.
Az EUM miniszterhelyettese felidézte: a romániai kommunizmus legsötétebb időszakában nevelkedett Marosvásárhelyen,
Mint kifejtette, Marosvásárhely indította el a közéleti szerepvállalás útján, amikor 1990-ben a diktatúra bukása után alakult diáktanács többi tagjával együtt a Bolyai Farkas Líceum önálló magyar tanintézménnyé válását követelték: ez meghatározó volt a közélethez való viszonyulásában, a közösségért való kiállásban.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Zsigmond Barna Pál rámutatott, egyetemi hallgatóként került Magyarországra, ahol – később az üzleti életben és a politikában is – mindig büszkén vállalta erdélyiségét, marosvásárhelyi identitását, akkor is, amikor ezért támadások érték. „Rengetegen ismét románoznak. A politikai térbe bekerült például az oktatási-nevelési támogatás, hogy
És ezt akkor sokan támadják, engem pedig folyamatosan mindenféle jelzőkkel illetnek, tehát kétségbe vonják azt, hogy én magyar emberként egységes magyar nemzetben gondolkodom, marosvásárhelyiként, vagy újpestiként, hogyha úgy tetszik. Pedig ez lenne talán a történelmi küldetése minden magyarnak” – fogalmazott a EUM parlamenti államtitkára.
Marosvásárhelyi születésű, szakmai karrierjét azonban másutt kiteljesítő előadók beszéltek a Vásárhelyi Forgatagon
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Zöld Csaba Jászai Mari-díjas színművész, énekes, zenész úgy vélekedett, hogy a magyarországi és erdélyi magyarokat elválasztó, száz éve meghúzott határvonalat irányítottan, céltudatosan vastagították meg a kommunizmus idején, de úgy értékelte: az utóbbi időben a vonal halványulni kezdett.
Bartis Attila József Attila-díjas író, fotográfus a hagyma héjaihoz hasonlította az őt – marosvásárhelyiként, magyarként, európaiként, keresztényként – meghatározó identitásburkokat, amelyek legbelső, mindig megmaradó magját a szülőváros képezi. Mint kifejtette, neki két Marosvásárhelye van, az egyik az a mitikus város, amelyiket a család kitelepedésekor kamaszként hátrahagyott, és egy másik, amely csak akkor vált valóságossá, amikor nem látogatóként, hanem egy színházi munka miatt, dolgozni tért vissza 2016-ban.
Az író azt mondta: műveiben szinte sosem tud elszakadni Marosvásárhelytől és a világ másik felén, a 90 százalékban muzulmán Jáva kulturálisan teljesen idegen világában is, ahol az utóbbi évtizedben élt, egy olyanszerű életritmust és létformát fedezett fel, mint amilyenben ő az 1970-es években Marosvásárhelyen szocializálódott.
Nehéz megmondani, hogy egy város – és akkor nem egy földrajzi helyről beszélek, hanem egy közösségről, szellemiségről – rendelkezik-e ezzel. A röghöz kötöttség, az egy nagyon veszélyes dolog. Kiszakadni teljesen: az a gyökértelenség halála. És Vásárhely valahogy képes arra, hogy fenntartsa ezen a pályán az embert” – vallott szülővárosáról Bartis Attila a Vásárhelyi Forgatag péntek esti pódiumbeszélgetésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!