
Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár a Fiumei úti sírkertben emlékezett az aradi vértanúkra
Fotó: Facebook/Zsigmond Barna Pál
Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
2024. október 06., 18:382024. október 06., 18:38
2026. március 11., 23:022026. március 11., 23:02
Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen.
Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: ,,hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat" – fogalmazott az államtitkár.
Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot.
,,Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak" – fogalmazott Zsigmond Barna Pál. Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek ,,megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket".
Koszorúzás Gróf Battyányi Lajos síremlékénél
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Kijelentette azt is: ,,ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is".
Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik.
– fogalmazott az államtitkár.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot. A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy ,,tegyük naggyá Európát” – fogalmazott.
Kiemelte, 1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.
Emlékeztett, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.
Közölte,
Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka, évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál - jelentette ki az államtitkár.
Hozzátette, a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése.
A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét.
A megemlékezés végén Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár koszorúzott. Elhelyezték Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját is.

A szabadságharc leverését követő véres megtorlás az 1848–1849-es forradalom leggyászosabb eseménye.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
szóljon hozzá!