A jövő héten induló projekt keretében többek között a szentbenedeki Kornis-kastélyt is népszerűsítik
Fotó: Mezőség.élőerdély.ro
Komolyzenével népszerűsítené Kolozs megye leromlott állagú kastélyait az Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári filharmónia. A rendhagyó projekt keretében minden nemesi lak keletkezésének, stílusának megfelelő zenei aláfestést kap.
2020. június 13., 19:422020. június 13., 19:42
Különleges projektet dolgozott ki Kolozs megye leromlott állagú kastélyainak, nemesi hajlékainak népszerűsítésére a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári Transilvania filharmónia. A két művelődési intézmény úgy döntött, közös erővel helyezi ismét reflektorfénybe a térség egykor szebb időket megélt műemlék épületeit, mégpedig úgy, hogy komolyzenei aláfestésű kisfilmeket készít ezekről.
A projekt jövő héten rajtol High Classic Transylvania néven, mely egyszerre utal a klasszikus zenére, a kastélyokban zajló egykori művelődési életre, illetve arra, hogy ezek a társadalmi elit, a felső tízezer számára biztosítottak életteret.
A projekttel azt szeretnék tudatosítani a közönségben, hogy a kastélyoknak jelenlegi állapotunkban is van „varázsa”, és kulturális események helyszíneként hasznot hozhatnak az adott település számára – ismertette a terv lényegét az EBS Rádiónak Geanina Simion, a kincses város két művelődési intézményének szóvivője. Mint mondta, a végső cél az lenne, ha az ingatlanokat felújítanák, de addig is „jó pontokat kell szerezni”, a közösségi célokra hasznosított nemesi hajlékok ugyanis nagyobb eséllyel pályáznak a felújításhoz szükséges pénzalapokra.
– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy ezeket a helybéliek is inkább magukénak érzik.
Geanina Simion hangsúlyozta, a projekt célja „reflektorfénybe” helyezni, felfedezni a szebb időket megélt ingatlanokat, melyekről nem sokat tud a közvélemény. Ezért a dokumentumfilm-sorozatot keretében minden részben más-más kastélyt mutatnak be, ehhez találó komolyzenei aláfestéssel: a barokk stílusban épült ingatlanhoz barokk zenét illesztenek, de a muzsikát tematikában is összehangolják a mondanivalóval, például vadászkastélyhoz vadászinduló, kürt dukál.
– mondta a szóvivő.
Gianina Simion szerint mintegy húsz Kolozs megyei, a Szamos-völgyében található kastélyról készítenek felvételeket, a helyszíneket már bejárták és jövő héten kezdődik a forgatás. A kisfilmeket a filharmónia idei évadjának végétől, július 17-étől láthatja majd a közönség, minden részben más-más kastély történetét és az adott kor zenéjét ismerve meg. „Úgy gondoltuk, hogy a szabadtéri koncertek mellett ezáltal a projekt által is eljuthatunk közönségünkhöz, ráadásul oktató, művelődési céllal” – mutatott rá az egyébként a járvány miatt nem szokványos évadot záró filharmónia szóvivője. A művelődési intézmények projektje egyébként azért rendhagyó, mivel eddig többnyire csak a magyar civil szervezetek fordítottak figyelmet az elűzött erdélyi nemesek által hátrahagyott épített örökségre.
Holott nagyobb figyelmet érdemlő, leromlott állagú kastély, kúria jó pár akad Kolozs megyében, mi csak hármat emelnénk ki.
A kőtömböket másfél tonnás súlyuk miatt nem sikerült elvinni, de az egyik leesett talapzatáról, és a Budapesten élő tulajdonos, Géher Ferenc úgy döntött, jobb, ha ezek „biztonságosabb helyen várják a kastély sorsának jobbra fordulását”. A kastély főépülete 1573 és 1593 között készült, a 17–18. században többször is bővítették és átalakították. 1948-ban államosították, 1950–51-ben az épület felét silóvá, másik felét iskolává alakították. Az egykori tulajdonos leszármazottai peres úton visszakapták, de a felújításra nem sikerült pénzt szerezni. Korábban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy magyar kormánytámogatással újulhat meg a határon túli örökségvédelmi program keretében.
A két világháború alatt súlyosan megrongálódott, míg a kommunista rezsim alatt mezőgazdasági szövetkezet működött benne, jelenleg 44 szobája van. 1990-ben kapta vissza a Bánffy család, majd 2003-ban Bánffy István báró teljes vagyonát a „Bánffy Önkéntes Alapítványnak” adományozta.
A kendilónai Teleki-kastélyról is keveset hallani, holott a vadásztorony még az első, késő reneszánsz stílusú kastély maradványa, melyet feltehetően 1698 körül kezdett építtetni gróf Teleki (I.) Pál. A Telekiek nem sokkal korábban, 1688-ban szerezték meg a birtokot a Hallerektől, és 1935-ig az ő tulajdonukban volt. Gr. Teleki (VI.) Ádám 1935-ben adta el a kastélyt dr. Gyergyay Albert fül-orr-gégész professzornak, ám azt kinézte magának Augustin Prodea liberális párti képviselő, és elérte, hogy az agrártörvényt módosítva egy falusi termelőszövetkezeté legyen a birtok fele, amely aztán eladta neki. Végül 1938-ban Gyergyay is eladta Prodeának a megmaradó részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!