Hirdetés

Zenével szépítik a kastélyromokat Kolozs megyében

A jövő héten induló projekt keretében többek között a szentbenedeki Kornis-kastélyt is népszerűsítik •  Fotó: Mezőség.élőerdély.ro

A jövő héten induló projekt keretében többek között a szentbenedeki Kornis-kastélyt is népszerűsítik

Fotó: Mezőség.élőerdély.ro

Komolyzenével népszerűsítené Kolozs megye leromlott állagú kastélyait az Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári filharmónia. A rendhagyó projekt keretében minden nemesi lak keletkezésének, stílusának megfelelő zenei aláfestést kap.

Pap Melinda

2020. június 13., 19:422020. június 13., 19:42

Különleges projektet dolgozott ki Kolozs megye leromlott állagú kastélyainak, nemesi hajlékainak népszerűsítésére a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári Transilvania filharmónia. A két művelődési intézmény úgy döntött, közös erővel helyezi ismét reflektorfénybe a térség egykor szebb időket megélt műemlék épületeit, mégpedig úgy, hogy komolyzenei aláfestésű kisfilmeket készít ezekről.

A dokumentumfilm-sorozathoz a múzeum a történelmi háttérrel járul hozzá, míg a filharmónia az adott kastély stílusának, rendeltetésének megfelelő zenei aláfestést biztosít.

Hirdetés

A projekt jövő héten rajtol High Classic Transylvania néven, mely egyszerre utal a klasszikus zenére, a kastélyokban zajló egykori művelődési életre, illetve arra, hogy ezek a társadalmi elit, a felső tízezer számára biztosítottak életteret.

Pluszpontot kaphatnak

A projekttel azt szeretnék tudatosítani a közönségben, hogy a kastélyoknak jelenlegi állapotunkban is van „varázsa”, és kulturális események helyszíneként hasznot hozhatnak az adott település számára – ismertette a terv lényegét az EBS Rádiónak Geanina Simion, a kincses város két művelődési intézményének szóvivője. Mint mondta, a végső cél az lenne, ha az ingatlanokat felújítanák, de addig is „jó pontokat kell szerezni”, a közösségi célokra hasznosított nemesi hajlékok ugyanis nagyobb eséllyel pályáznak a felújításhoz szükséges pénzalapokra.

Idézet
A pontszám nő, ha korábban különböző eseményeket szerveztek, ha történt valami az kastély körül, és nem csak egy rom a hegytetőn”

– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy ezeket a helybéliek is inkább magukénak érzik.

Bálok, szalonok emléke

Geanina Simion hangsúlyozta, a projekt célja „reflektorfénybe” helyezni, felfedezni a szebb időket megélt ingatlanokat, melyekről nem sokat tud a közvélemény. Ezért a dokumentumfilm-sorozatot keretében minden részben más-más kastélyt mutatnak be, ehhez találó komolyzenei aláfestéssel: a barokk stílusban épült ingatlanhoz barokk zenét illesztenek, de a muzsikát tematikában is összehangolják a mondanivalóval, például vadászkastélyhoz vadászinduló, kürt dukál.

Idézet
A történelmi vetületből akarunk kiindulni, amit zenével egészítünk ki, hiszen ha egy kastélyra gondolunk, egyből a bálok, a klasszikus zenei koncerteknek helyt adó szalonok jutnak eszünkbe, ezért véltük úgy, hogy jó lenne összehangolni a történelmet és a zenét. Ezért kapta a projekt a High Classic Transilvania nevet”

– mondta a szóvivő.

Gianina Simion szerint mintegy húsz Kolozs megyei, a Szamos-völgyében található kastélyról készítenek felvételeket, a helyszíneket már bejárták és jövő héten kezdődik a forgatás. A kisfilmeket a filharmónia idei évadjának végétől, július 17-étől láthatja majd a közönség, minden részben más-más kastély történetét és az adott kor zenéjét ismerve meg. „Úgy gondoltuk, hogy a szabadtéri koncertek mellett ezáltal a projekt által is eljuthatunk közönségünkhöz, ráadásul oktató, művelődési céllal” – mutatott rá az egyébként a járvány miatt nem szokványos évadot záró filharmónia szóvivője. A művelődési intézmények projektje egyébként azért rendhagyó, mivel eddig többnyire csak a magyar civil szervezetek fordítottak figyelmet az elűzött erdélyi nemesek által hátrahagyott épített örökségre.

Van mit mutogatni

Holott nagyobb figyelmet érdemlő, leromlott állagú kastély, kúria jó pár akad Kolozs megyében, mi csak hármat emelnénk ki.

Egyik a szentbenedeki Kornis-kastély, mely pár éve azzal került a sajtó figyelmének célkeresztjébe, hogy ismeretlenek el akarták lopni a bejárati kaput „őrző” két unikornist.

A kőtömböket másfél tonnás súlyuk miatt nem sikerült elvinni, de az egyik leesett talapzatáról, és a Budapesten élő tulajdonos, Géher Ferenc úgy döntött, jobb, ha ezek „biztonságosabb helyen várják a kastély sorsának jobbra fordulását”. A kastély főépülete 1573 és 1593 között készült, a 17–18. században többször is bővítették és átalakították. 1948-ban államosították, 1950–51-ben az épület felét silóvá, másik felét iskolává alakították. Az egykori tulajdonos leszármazottai peres úton visszakapták, de a felújításra nem sikerült pénzt szerezni. Korábban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy magyar kormánytámogatással újulhat meg a határon túli örökségvédelmi program keretében.

Az aranyosgerendi Kemény–Bánf­fy-kastélyról szintén kevés szó esik, holott először egy 1268-as dokumentumban tesznek említést róla, ekkor a Gerendi család tulajdonában volt.

A két világháború alatt súlyosan megrongálódott, míg a kommunista rezsim alatt mezőgazdasági szövetkezet működött benne, jelenleg 44 szobája van. 1990-ben kapta vissza a Bánffy család, majd 2003-ban Bánffy István báró teljes vagyonát a „Bánffy Önkéntes Alapítványnak” adományozta.

A kendilónai Teleki-kastélyról is keveset hallani, holott a vadásztorony még az első, késő reneszánsz stílusú kastély maradványa, melyet feltehetően 1698 körül kezdett építtetni gróf Teleki (I.) Pál. A Telekiek nem sokkal korábban, 1688-ban szerezték meg a birtokot a Hallerektől, és 1935-ig az ő tulajdonukban volt. Gr. Teleki (VI.) Ádám 1935-ben adta el a kastélyt dr. Gyergyay Albert fül-orr-gégész professzornak, ám azt kinézte magának Augustin Prodea liberális párti képviselő, és elérte, hogy az agrártörvényt módosítva egy falusi termelőszövetkezeté legyen a birtok fele, amely aztán eladta neki. Végül 1938-ban Gyergyay is eladta Prodeának a megmaradó részt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 08., vasárnap

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”

Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”
Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön

Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön
2026. november 08., vasárnap

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése

Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése
2026. november 08., vasárnap

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben

Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben
Hirdetés
2026. november 07., szombat

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot

Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot
2026. november 07., szombat

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
2026. november 06., péntek

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok

Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok
Hirdetés
2026. november 06., péntek

Torockóról üzen az RMDSZ Bukarestnek: ellenzi az erdélyi magyar önkormányzatok felszámolását

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.

Torockóról üzen az RMDSZ Bukarestnek: ellenzi az erdélyi magyar önkormányzatok felszámolását
2026. november 06., péntek

Hasít az autópálya-építés Székelyföldön (videóval)

Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.

Hasít az autópálya-építés Székelyföldön (videóval)
2026. november 06., péntek

Megduplázták a sárgasággal kezelt gyerekek számára fenntartott kórházi ágyak számát Aradon

Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.

Megduplázták a sárgasággal kezelt gyerekek számára fenntartott kórházi ágyak számát Aradon
Hirdetés
Hirdetés