
Potápi Árpád: június 4-én nemcsak Magyarország szétszakítására kell emlékeznünk, hanem tisztelegnünk kell a magyarság életereje előtt is
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ – A csíkszentléleki Esztány Zsolt népi iparművész által faragott székely kapu ünnepélyes felavatásával tisztelgett idén Zalaegerszeg a nemzeti összetartozás napja alkalmából a 101 évvel ezelőtt szétszakított nemzet előtt. Ezt megelőzően a magyar–magyar kapcsolatról szóló, Összetartozunk című kötetet mutatták be a város Dísztermében.
2021. június 04., 12:482021. június 04., 12:48
A nemzeti összetartozás szimbólumaként jellemzett székely kaput avattak csütörtökön a trianoni békediktátum 101. évfordulóján Zala megye székhelyén. A Székelyföldről érkező alkotás a zalaegerszegi, 1942-ben erdélyi stílusban épült református templom, a magyar evangélikus parókia és a római katolikus temető, a Kálvária ölelésében fekvő Rózsák terét ékesíti.
A somlyói származású, nemzeti gondolkodású politikus elképzeléséről Balaicz Zoltán egerszegi polgármester és Tolvaj Márta, a Zalai Polgári Körök Egyesületének alelnöke „törölte le a port”. Az anyaországi város önkormányzata rendkívül megtisztelőnek érzi, hogy a székelykapu végül Zalaegerszeg egyik legszebb terét ékesíti, miközben az erdélyi magyarokkal való összetartozás érzését erősíti.
Ünnepi beszédében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra figyelmeztetett, hogy június 4-én nemcsak Magyarország szétszakítására kell emlékeznünk, hanem tisztelegnünk kell a magyarság életereje előtt is.
– hangsúlyozta az államtitkár. Potápi ugyanakkor abbéli reményének adott hangot, hogy akárcsak egy évszázaddal korábban, a Kárpát-medencei magyarságnak a kormány által meghirdetett nemzeti újrakezdés évében is sikerül újjászületnie.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A csíkszentléleki Esztány Zsolt munkája rekordidő alatt készült el; amint lapunknak mesélte, a normális körülmények közt több hónapot igénylő munkát sikerült néhány hét alatt elvégeznie. Pedig, mint elárulta,
A nyolcgyerekes családfőnek segítségére volt az apja, valamint nagyobb csemetéi. Az alkotás egyik érdekessége, hogy huszonkét karátos aranyfüsttel fóliázott motívumokat tartalmaz. A nyitott kapu mellé felállított márványtömbön Zalaegerszeg címere alatt a három erdélyi testvér- és partnertelepülés címere is megjelenik: Marosvásárhelyé, Baróté és Nyárádszeredáé. A több száz helyi és távolabbról érkező érdeklődő előtt lezajlott ünnepélyen a három székelyföldi önkormányzat közül egyik sem képviseltette magát.
A székelykapu-avató előtt a város Dísztermében a Marosvásárhely és Zalaegerszeg negyed évszázaddal ezelőtt hivatalosított, 2000-től errefelé jobbára a polgári körök által éltetett testvértelepülési kapcsolatát felelevenítő kötetet, a Cseh Gábor által ismertetett Összetartozunk című könyvet mutatták be.
„Történelmünk során már sokszor előfordult, hogy valakik azt mondták: ennek az országnak, ennek a népnek nincs jövője. És mégis mindig újra és újrakezdte ez a nemzet – a tatárjárás után, a törökvész után, Trianon után. Mert kiváló emberek alkotják országunkat, és kiváló magyar emberek vannak a határ túloldalán” – mondta beszédében az őrtűzgyújtás előtt Vígh László.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
szóljon hozzá!