Vizsgadrukk és bizakodás

A felkészítő tanárok szerint a szóbeli valamivel könnyebb, mert ilyenkor a bizottság tagjai segíthetnek kérdéseikkel azoknak, akiknek a nyelvtudása nem kielégítő. Ugyanakkor, ez lévén az első megméretés, a vizsgadrukk is sokat ronthat a teljesítményükön. Idén hat tantárgyból zajlik a megmérettetés a magyarul tanulók számára, kötelező a román, a magyar, egy idegen nyelv, valamint egy szaktantárgy – az osztály profiljától függően –, ezeket pedig két vizsga követi választott tárgyakból. Riportunk színhelyén, Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban három magyar középiskola diákjai érettségiznek, az itt végzetteken kívül a Hám János Római Katolikus Gimnázium, illetve a Református Gimnázium tanulói járulnak a vizsgáztatók elé.

A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tizenkét osztály vizsgázik az idén. A diákok tegnap a román szóbelin a falakra kifüggesztett beosztás szerint követték egymást. „Én háromkor kerülök sorra, egy óra múlva – mondta Nikita József, a Hám János katolikus gimnázium diákja. – Természetesen izgulok egy kicsit, de nem túlságosan. Akik délelőtt vizsgáztak, azt mondták, amint beültek a terembe, elmúlt az idegességük. Remélem, nekem is el fog múlni. Főleg, ha olyan tételt húzok ki, amit tudok. Leginkább a románírásbelitől tartok, a szóbelitől nem félek annyira, mert jól beszélem a nyelvet. A diáktársaimnak eddig többnyire jól ment, egyet viszont úgy hallottam, hogy elhúztak. Úgy gondolom, nehezebb dolgunk van, mint román diáktársainknak, ugyanis nekünk a magyar plusztantárgy. Ezeken kívül angolból, földrajzból, tornából és hittanból fogok vizsgázni.” Nikita József arról is beszámolt, hogy ha sikerül az érettségije, először is nagyot bulizik ünneplésképpen. Továbbtanulni is készül, azonban csak jövőre akar beiratkozni Debrecenbe hangmérnöki szakra, mivel az idei beiratkozásokkor még nem tudta pontosan, futja-e majd a költséges képzésre. Addig is egy helyi főiskolára iratkozik, hogy ne teljen tétlenül a következő tanév.

„Leginkább a román írásbelitől és a matematikától félek, ami számomra szintén kötelező vizsgatantárgy – nyilatkozta az egyik szemmel láthatóan izgatott lány. – Nagyon boldog leszek, ha sikeresen túlélem az érettségit. Egyelőre dolgozni készülök, viszont szeretnék továbbtanulni is, de még nem döntöttem el, milyen szakot választok.”

A tanári kar tagjai is izgulnak, de azért többnyire bizakodóan tekintenek a megmérettetés elé. „Optimisták vagyunk, reméljük, hogy az idei érettségin is olyan jól vizsgáznak majd a diákjaink, mint tavaly – nyilatkozta a Krónikának Elek Imre, a Kölcsey igazgatója. – Az elmúlt évben a három végzős osztályunk tanulói közül mindenkinek sikerült leérettségiznie, egy diákot kivéve, aki nem jelent meg.”

Az iskola számára azért is különleges az idei megmérettetés, mert első alkalommal érettségizik olyan osztály, amely már az ötödiket is itt kezdte. Az osztályfőnökük beszámolt arról, hogy a nyolcadik éve ide járó matematika-informatika osztályban van olyan diákjuk is, aki nyolc év alatt színtízes volt, mindössze egyszer kapott kilencest tornából, az ő érettségi eredményeire a legkíváncsibb. A Hám János tavalyi 56 diákjából 16-nak nem sikerült elsőre a megmérettetés, viszont többségük átment az őszi pótérettségin. A bukottak nagy része olyanok közül került ki, akiknek az előző években sem sikerült a vizsga. Hasonló eredmények születtek tavaly a másik felekezeti iskolában, a Református Gimnáziumban is. Bár az érettségin elért pontszámot egyre több felsőoktatási intézményben veszik figyelembe, Elek Imre szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy általában nem az évfolyamelsők kapják a legjobb osztályzatokat, mivel a vizsgán elért eredmények nagymértékben függnek a diák „kezétől” is, attól, hogy sikerül-e olyan tételt húznia, amit jól tud. A jövő évtől valószínűleg még nagyobb drukkal fog járni az érettségi, ugyanis meglehet, hogy ezentúl nem lesz lehetőség ősszel megismételni a vizsgákat. „Minden jel arra mutat, hogy idén lesz utoljára pótérettségi – magyarázta az igazgató. – Ha megszavazzák az új tanügyi törvénytervezetet, csak egyszer tartanak ezentúl érettségit évente.”

B. K.

Négy év múlva már nem lesz képességvizsga?

Megszüntetné a nyolcadikosok számára kötelező képességvizsgát Cristian Adomniţei oktatási miniszter (képünkön). Szerinte a kisérettséginek is nevezett, a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen megmérettetés a jelenlegi formában anakronisztikus. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a romániai törvények szerint kötelező a tíz osztály elvégzése. A legkésőbb szeptember elsejéig elkészülő új tanügyi jogszabályok szerint ezentúl ötödik osztálytól kezdődően a diákok minden félévben országosan egységes dolgozatot írnak, akárcsak idén a hetedik osztályosok. A következő tanévtől azonban még nem szűnik meg a képességvizsga, elsőként azok a tanulók nem kisérettségiznek majd, akik idén kezdik az ötödik osztályt. Tegnap tették egyébként közzé a nyolcadikos képességvizsgázók nem végleges eredményeit, az óvások elbírálása utáni végleges osztályzatot csak 28-án függesztik majd ki.

A jelenlegi állás szerint Kovászna megyében a diákok az idén a vártnál jobban teljesítettek. A kisérettségire beiratkozott nyolcadikos tanulók 77,9 százaléka kapott átmenőjegyet, ez az arány 6,2 százalékkal jobb, mint tavaly. 193 diák fellebbezett, közülük több mint 100-an a román vizsga eredményével voltak elégedetlenek.

Hargita megyében a vizsgára jelentkező nyolcadikosok 78,23 százaléka volt sikeres, legtöbben a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el, miközben a legjobban Románia földrajzából teljesítettek. Hargita megyében összesen 390 óvást nyújtottak be a diákok, többnyire ők is a román vizsgán kapott jegyet kifogásolták.

A Kolozs megyei diákok jobban teljesítettek, mint székelyföldi társaik, itt a sikerrel vizsgázók aránya elérte a 82,85 százalékot. Az elégedetlenkedők száma is magas azonban, 613 tanuló nyújtott be óvást.

Beszterce-Naszód megyében a nyolcadikosok 81,86, Máramaros megyében 81,10, Szilágy megyében 85,1, Arad megyében 83,68, Hunyad megyében 81,28, Fehér megyében 80,3, Szeben megyében 71,01 százaléka kapott átmenőjegyet.