2011. október 25., 08:572011. október 25., 08:57
A múlt heti ülés előtt egy nappal előterjesztett javaslatot a testület nem fogadta el, az RMDSZ-es képviselők ugyanis tartózkodtak a voksolástól arra hivatkozva, hogy az építmény helyszíne urbanisztikai szempontból kifogásolható, mivel a megjelölt helyen tartandó ünnepségek alkalmával le kellene állítani az említett szakaszon a forgalmat. A vonatkozó tervezetet azonban ismét napirendre tűzték a csütörtöki tanácsülésen, mi több, a tanács két köztéri szobor állítására vonatkozó javaslatról is dönthet.
Az egyik egy Rákóczi-szobor lenne a Kálvin téren, a másik pedig egy Ştefan cel Mare-büszt – mindkét emlékhely kialakítását Ilyés Gyula polgármester javasolta. A kilátásokkal kapcsolatban Kereskényi Gábor városi RMDSZ-elnök kifejtette: a városi képviselő-testületben a román és a magyar tanácsosok aránya 12 a 11-hez, így lényegében bármit megszavazhatnak, ha egyetért ezzel az RMDSZ, ha nem. Ezért inkább alkuba bocsátkoztak.
A zászlórúddal kapcsolatban az elnök szerint arról tárgyalnak, hogy megfelelő-e a hely egy ilyen állvány számára, vagy jobb lenne máshová tervezni. Hangsúlyozta viszont, hogy a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor elhelyezése a Kálvin téren, a Láncos templom mögött különös fontossággal bír a szatmári magyarság számára, így nem méltatlan az alku akkor sem, ha két köztéri alkotással „fizetnek” érte. Egy 1998-as tanácsi határozat ugyanis itt egy Mihai Viteazul-lovasszobrot engedélyez, mely mindeddig azért nem készült el, mert nem került rá pénz. A Rákóczi-szoborra vonatkozó határozattervezet viszont úgy lett megfogalmazva, hogy elfogadása esetén hatályon kívül helyezné a korábbi határozatot.
„A Kálvin tér szimbolikus jelentőségű helye a szatmári reformátusoknak, ezért nem lenne ízléses itt olyan alkotást elhelyezni, amely nem áll közel a magyarsághoz” – fejtette ki az elnök, hozzátéve, hogy Rákóczi több szállal is kötődik Szatmárhoz: Szatmárnémetiben dolgozták ki a szabadságharcot lezáró békeszerződést, a családnak pedig a Kálvin téren egy kúriája is állt régen. Kereskényi szerint egyelőre kérdéses, hogy kit fog ábrázolni a másik alkotás – a határőrség Ştefan cel Mare szobrát látná szívesen a laktanya előtt, a prefektus viszont Avram Iancu-szobrot szeretne a Szamos áruház mellett felállítani.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?