
Ha a terveknek megfelelően sikerült volna elérni a 60-70 százalékos átoltottságot, akkor zökkenőmentesebb lenne a kórházak visszarendeződés
Fotó: Balázs Attila/MTI
A kórházak, egészségügyi szolgáltató intézmények fogadhatják a nem koronavírusos betegeket is, mivel csillapodik a járványhelyzet – mondta el lapunknak Vass Levente egészségügyi államtitkár. Több kórház csak a napokban tért vissza a nem koronavírus-fertőzöttek ellátására; az intézményeknek úgy kell visszarendezniük szolgáltatásaikat, hogy két részleget is tudjanak biztosítani: a koronavírusos és a nem koronavírusos betegeknek.
2021. június 23., 08:472021. június 23., 08:47
Országszerte egymás után jelentik be a kórházak, hogy mivel enyhült a járványhelyzet, ismét fogadják a nem koronavírusos betegeket is. Vass Levente egészségügyi államtitkár lapunknak elmondta, a szaktárca a múlt héten döntötte el, hogy a kórházak, az egészségügyi szolgáltató intézmények visszatérhetnek a normális kerékvágásba. Gyakorlatilag azt a tevékenységet végezhetik, mint a járvány kitörése előtt, betartva az óvintézkedéseket: a betegágyak közötti megfelelő távolság betartását, szűréseket, teszteléseket végezve.
A kórházaknak úgy kell kezelniük a koronavírus-fertőzést, mint bármelyik, nagy fertőzőképességgel rendelkező megbetegedést.
Ha például egy szívbetegről derül ki, hogy megfertőződött koronavírussal, ám a fertőzés nem igényel többletellátást, továbbra is az alapbetegségét kell kezelni, de elkülönítve a többi, nem fertőzött betegtől – fejtette ki a szakpolitikus. Rámutatott,
Az egészségügyi minisztérium úgy döntött, bár az átoltottság elmarad a várttól, legalább a nyári hónapokban a kórházak újra lássák el a nem fertőzött betegeket is, viszont fel kell készülniük arra, hogy az ősz folyamán újra megjelennek az ellátásra szoruló koronavírusos fertőzöttek. Tehát a kórházaknak úgy kell visszarendezniük szolgáltatásaikat, hogy a saját osztályaikon szükség esetén két részleget is tudjanak biztosítani: a koronavírusos és a nem koronavírusos betegeknek. Ez mindenképpen nagyobb erőfeszítést igényel, mintha magasabb lenne az átoltottság. Ha az ősz folyamán lesz olyan kórház, amely nem tudja párhuzamosan a két funkciót ellátni, akkor a minisztérium olyan intézkedéseket hoz, amellyel segíti őket.
„Az irány az, hogy a minisztérium semmilyen formában nem akar akadályt gördíteni, sőt segíteni szeretné a kórházakat, ezek menedzsmentjét, hogy mindkét kategóriájú beteget, a fertőzötteket és más betegeket is tudják ellátni” – összegezte Vass Levente.
A nyári hónapokban a kórházaknak újra el kell látniuk a nem fertőzött betegeket is,viszont fel kell készülniük arra, hogy ősszel ez megváltozhat
Fotó: Balázs Attila/MTI
Több kórház csak a napokban tért vissza a nem koronavírusos betegek ellátására, indították újra a különböző osztályokat. Általában a beutaló mellett oltásigazolást, 72 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet vagy igazolást kérnek arról, hogy a beteg nem régebb, mint 90 napja átesett a fertőzésen.
Ezt úgy tudták megoldani, hogy három betegutat alakítottak ki, hogy ne találkozzanak a fertőzöttek, a fertőzésgyanúsak és azok, akiknek negatív a tesztjük.
András-Nagy Róbert igazgató lapunknak elmondta, keddtől az egész megyében csak a sepsiszentgyörgyi kórház látja el a koronavírus-fertőzötteket, ám ha az ősz folyamán növekednek az esetszámok, elkerülhetetlen lesz, hogy a többi intézmény is újra kivegye a részét a folyamatból.
„Mi tavaly óta kis lépésekkel rendeződtünk vissza, még most is félig készenlétben állunk, mert nem tudjuk, mi lesz egy-két hónap múlva. Más országokban azt látjuk, hogy a lazítások után újra növekedtek a kórházi esetszámok. Logisztikailag sem egyszerű kivitelezni, hogy kéthavonta újra és újra átszervezzük a kórház működését” – részletezte az igazgató. Arra is kitért, hogy ugyanolyan kapacitással már egyetlen kórház sem tud működni, mint a járvány előtt, hiába maradnak meg az ágyszámok, a különböző járványügyi óvintézkedések és korlátozások miatt, azt nem tudják száz százalékban kihasználni. Az igazgató furcsállja, hogy sok sürgősségi kórház csak most tér vissza a nem covidos betegek ellátására, holott ezt Sepsiszentgyörgyön már tavaly megtették. Folyamatosan bővítjük a lehetőségeket, hogy az ellátást növelni tudjuk – mondta az igazgató.
Keddtől megszűnt a kovásznai szívkórház igazolt koronavírus-fertőzötteket ellátó státusa, így több beteget fogadhatnak rehabilitációra. Monica Sporea kórházigazgató lapunknak elmondta, pénteken kapták az átiratot, hogy Covid-háttérkórházi besorolásukat június 22-től visszavonják. A kórház két épületében a tavaly augusztus óta koronavírus-fertőzöttek és hepatitiszes betegek ellátására voltak berendezkedve, így csak egyetlen pavilon maradt a korábban főtevékenységnek számító rehabilitációs kezelésekre. Egy ideje már nem volt koronavírus-fertőzött a kórházban, így amint az átiratot megkapták, már a hétvégén elkezdték a kórtermek fertőtlenítését, és csütörtöktől fogadják ezekben az épületekben szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjára érkező pácienseket.
Az igazgató hangsúlyozta,
Amíg a háttérkórház besorolás miatt csökkentett kapacitással fogadták rehabilitációs gyógymódra a betegeket, több mint 500 kérést iktattak beutalásra. Most ezeket a pácienseket hívják be, így aki most jelentkezik kezelésre, nem tudják azonnal fogadni. Minden kérést egyénileg bírálnak el, külön betegutakat létesítenek a beoltottaknak, és azoknak, akik nem kapták be a vakcinát, hogy minimálisra csökkentsék a járványtani kockázatot.
A kovásznai szívkórház Románia legismertebb, hat évtizednyi tapasztalattal rendelkező szív- és érrendszeri központja, amely attól egyedülálló, hogy a rehabilitációs gyógymódot ötvözik a helyben található szénsavas kádfürdővel és a mofettakezeléssel.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!