
Elnézést kérnek. Áprilisban már csak nyomaiban volt látható Jovián György alkotása
Fotó: Zuh Deodáth
Több mint három évig készült, napok alatt leverték az építőmunkások Jovián György nemzetközi hírű erdélyi festőművésznek, grafikusnak az egykori nagyváradi Patria mozit díszítő értékes mozaikját. Az épületet bevásárlóközponttá alakító befektető azt ígéri, hogy a művész közreműködésével állítja helyre.
2020. május 12., 15:212020. május 12., 15:21
2020. május 12., 16:182020. május 12., 16:18
Az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb nagyváradi köztéri műalkotása Jovián György szilágysomlyói születésű festőművész, grafikus Három fa című méretes mozaikja, mely az egykori Patria mozi homlokzatait díszíti. Pontosabban díszítette, hiszen a 350 négyzetméteres műalkotásnak – melyet az akkor Nagyváradon élő, azóta Magyarországra kitelepült művész maga rakott fel több mint három év alatt – a vesztegzár alatt nyoma veszett.
A műalkotás egyik napról a másikra történő eltűnése nem kis felháborodást váltott ki a váradi művészetpártolók körében, így a befektető és a város főépítésze is ígéri: a plázát nem adják át a rekonstruált Jovián-mozaik nélkül.
Az építkezési engedély is előírja, hogy a befektető köteles megőrizni és restaurálni a mozaikot, ezt a városháza illetékesei ellenőrizni is fogják – mondta el a Krónikának Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója. „Remélem, megmarad. Fontos lenne a városkép szempontjából, a lakosok is nagyon szerették” – adott hangot személyes véleményének Zatykó. A mondottakat Radu Fortiș városi főépítész is megerősítette, aki a Național Tv televíziónak elmondta, hogy
Ezt figyelmeztette vállalására, és utasította, hogy vegye fel a kapcsolatot a művésszel, amire az ígéretet is tett.
Megkoronázva. 2008-ban még teljes egészében látható volt a műalkotás a filmszínház épületén
Fotó: Jovián György/Petőfi Irodalmi Múzeum
Horia Ban, a kivitelezőcég igazgatója a Național Tv-nek elmondta: mivel az épületet hosszú ideig nem használták, leromlott az állapota, a mozaikot tartó vakolatot tönkretette a beszivárgó víz, így amikor dolgozni kezdtek, félő volt, hogy lepotyog. „Ezért úgy véltük jónak, ha felvételeket készítünk a mozaik minden egyes részletéről, majd utána levertük azokat a darabokat, amik amúgy is leestek volna” – mondta, hozzátéve, hogy teljes egészében rekonstruálják a műalkotást. Az új, azonos anyagból készülő mozaik becsléseik szerint négy hónap alatt készülne el. Daniel Tivadar, a tervezőcég építésze szerint a kivitelezőnek az eredeti rajz alapján kell eljárnia, és a művész segítségét kell kérnie a rekonstruálási folyamathoz.
Ez megtörtént, a kivitelező a napokban megkereste a jelenleg Budapesten élő Jovián Györgyöt – nyilatkozta a Krónikának a művészt képviselő Zuh Deodáth filozófia- és eszmetörténész, Jovián György monográfusa.
– mondta Zuh Deodáth, aki szerint elindult egyfajta együttműködés a tervező, a kivitelező és a szellemi tulajdon birtokosa között.
A mozaikról szóló oldalpár reprodukciója a Jovián György (szerk. Zuh Deodáth. Budapest: Faur Zsófi Galéria és Könyvkiadó, 2020) című albumban, lent a megvételi terv kicsinyített fotómásolata, melyet a Román Állami Levéltár Bihar megyei fiókjában őriznek
Fotó: Zuh Deodáth
„Az biztos, hogy nem lesz ugyanaz a műalkotás. Attól a pillanattól, hogy leszedték, már nem ugyanaz” – jelentette ki kérdésünkre Zuh Deodáth. Rámutatott, már amiatt sem lehet ugyanaz, mivel a 350 négyzetméteren elterülő Három fa több mint három év alatt készült, Jovián György személyesen rakta fel a mozaikkockákat.
„Ő készítette a terveket, és az építőtelep munkásaival együttműködve dolgozott. Nemcsak felügyelte a munkát, maga rakta a mozaikkockákat is. Olyan formában rekonstruálni egész biztosan nem lehet. Ha az a kérdés, hogy ugyanaz a műalkotás lesz-e, hát nem, mert nem Jovián György fogja három és fél éven keresztül felrakni” – összegzett Zuh Deodáth. Elmondta,
Jovián György monográfusa szerint már az is örvendetes, hogy a mozaik visszakerül, és a tervező igényt tart arra, hogy megnézze az eredeti tervmásolatot, összevesse a bontás előtt készített fotókkal, illetve kövesse a művész instrukcióit. Ennek nem lesz akadálya, az eredeti terv reprodukciója megtalálható a Bihar megyei levéltárban, mondta. Rámutatott, a leverés előtt készített képekkel ellentétben ez a teljes mozaikot tartalmazza. A műalkotás ugyanis nemcsak a mozi főhomlokzatára, hanem annak mellékhomlokzataira és az épület visszalépcsőzött emeleti teraszára is kiterjedt.
„Perspektívában csak akkor látszott a három fa, hogyha a felső emeleti szint is rajta volt. Ezt a részt, ami a fák koronájának a felső részét, lombjait tartalmazta, már korábban el kellett távolítani” – utalt a mozi 2018 óta tartó átépítésére Zuh Deodáth. Az átépítés során az 1972-ben épített filmszínházat teljesen „kibelezték”, az emeleti részt statikai problémák miatt lebontották.
– jelentette ki az eszmetörténész. A Jovián-mozaik ugyanis bizonyos távolságból nézve adta ki a három fa motívumot, az utóbbi egy évben azonban „már nem adott ki semmit”.
A Jovián-mozaik a Patria mozi oldalsó homlokzataira is kiterjedt
Fotó: Zuh Deodáth
Rekonstruálása amiatt is fontos lenne, mivel Váradon kevés az elmúlt évtizedekben készült igényes műalkotás. A városra ugyanakkor nem terjed ki az a fiatal építészek, művészettörténészek által indított mozgalom sem, mely felhívja a figyelmet a szocialista-modernista stílus művészettörténeti szempontból értékes alkotásaira.
„Ezeket kezdik feltérképezni, a fiatal generáció már kezdi a helyén, legitim művészettörténeti korszakként kezelni. És az egykori Patria filmszínház jellegzetes példája a szocialista-modernista stílusnak, és az ezzel kapcsolatos képzőművészetnek” – fogalmazott a filozófia- és eszmetörténész. Hasonlóan nyilatkozott Aurel Chiriac, a Körösvédéki Múzeum igazgatója is, aki szerint
Zuh Deodáth elmondta, amint a járványhelyzet lehetővé teszi, Jovián György személyesen is megtekinti a rekonstrukciós folyamatot. „Talán van jó szándék arra, hogy történjen, aminek ilyenkor történnie kell, még ha nem is lesz pontosan ugyanaz a műalkotás. Főleg, hogy most még van lehetőség az eredeti alkotóval együttműködve egy pontos rekonstrukciót készíteni” – mutatott rá a művész képviselője.
Nyoma veszett. Jelenleg már csak néhány kocka utal az értékes műre
Fotó: Zuh Deodáth
Jovián György nemzetközi szinten elismert Munkácsy Mihály-díjas erdélyi magyar festőművész és grafikus 1951. december 27-én született Szilágysomlyón. Nagyváradon járt zenei és művészeti szakiskolába, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta egyetemi és magiszteri tanulmányait. 1977–1981 közt a nagyváradi állami színház vendég díszlettervezője volt, több romániai városban volt egyéni kiállítása. 1982-ben áttelepült Magyarországra, számos nemzetközi ösztöndíjat szerzett, Európa-szerte voltak kiállításai, számos művét köz- és magángyűjtemények őrzik. Nagyváradon legutóbb tavaly nyílt egyéni tárlata a Körösvidéki Múzeumban És az idő megy… címmel.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!