
Víkendtelepesek. A marosvásárhelyi szabadidőközpont immár hivatalosan is a régi nevét viseli
Fotó: Haáz Vince
Megszabadult a néhány évtizeddel ezelőtt mesterségesen ráragasztott nevétől Erdély legnagyobb szabadidőközpontja. A marosvásárhelyi Víkendtelep ismét a régi, hagyományos nevét viseli.
2022. július 12., 07:472022. július 12., 07:47
Bár három hónapba tellett, amíg az illetékesek végrehajtották az önkormányzati határozatot, és kicserélték a bejárati táblákat, a marosvásárhelyi Víkendtelep ismét a régi nevével köszönti vendégeit. Sokan talán nem is tudják, hogy a második virágzását élő szabadidőközpont évtizedekig egy mesterségesen ráaggatott nevet viselt, amelyet senki nem mondott ki, mindössze a városháza írásos dokumentumaiban használt és – érthetetlen módon – mai napig használ.
A „bennszülöttek” egyáltalán, de még a betelepültek sem. A magyar lakosság számára a „megyek a Marosra” vagy „megyek a Marosba” egészen más jelentőséggel bír: előbbi a folyópartot jelenti, utóbbi a város leghíresebb, immár két évtizede bezárt főtéri vendéglőjére vonatkozik. Mi több, maguk a „keresztszülők” sem említették soha a hivatalos nevén a telepet. A hivatalnokok által írásban használt rövidítést, a CASM-et pedig végképp nem lehetett valakitől is hallani.
A polgármesteri hivatalban senki nem emlékszik pontosan arra, mikor és ki adta a Complexul de Agrement și Sport Mureșul – Maros Szabadidő- és Sportkomplexum elnevezést Erdély legnagyobb strandjának. Egyesek Dorin Florea volt polgármestert tartják a „keresztszülőnek”, mások az 1989 előtti kommunista pártvezetőket. A korabeli sajtót lapozgatva egyértelművé válik, hogy a hivatalosságok a Víkendtelepet már az 1960-as években Mureșulnak hívták.
„A lényeg, hogy immár hivatalosan is visszatértünk a hagyományos megnevezésre, már csak a feliratozásokat kell felfrissíteni. A bejárati tábla kicserélése, számomra érthetetlen módon, három hónapig tartott, remélhetőleg a többit sikerül hamarosan helyettesíteni” – nyilatkozta lapunknak a város Víkendtelepért felelős alpolgármestere, Portik Vilmos.
A polgármesteri hivatal sajtóirodája a Víkendtelepre vonatkozó legutóbbi, június 30-ai közleményében még arról tesz említést, hogy a tanácsülésen „jóváhagyták az önkormányzat tulajdonában lévő, a Plutelor utca 2. szám alatti Maros Sport- és Szabadidő-központ területen elfoglalt egyes földterületek közvetlen engedménybe adását magánszemélyek és jogi személyek számára”.
Fotó: Haáz Vince
Amúgy nem csak a városvezetőkre jellemző a hagyományostól teljesen elrugaszkodott, agyoncifrázott megnevezések használata. A megyei tanács tulajdonában lévő nyaralónak, amely a Víkendtelep egyik félreesőbb részén fekszik, és jelenleg a hegyimentők raktáraként szolgál, Lokodi Edit Emőke elnöksége alatt a Centrul de Recreere și Recuperare a Capacității de Muncă – A Kikapcsolódás és a Munkaképesség Visszanyerésének Központja kétnyelvű nevet kapta. A hivatalnoki bükkfanyelven fogalmazott megnevezés nemcsak hogy megmosolyogtató és megjegyezhetetlen volt, de aligha fedte a valóságot. A szomszédok szerint a házban soha nem volt sűrű mozgás. Amikor meg betért egy pár fürdőző, jobbára kártyázással, römizéssel és hajnalba nyúló ivászattal próbálta „visszanyerni a munkaképességét”.
A Budapesten élő, marosvásárhelyi származású Szőcs Edgár, aki jó ideje kutatja a strand történetét, megerősítette, hogy
„Miután 1913-ban megépült az új, zsilipes betongát – a régi fagátat elmosta az árvíz –, a holtágba is több víz jutott, és a gát fölötti folyószakasz alkalmasabb lett a vízi sportokra. Lassanként a város lakossága felfedezte magának a helyet.
A Maros és a holtág közötti terület Krenn Konrád nyugalmazott kapitány tulajdonában állt, az csak 1943-ban került a város vagyonába. Az 1930-as évek elején elkezdtek kis hétvégi házikókat építeni a holtág partjára. Korabeli újsághirdetések alapján tudjuk, hogy az MSE ingyenes területhasználatot biztosított az adományba kapott telkén azoknak, akik az ő területén építettek házikót” – írja a Víkendtelep születéséről Szőcs Edgár.

Engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltak semmibevételével épült számos ingatlant kellene visszabontani a marosvásárhelyi Víkendtelepen.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
szóljon hozzá!