Víkendtelepesek. A marosvásárhelyi szabadidőközpont immár hivatalosan is a régi nevét viseli
Fotó: Haáz Vince
Megszabadult a néhány évtizeddel ezelőtt mesterségesen ráragasztott nevétől Erdély legnagyobb szabadidőközpontja. A marosvásárhelyi Víkendtelep ismét a régi, hagyományos nevét viseli.
2022. július 12., 07:472022. július 12., 07:47
Bár három hónapba tellett, amíg az illetékesek végrehajtották az önkormányzati határozatot, és kicserélték a bejárati táblákat, a marosvásárhelyi Víkendtelep ismét a régi nevével köszönti vendégeit. Sokan talán nem is tudják, hogy a második virágzását élő szabadidőközpont évtizedekig egy mesterségesen ráaggatott nevet viselt, amelyet senki nem mondott ki, mindössze a városháza írásos dokumentumaiban használt és – érthetetlen módon – mai napig használ.
A „bennszülöttek” egyáltalán, de még a betelepültek sem. A magyar lakosság számára a „megyek a Marosra” vagy „megyek a Marosba” egészen más jelentőséggel bír: előbbi a folyópartot jelenti, utóbbi a város leghíresebb, immár két évtizede bezárt főtéri vendéglőjére vonatkozik. Mi több, maguk a „keresztszülők” sem említették soha a hivatalos nevén a telepet. A hivatalnokok által írásban használt rövidítést, a CASM-et pedig végképp nem lehetett valakitől is hallani.
A polgármesteri hivatalban senki nem emlékszik pontosan arra, mikor és ki adta a Complexul de Agrement și Sport Mureșul – Maros Szabadidő- és Sportkomplexum elnevezést Erdély legnagyobb strandjának. Egyesek Dorin Florea volt polgármestert tartják a „keresztszülőnek”, mások az 1989 előtti kommunista pártvezetőket. A korabeli sajtót lapozgatva egyértelművé válik, hogy a hivatalosságok a Víkendtelepet már az 1960-as években Mureșulnak hívták.
„A lényeg, hogy immár hivatalosan is visszatértünk a hagyományos megnevezésre, már csak a feliratozásokat kell felfrissíteni. A bejárati tábla kicserélése, számomra érthetetlen módon, három hónapig tartott, remélhetőleg a többit sikerül hamarosan helyettesíteni” – nyilatkozta lapunknak a város Víkendtelepért felelős alpolgármestere, Portik Vilmos.
A polgármesteri hivatal sajtóirodája a Víkendtelepre vonatkozó legutóbbi, június 30-ai közleményében még arról tesz említést, hogy a tanácsülésen „jóváhagyták az önkormányzat tulajdonában lévő, a Plutelor utca 2. szám alatti Maros Sport- és Szabadidő-központ területen elfoglalt egyes földterületek közvetlen engedménybe adását magánszemélyek és jogi személyek számára”.
Fotó: Haáz Vince
Amúgy nem csak a városvezetőkre jellemző a hagyományostól teljesen elrugaszkodott, agyoncifrázott megnevezések használata. A megyei tanács tulajdonában lévő nyaralónak, amely a Víkendtelep egyik félreesőbb részén fekszik, és jelenleg a hegyimentők raktáraként szolgál, Lokodi Edit Emőke elnöksége alatt a Centrul de Recreere și Recuperare a Capacității de Muncă – A Kikapcsolódás és a Munkaképesség Visszanyerésének Központja kétnyelvű nevet kapta. A hivatalnoki bükkfanyelven fogalmazott megnevezés nemcsak hogy megmosolyogtató és megjegyezhetetlen volt, de aligha fedte a valóságot. A szomszédok szerint a házban soha nem volt sűrű mozgás. Amikor meg betért egy pár fürdőző, jobbára kártyázással, römizéssel és hajnalba nyúló ivászattal próbálta „visszanyerni a munkaképességét”.
A Budapesten élő, marosvásárhelyi származású Szőcs Edgár, aki jó ideje kutatja a strand történetét, megerősítette, hogy
„Miután 1913-ban megépült az új, zsilipes betongát – a régi fagátat elmosta az árvíz –, a holtágba is több víz jutott, és a gát fölötti folyószakasz alkalmasabb lett a vízi sportokra. Lassanként a város lakossága felfedezte magának a helyet.
A Maros és a holtág közötti terület Krenn Konrád nyugalmazott kapitány tulajdonában állt, az csak 1943-ban került a város vagyonába. Az 1930-as évek elején elkezdtek kis hétvégi házikókat építeni a holtág partjára. Korabeli újsághirdetések alapján tudjuk, hogy az MSE ingyenes területhasználatot biztosított az adományba kapott telkén azoknak, akik az ő területén építettek házikót” – írja a Víkendtelep születéséről Szőcs Edgár.
Engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltak semmibevételével épült számos ingatlant kellene visszabontani a marosvásárhelyi Víkendtelepen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!