Csinta Samu író, újságíró új kötete
Fotó: Csinta Samu
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, de időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe – írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel. A kötet mögött nem csupán szerkesztői döntés, hanem belső kényszer húzódik: Csinta Samu meg akarta menteni azokat az eszmecseréket, amelyek túl értékesek ahhoz, hogy a napi sajtó múló idejében merüljenek feledésbe.
2026. március 03., 18:442026. március 03., 18:44
Csinta Samu író, újságíró második, Ajtók kilátással című beszélgetőkönyve nem tervezett folytatásként, inkább belső szükségszerűségként született meg. A szerző szerint egyszerűen nem hagyhatta, hogy azok a rangos, tartalmas eszmecserék, amelyek az évek során napilapban láttak napvilágot, eltűnjenek az idő sodrában. Az Ajtók kilátással így nem puszta válogatás, hanem mentés is: annak a meggyőződésnek a lenyomata, hogy az életről, világról, hitről és identitásról folytatott beszélgetéseknek hosszabb élet jár, mint amit a napi sajtó keretei kijelölnek. Vagy ahogy Csinta Samu fogalmaz tréfálkozva: hogy tűzgyújtók legyenek.
Az új kötet megszületését részben a korábbi, Por alatt parázs című beszélgetőkönyvének sikere indokolta: a példányok elfogytak, újranyomásról is szó esett. Ám Csinta Samu szerint a lényeg nem ez. Sokkal inkább az a folyamatos, évek óta benne dolgozó hiányérzet, amely a Háromszékben 2015 óta készített beszélgetései kapcsán gyűlt benne.
Ugyanis a napilap természetéből fakad, hogy gyorsan él és gyorsan múlik. Az egyik nap még címlapon szereplő interjú néhány hét múlva már a múlt része.
„Sajnáltam, hogy a napilap efemer jellege elvigye ezeket, hogy pillanatok alatt süllyesztőbe kerüljenek” – fogalmazott megkeresésünkre a sepsiszentgyörgyi író, újságíró, a Krónika korábbi főszerkesztője. Nem klasszikus, hírre reagáló interjúkról van szó. Sokszor egy elejtett félmondat, egy korábbi megszólalás, egy személyes élethelyzet volt az, ami felkeltette a figyelmét egy téma, egy alany irányt. És mivel – ahogy ő maga mondja – abban a luxusban volt, van része, hogy arról ír, amiről akar, ezek a beszélgetések nem kényszerpályán születnek.
A mostani kötet 32 beszélgetést tartalmaz, és már most megfogalmazódik benne az újabb hiányérzet. De ezt nem ígéretként, inkább belső állapotként említi: valahol mindig maradnak még „örökkévalóságnak” szánt szövegek.
Noha az interjúalanyok köre rendkívül változatos – magyarországi és erdélyi írók, lelkészek, sportolók, közéleti szereplők –, bizonyos témák szinte észrevétlenül összekötik a beszélgetéseket. Az írókkal folytatott diskurzusokban például újra és újra felmerül az erdélyiség kérdése.
A metafora, amelyet Csinta Samu a téma kapcsán használ, plasztikus: az emlékezet egy kincsesláda. Az író, költő – az interjú alanya – egész életében gyűjt bele tapasztalatot, történetet, fájdalmat, örömöt. Van, amit bátran felnyit, és van, amit „gyorsan vissza kell dugni”. Néha azért, mert megijed a szembesüléstől, néha mert még nem jött el az ideje, néha mert nem látja elég általános érvényűnek. A téma azonban nem tűnik el: zakatol benne tovább. Ez a zakatolás – az emlékek, a megíratlan történetek belső nyugtalansága – az interjúkban is tetten érhető. A beszélgetések így nemcsak portrék, hanem betekintések abba a folyamatba is, ahogyan egy alkotó viszonyul saját múltjához.
„Sajnáltam, hogy a napilap efemer jellege elvigye ezeket, hogy pillanatok alatt süllyesztőbe kerüljenek” – jelentette ki a szerző a kötetet alkotó beszélgetésekről
Fotó: Filep Zsombor
A kötetben feltűnően sok a lelkészekkel készült beszélgetés, ami részben Csinta Samu személyes útjának következménye. Mint mondta,
A lelkészekkel készült interjúk többsége vallási ünnepek kapcsán született, ám igyekezett őket kiragadni a puszta naptári aktualitásból. A periodicitás fontos, de a kérdések túlmutatnak rajta. Csinta azt is elárulta, hogy egy következő, még formálódó terve középpontjában a halál és az elengedés témája állna: nemcsak lelkészekkel, hanem gondozókkal, pszichológusokkal beszélgetne – spirituális megközelítésben. Nem ígéretként mondta, inkább belső kényszerként: „bennem van”.
Felidézte, hogy egy cigány virrasztás élménye hozza közel hozzá ezt a témát: egy füsttel teli szoba, ahol kártyáztak, pálinkáztak, szivaroztak a felravatalozott körül. Nem groteszk, hanem mélységesen emberi jelenet. Később, egy népzenész barát temetésén, a ravatal körül beszélgetve ugyanez az érzés fogta el: mintha bármelyik pillanatban beleszólhatna a társalgásba. Az elengedés nem tragikus összeomlás volt, hanem búcsú egy útra induló baráttól.
Ezt a tapasztalatot szeretné egyszer tudatosan, több nézőpontból körbejárni – a paptól az elfekvőben dolgozó gondozóig. Nem szenzációként, hanem megértési kísérletként.
A friss kötet kapcsán az is elhangzott, hogy Csinta Samu nem hisz az exkluzív interjú műfajában. Azt vallja, ha valaki hajlandó a világgal szóba állni, aligha csak egyetlen embernek mondja el a gondolatait. A kötetben szereplő beszélgetések kapcsán a büszkeség nem abból fakad, hogy máshol nem hangzott el valami, másnak nem beszélt valaki, hanem abból, ha sikerül „szép, kerek” beszélgetést folytatni életről, világról.
Nem volt tematikai kizárás, nem maradt ki interjú azért, mert nem illett volna a sorba, a határt inkább a terjedelem szabta meg: nem akart „merényletet az olvasó ellen” egy túl vaskos könyvvel. Az első kötet egyik nagy élménye Szilágyi Istvánnal való találkozása volt. Sokan óvták: „meg fog enni az öreg”. Végül többórás beszélgetés lett belőle, majd évekig tartó emberi kapcsolat. Olyan közelségbe került az író későbbi műveinek születéséhez, hogy az már nem csupán interjú, hanem beavatás volt.
A mostani kötetből is több beszélgetést kiemelt. A Tompa Andreával készült, amely a könyv címadó interjúja, mindenképpen ilyen: hosszú, zárórán túl nyúló eszmecsere volt egy kocsmaasztalnál, amelyben sikerült megtalálni a közös hangot.
A sport világából szerinte a Kicsid Gábor: Kicsid honvédjai című interjú emelhető ki, amely egy magyar kisebbségi közegből induló, román színekben világsztárrá váló sportoló életútját világítja meg más perspektívából. A magyarság megőrzése, identitás és karrier viszonya itt nem jelszavakban, hanem személyes döntésekben jelenik meg.
Az Ajtók kilátással bemutatósorozata Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban indul március 5-én, csütörtökön 18 órától, majd Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában folytatódik március 11-én 18 órakor. Március 12-én 17.30-tól Marosvásárhelyen, a Gemma Kávézó és Könyvesboltban, március 24-én 17.30-tól Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban találkozhatnak az olvasók a szerzővel, a sorozat pedig március 31-én 19 órától Baróton, a Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban zárul.
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Kolozsváron is bemutatták Csinta Samu újságíró, közíró Por alatt parázs című interjúkötetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!