Visszakapott személyazonosság

A szakember szerint elképzelhetetlen tragédiákat okoz, ha valaki hivatalosan nem létezik, mert soha nem volt születési anyakönyvi kivonata vagy személyi igazolványa, illetve a hatóságok számára megszűnt létezni, mert elveszítette dokumentumait. Volt olyan személy, akinek a munkakönyvét sem adták ki, mert nem tudta igazolni magát. A projekt beindítása után egyébként világossá vált, hogy a hivatalos adatokhoz képest jóval nagyobb a hiányos iratokkal élő cigányok száma. Sokuknak érdektelenségből, hanyagságból nincs irata, mások pénzhiány és írástudatlanság miatt nem jutottak dokumentumokhoz.
„Dima Irénke néni huszonöt évi munka után azért nem kapott nyugdíjat, mert elveszítette az iratait. Mi oldottuk meg az ügyét, amiért nagyon hálás volt”– meséli Dénes Zsófia, aki többedmagával a népes háromszéki cigány közösség egyik legnagyobb gondját, a hivatalos iratok hiányát próbálja orvosolni. Az elmúlt fél évben több kirívó esettel találkoztak, mondja Dénes Zsófia, aki szerint elképzelhetetlen tragédiákat okoz, ha valaki hivatalosan nem létezik, mert soha nem volt születési anyakönyvi kivonata vagy személyi igazolványa, illetve a hatóságok számára megszűnt létezni, mert elveszítette dokumentumait.
„Ami engem leginkább meghatott, az a 67 éves őrkői idős asszony, Dima Irénke esete, aki 25 évet dolgozott hivatalosan egy brassói intézményben takarítóként, de soha nem kapta meg az őt megillető nyugdíjat, mert elveszítette minden iratát” – folytatja a Sepsiszentgyörgy Őrkő negyedében élő romákért felelős Dénes Zsófia, aki szerint az idős néninek a munkakönyvét sem adták ki, mert nem tudta igazolni magát. Azóta azonban sikerült megoldani a problémát.

A vártnál többen élnek iratok nélkül
Kernászt Huba, a projektet felügyelő sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület igazgatója arról tájékoztat: fél évvel azután, hogy beindították a romák nyilvántartásba vételét célzó projektjüket, világossá vált számukra, hogy a hivatalos statisztikával ellentétben jóval nagyobb a hiányos iratokkal élő cigányok száma, illetve, hogy a probléma rendezéséhez hosszabb idő szükséges, mint az általuk tervezett egy év. Az egyesület PHARE-alapokból nyert 48 500 eurót, amelyet a Kovászna Megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatal kiegészített 5806 euróval, hogy egy év alatt a sepsiszentgyörgyi, árapataki, baconi, kőröspataki, bölöni, hídvégi és nagyborosnyói roma közösségekben pótolják a hivatalos dokumentumokat. Minden településen egy-egy helybéli romát alkalmaztak, aki az akció futamideje alatt azonosítja az iratok nélkül élőket. Eredeti terveik szerint az év végéig 263 romát vesznek nyilvántartásba, és készítenek számukra személyazonossági igazolványt, születési és házassági anyakönyvi kivonatot, illetve más hivatalos dokumentumokat. „Még csak a projekt felénél tartunk, és máris több mint 500 esetet azonosítottunk hét településen, amelyekből 180-at sikerült megoldanunk” – tájékoztat Petrás István projektvezető, aki szerint ebből 330 személynek születési anyakönyvi kivonata nincs, illetve több mint 150-nek a személyi igazolványa hiányzik. „Ki kell mondanunk azt is, hogy sokuknak érdektelenségből, hanyagságból nincs irata, mások pénzhiány és írástudatlanság miatt nem jutottak dokumentumokhoz” – meséli tapasztalatát Kernászt Huba. „Nálunk Nagyborosnyón olyan esetek is voltak, hogy a patkány rágta szét az iratokat, de az is előfordult, hogy bent égtek a házban, vagy elvitte őket az árvíz” – fűzi hozzá Mocsel István.

A nyilvántartó is segít
A Pro Nobis Egyesület igazgatója szerint a Kovászna Megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatal pozitívan viszonyul az ügyhöz, és abban állapodtak meg, ha sikerül településenként 15–20 személyt egy helyre összegyűjteni, akkor a helyszínre mennek fényképet készíteni és az adatokat felvenni, így az érintetteknek nem kell fizetniük. Kernászt Huba szerint a programban részt vevő hét háromszéki településen alkalmaztak egy-egy helybéli romát, hogy segítsenek az ügyintézésben, de azt szeretnék elérni, hogy ezeket vegyék át az önkormányzatok, és költségvetési pénzekből folytassák az elkezdett munkát, hiszen csak civil kezdeményezéssel nem lehet a jelenséget felszámolni.
Kovászna megyében egyébként a 2002-es népszámlálás során 6600 vallották magukat romának, de becslések szerint valójában mintegy 33 ezer cigány nemzetiségű él Háromszéken. Ezek 60 százalékának egyetlen bevétele a szociális segély.