Visszafognák a termálvíz-kitermelést Püspökfürdőn

Lemondana a püspökfürdői termáltó és az ahhoz tartozó természetvédelmi terület felügyeleti jogáról a nagyváradi Körösvidéki Múzeum. Az eredetileg jövő év nyarán lejáró megegyezés felbontását már kérvényezték a környezetvédelmi minisztériumnál, indoklásuk szerint ugyanis a megváltozott körülmények között nem tudják vállalni kötelezettségeiket. A nagyváradi múzeum a felszíni bioszféráért felel, az ökoszisztéma azonban az intézménytől független felügyelet alá eső termálvíz-kitermeléstől függ.

Mint arról beszámoltunk, a termálvíz túlzott kiaknázása miatt már jó ideje veszélybe került a természetvédelmi terület, idén például már nem is nyíltak ki a lótuszvirágok, a Nagyvárad melletti rezervátum tavacskája szinte teljesen kiszáradt. A tóban ráadásul egyedi, őshonos növény- és állatfajok laktak. Köztük a bordás homorcsa nevű csigafaj, a piros szemű kele halfaj és az a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként – legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a Krónika kérdésére elmondta, hogy a felügyeleti jog kérdésénél fontosabb lenne az alapproblémát megoldani, nevezetesen azt, hogy visszaszorítsák a termálvíz túlzott kitermelését. Mint mondta, a szaktárca ezért egyelőre türelemre intette a múzeumot, arra kérte annak vezetőit, hogy „ne kapkodják el” a szerződés felbontását.

Mivel a püspökfürdői rezervátumban korábban helyszíni szemlét tartó környezetvédelmi felügyelőségtől kapott adatok nem voltak elfogadhatók, a minisztérium is kiküldte az illetékes testületét a tóhoz. A mintegy két hete tartott vizsgálatról a hivatalos jelentés ugyan még nem készült el, de úgy tűnik, nem csak az illegális fúrások veszélyeztetik a tavat, hanem a törvényes kitermelés is.

„Túlengedélyezettnek tűnik a kitermelés, a vízhasználati probléma egyértelmű” – szögezte le lapunknak a miniszter. Hangsúlyozta, a püspökfürdői rezervátum megmentése érdekében nem csak az illegális fúrások problémáját kell felgöngyölíteni, hanem a legális kitermelést is vissza kell fogni.

Mint mondta, kérni fogják az altalajkincsek kiaknázását jóváhagyó Országos Ásványkincshatóságot, hogy mérjék fel újra a kapacitást és a reális vízfogyasztást. Az illetékes hatósághoz fordult korábban a múzeum is, ám a szerződések újratárgyalására tett kérelmük válasz nélkül maradt, ráadásul korábban a Bihar megyei prefektúra sem tudta hatékonyan betömetni a törvénytelen kutakat. A környezetvédelmi miniszter azonban lapunknak leszögezte: „biztos, hogy nagyon szorosra vesszük az együttműködést az Országos Ásványkincshatóságal.”

Megmenekült a maradványcsiga és a kele

Miközben a román állam által 1931-ben védetté nyilvánított püspökfürdői lótuszvirág kilátástalan helyzetbe került a vízhiány miatt, a tó két másik őshonos állatfaját sikerült megmenteni a kipusztulástól. A gödöllői szent István Egyetem és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum szakértői az Egyesült Arab Emírségek trónörököséről elnevezett természetvédelmi alapítvány, a Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund támogatásával láttak neki a hévízi tó lakói megmentésének.

Müller Tamás, a gödöllői felsőoktatási intézmény halgazdálkodási tanszékének tudományos főmunkatársa a Krónikának elmondta, fogságban sikerült szaporítani a bordás homorcsa csiga- és a Racoviţa-kele halfajt, utódaikat jelenleg is nevelik. „Partnereinkkel, a galaţi Természettudományi Múzeum munkatársaival karöltve az a célunk, hogy a két veszélyeztetett fajt megmentsük, és amennyiben belátható időn belül valami csoda folytán rendeződne a tó helyzete, úgy a szaporulatot visszaengedjük – nyilatkozta lapunknak a gödöllői egyetem kutatója.