Veterán rövidnadrágosok Tusványoson

Mint Németh Zsolt, a tusványosi folyamat elindítója említette, ők már egy másik dimenzióban folytatják a párbeszédet az öt éve elhunyt Horia Rusuval. A távlatokra a Horia Rusu Alapítvány elnöke, Dinu Zamfirescu is utalt, aki furcsának találta, hogy bár a tusványosi folyamatnak immár harcos veteránjai, halottjai is vannak, mégis fiatalos maradt. Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, a szabadegyetem rövidnadrágos gondolataiból nem egy a nyakkendős világban valósult meg, példaként említve az észak-erdélyi autópályát.

Rivalizálás
vagy együttműködés?
Az Európai Unión belüli román–magyar viszony kérdésköre által már a nyitás délelőttjén súlyos politikai téma került a középpontba. Schöpflin György politológus professzor, a Fidesz európai parlamenti képviselője sok szempontból problémásnak tekintette az EU rendszerét. Mint elmondta, elvben partneri viszonynak kellene jellemeznie a tagországok kapcsolatait, és az is szabály kellene hogy legyen, hogy a kormányok nem hazudnak túl sokat Brüsszelnek. Ez azonban szerinte nem valósul meg az Unióban. A puha brüsszeli hatalom azonban csak akkor működik, ha mindenki elfogadja annak racionalitását.
Az Európai Unió a román–magyar rivalizálás, de a román–magyar együttműködés terepe is lehet. Erről már Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. A fideszes politikus úgy vélte, a 17. szabadegyetem nemcsak a címben jelölt másik Magyarországról, másik Romániáról szólhat, hanem arról a másik Európáról is, amely a közép-kelet-európai országok csatlakozásával létrejön. A szlovákiai kormányalakítást, a lengyelországi euroszkepticizmust, a magyarországi gazdaságpolitikai helyzetet, a romániai kisebbségpolitikát említve megjegyezte, Közép-Európa az Unión belül is perifériára szorulhat.
A kérdésben gyökeresen más volt Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottsága alelnökének álláspontja. A szocialista politikus kivételesen szerencsésnek találta a helyzetet. Megállapította, Románia és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy sikeres legyen az Európai Unióban. Ráadásul ez a szempont sem a nagyhatalmi érdekekkel, sem a szomszédos országok érdekeivel nem ellenkezik. Az EU-n belüli román–magyar viszony tekintetében Szabó Vilmos már cseppet sem mutatkozott optimistának.

Az átmentés politikája
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke úgy vélte, Romániában ma is a magyar célokkal szembeni elutasító diskurzus a meghatározó, és az ország a kisebbségi ügyek rendezetlenségét az Unióba is beviszi. Szerinte az Unió nincs felkészülve arra, hogy megeméssze ezt a konfliktust. Kónya Hamar Sándor EP-megfigyelő, parlamenti képviselő hálátlannak mondta brüsszeli szerepüket. Mint mondta, azzal sem Markó Béla, sem Tőkés László nincs megelégedve. Az RMDSZ képviselője kérdésre válaszolva kemény szavakkal illette a szövetséget. Mint fogalmazott: az RMDSZ az erdélyi magyarság óhajainak köztemetője.
Az európai parlamenti képviselet kérdésével foglalkozott Cristian Pârvulescu politológus, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke is. Érthetetlennek találta, hogy miért ragaszkodik az országos listás EP-választásokhoz az egész romániai parlamenti elit, amikor az EU is regionális választásokat javasol a 20 milliósnál nagyobb országok számára. Botrányosnak találta, hogy az RMDSZ is ilyen jellegű választási törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. Értelmezése szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a romániai politikai elit hatalma átmentése eszközének tekinti az Uniót.
Az előadók többsége egyetértett abban, hogy az erdélyi magyarság érdekei szempontjából kihasználatlanul maradtak az EU-csatlakozás kínálta lehetőségek. Németh Zsolt a Krónika kérdésére elmondta, a Fidesznek nem állt módjában befolyásolni a csatlakozásról szóló országgyűlési szavazás kimenetelét, a közvélemény-kutatások alapján pedig azt tapasztalták, az erdélyi magyarok többsége is az igen szavazatot várja el tőlük.