Vészjelzés a kórházakban

Eugen Nicolăescu nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három évben mintegy 10 ezer orvos távozott az országból, a volt egészségügyi miniszter szerint drámai a helyzet. „Ha vörös jelzést mondunk, keveset mondunk. Ha folytatódik ez az iram, oda jutunk, hogy nem lesznek orvosaink” – mondta a napokban Nicolăescu. A Tăriceanu-kormány egészségügyi minisztere úgy vélte, újra kellene gondolni az orvosok bérezését, és olyan vonzó fizetést kellene biztosítani számukra, hogy ne hagyják el az országot, és felhagyjanak a paraszolvencia gyakorlatával. Az ellenzéki képviselő szerint egy orvosnak legkevesebb 6000 lejes bért kellene biztosítani. „Ha hagyjuk, hogy egy orvos 1500–1800 lejt keressen, akkor el fog menni külföldre” – jelentette ki Nicolăescu.

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, idén számos orvos igényelte a megyei egészségügyi hatóságoknál a külföldi munkavégzéshez szükséges bizonylatot. Arad megyében például több mint 170 orvos és egészségügyi asszisztens kérvényezte a dokumentumokat, a 99 orvos és 72 ápoló egy része azóta már távozott az aradi egészségügyi intézményektől. Laura Nicolescu, a megyei egészségügyi hatóság szóvivője nem tudott pontos adatot mondani, mint fogalmazott, a kérvényezők közül sokan rögtön távoztak, amint megkapták az EU-s bizonylatot, de meghatározott időre vállaltak munkát külföldön, így előfordulhat, hogy utána hazatérnek. Többségük Németországban, Olaszországban és Angliában gyakorolja a szakmát.

„Beszéltem külföldre távozott kollégákkal, valamennyien azt mondták, hogy elégedettek a bérezéssel, illetve a munkakörülményekkel. Ott nincs hiány gyógyszerekből és egészségügyi fogyóeszközökből, és az alkalmazók is tiszteletteljesen bánnak velük” – mesélte Delia Bonca, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Arad megyei vezetője. A partiumi megyében nagy a szakemberhiány, csupán az állások 60 százaléka van betöltve, 2000 egészségügyi dolgozóra lenne szükség, ezeket azonban a közalkalmazotti állások befagyasztása miatt nem lehet betölteni.

A szakma is felelős a fiatalok elvándorlásáért

Vasile Neagovici, a szakszervezet Kovászna megyei elnöke szerint az egészségügyi ellátás minőségének a rovására megy, hogy a rendszerből kilépett alkalmazottak helyére nem lehet másokat alkalmazni. A Sanitas-vezető a Krónikának elmondta, bár a térségben nem vándorolnak el tömegesen az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak, mégis szinte naponta csökken a számuk. Külföldre is távoznak közülük, de sokan kérték az előrehozott nyugdíjazásukat, és három éve nem lehet betölteni a megüresedett állásokat. „A hazai egészségügyben maradt szakemberekre egyre nagyobb teher nehezedik, és ezzel romlik az ellátás minősége” – szögezte le a szakszervezeti bizalmi.
A Kovászna megyei egészségügyben jelenleg 2400-an dolgoznak, de még legalább 600 szakemberre lenne szükség.

A kovásznai Benedek Géza Szívkórház három egységében és a sepsiszentgyörgyi kórházban összesen 70 szakorvos kellene. A szakszervezeti elnök szerint az idősebb, elismert orvosok is felelősek a fiatalok elvándorlásáért, a szaktekintélyek gyakran lenézően vagy éppen megalázóan bánnak frissen végzett kollégáikkal. Hangsúlyozta, Romániában egy orvos csak 60 évesen tud érvényesülni, de arra már ő is úgy viselkedik a fiatalokkal, ahogy korábban vele bántak. Elmondta, a kisebb kórházakban fennáll a veszély, hogy ha nem is a teljes intézményét, de osztályok tevékenységét kell felfüggeszteni, ha az egyetlen ott dolgozó orvos kilép a rendszerből vagy megbetegszik.

Munka nélkül maradt rezidensek

Az egészségügyi állások zárolása az idei rezidensvizsgára is negatívan hatott, a napokban több tucat frissen végzett orvos memorandumban kérte az egészségügyi minisztériumot, hirdessen meg újabb gyakorlóorvosi állásokat. A szaktárca ígérete szerint erre csak az állások elosztása után kerülhet sor. Az idei rezidensvizsgát Bukaresten kívül Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Jászvásáron és Craiován tartották, a 3810 meghirdetett helyre mintegy 5000 frissen végzett orvos jelentkezett. Az egészségügyi minisztérium álláspontja szerint a szakemberek itthon tartását célozza, hogy csökkentették a gyakorlóorvosi időt.

A szaktárca képviselőit tegnap nem sikerült elérnünk, de Kinizsi Zoltán, a minisztérium tanácsosa korábban a Krónikának elmondta: már Cseke Attila korábbi tárcavezető hivatali ideje alatt is voltak intézkedések, amelyek az orvosok elvándorlását voltak hivatottak megakadályozni. Ilyen volt a kórházak decentralizálása, mellyel az önkormányzatoknak lehetőségük nyílt enyhíteni a gondokon, például saját költségvetésükből pótolni az orvosok fizetését.