
Noha a hatályos jogszabályok szerint Romániában tilos a fürdőzésre nem kijelölt folyókban, tavakban és egyéb vízgyűjtőkben megmártózni, mindezt pedig a helyi önkormányzatok is szabályozzák, a kánikulában mégis gyakori látvány az elvileg tiltott helyeken történő csobbanás, és nem ritkák az elővigyázatosság hiánya miatt bekövetkező tragédiák sem.
2014. augusztus 10., 19:562014. augusztus 10., 19:56
A ki nem jelölt helyeken való fürdőzőkre ugyan több ezer lejes bírságot is kiróhatnak, a hatóságok ennek ellenére Erdély-szerte már az idei nyári szezonban is több halálesetről, illetve mentési akcióról számoltak be. Bihar megyében május óta már négy gyermek fulladt vízbe, ez meghaladja a tavalyi hasonló időszakban jegyzett halálesetek számát – nyilatkozta lapunknak Camelia Roşca, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője.
Mentési akció Nagyváradon
Múlt héten Nagyváradon egy apát és 15 éves fiát kellett kimenteniük a hatóságoknak az egyébként „Fürdeni tilos!” táblákkal szegélyezett Sebes-Körösből, míg néhány nappal korábban egy középkorú hölgy fürdött a megyeszékhelyt átszelő folyó egyik nagy múltú, belvárosi fürdőzőrészén.
Camelia Roşca kifejtette: többször is figyelmeztették, illetve tanácsokkal, javaslatokkal látták el a lakosokat a szabad fürdőzésre vonatkozóan, különös hangsúlyt fektetve a kisgyermekek felügyeletének fontosságára.
A szóvivő emlékeztetett: nemrég Adrian Râpă, a hivatásos vízimentők országos egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy egy úszni nem tudó személy mély vízben nem percek, hanem másodpercek alatt fullad meg, és a víz alatt eltöltött öt perc után már drasztikusan csökken a túlélés esélye. „Egy fuldoklónak ráadásul nem marad energiája segítségért kiáltani, ezért semmiképp nem ajánlott veszélyes helyeken hazardírozni” – fogalmazott Camelia Roşca.
A rendőrség hatásköre lenne a felügyelet
A nagyváradi önkormányzat sajtóosztálya szerint egy helyi szabályzat értelmében tilos a Sebes-Körösben fürdőzni, az előírás betartatása, illetve a partok felügyelete azonban már a városi rendőrség feladata. A hatóság ennek ellenére nem adott tájékoztatást lapunknak az ügyben, a szabad strandolásra vonatkozó jogszabályokat és tevékenységüket illetően későbbre ígértek választ.
Dumitru Voloşeniuc, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: nyilvános fürdőhelyeket csakis az általa vezetett intézmény és az önkormányzat jóváhagyásával lehet kialakítani, de veszélyesnek minősített folyóvizek és tavak mentén erre értelemszerűen nincs lehetőség. Voloşeniuc rámutatott: mind az igazgatóság, mind a megye polgármesteri hivatalai helyeztek már el tiltótáblákat a partok mentén, ezek azonban rendszerint „48 órán belül eltűnnek, vagy megrongálják őket”.
Fertőzésveszély a tavakban
A háromszéki mesterséges és természetes tavakban, illetve a folyókban is tilos a fürdőzés, a vizek baktériumszintje ugyanis meghaladja a megengedett értékeket, ezért a közegészségügyi hatóságok nem bocsátanak ki engedélyt. A szakemberek szerint a csatornahálózat kiépítése jelentene megoldást, hiszen jelenleg az esővíz is rendszeresen a tavakba mossa a szennyeződést.
A fertőzésveszély, illetve a tiltás ellenére a besenyői, a rétyi és a köröspataki mesterséges tavakban is rendszeresen megmártóznak kánikula idején, tömeges megbetegedésről azonban eddig nem számoltak be a hatóságok.
Nemcsak emiatt jelentenek azonban veszélyt a fürdőzők számára a háromszéki tavak és folyók: Raluca Dumuţ, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője lapunknak elmondta: a mély tavak és az Olt folyó is évről évre szedi áldozatait, a hatóságot rendszeresen riasztják, hogy a vízbe fulladtakat megkeressék.
Az idei nyári szezonban Kovászna megyében két kisfiú fulladt bele az Oltba a folyó egy olyan szakaszán, ahol kavicskitermelés miatt kivájták a medret, a víz sodrása pedig rendkívül erős. A gyermekek holttestét napokkal később találták meg a hatóságok.
A jogszabályok szerint a vízimentő szolgálatot a mesterséges tavakon a működtetőnek kellene biztosítania, ennek beindítását azonban értelmetlennek tartják, amíg hivatalosan tilos a strandolás, így a tavakat senki nem felügyeli. A folyók partján ugyanakkor az önkormányzatoknak kellene kihelyezniük tiltótáblákat, illetve engedélyezett strandszakaszokat kialakítaniuk.
Maros megyében idén nyáron egy vízbefulladási esetről számolt be a tűzoltóság: az alakulat munkatársai múlt szerdán egy húszéves dicsőszentmártoni fiatalember holttestét húzták ki a Kis-Küküllőből. Mihai Gagyi szóvivő elmondta: a vízbe fulladt személyt közel három napig keresték.
A hatóságok tájékoztatása szerint az elmúlt években a legtöbb áldozatot követelő folyóba, a Marosba, illetve a bözödújfalusi tóba az idei nyári szezonban senki nem fulladt bele. Marosszék legnagyobb strandján, a vásárhelyi víkendtelepen öt éve nem történt emberéletet követelő tragédia – számolt be Ioan Cârcu igazgató.
Elmondása szerint ez egyrészt annak tudható be, hogy közvetlenül a mély medencék mellett kialakítottak egy 1,2 méterest is, így aki nem érzi magát biztonságban a mély vízben, eleve a kisebbet választja. Cârcu hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy a víkendtelepi olimpiai medencében évente több ezer gyermek tanul meg úszni.
„Sokat számít, hogy a medencék partján állandó jelleggel két felügyelő vigyázza a fürdőzőket. Amennyiben valakiről úgy vélik, viselkedésével veszélyezteti a többi fürdőző épségét, figyelmeztetik, szükség esetén ők maguk is vízbe ugranak, erre azonban ritkán adódik alkalom” – fejtette ki az igazgató.
Figyelmeztetik a lakosságot
A tragédiák elkerülése végett az illetékes hatóságok és szakemberek rendszeresen felhívják a lakosság figyelmét, hogy csak engedélyezett helyeken szabad fürödni, és mindenképpen kerülni kell azokat a tavakat, folyószakaszokat, ahol a part meredek, tele van növényzettel, a meder iszapos, illetve erősek az áramlatok.
Veszélyes a hidakról, építkezésekről való vízbeugrás, az ittas állapotban való, illetve éjszakai fürdés, ugyanakkor viharos időben sem javallott bemerészkedni a vízbe. A szakemberek azt tanácsolják, hogy amennyiben valaki bajba kerül a vízben, ne essen pánikba, csak azután próbáljon a part felé úszni, ha összeszedte az erejét.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!