2012. szeptember 05., 08:442012. szeptember 05., 08:44
A meleg vizű forrás apadására biológusok és környezetvédők már évek óta figyelmeztetnek, a vészharangot pedig a rezervátumot kezelő Körösvidéki Múzeum természettudományi részlege húzta meg az elmúlt télen. A szakemberek akkor rövid tanulmányt juttattak el a sajtónak, amelyben leírták: kiapadt a Pece-patak meleg vizű forrása, és látható, hogy a vízszint drámai, csaknem egyméteres a csökkenése, illetve a vízhőmérséklet 32-ről 10–11 fokra csökkent, ami nem természetes eredetű.
Már akkor sejtették, hogy a környék szállodái és panziói által végzett, számos, engedély nélküli fúrás eredményezte a kialakult helyzetet. A fürdőhelyek számára 1963 és 1983 között hat termálvízszondát fúrtak, amelyek ugyanabból a forrásból táplálkoznak, mint a patak és a tavak. „1990 után azonban a közeli Szentmárton községben történő termálvíz-kitermelés teljesen önkényessé vált. Becsléseink szerint több mint 100 illegális fúrást végeztek ott, hogy egyes panziókat és villákat ellássanak termálvízzel, és ezzel nemcsak a telep törvényes kezelőjét, a Turism Felix Kft.-t akadályozzák a termálvíz hasznosításában, hanem a hévízben honos ökoszisztéma működését is befolyásolják” – áll a múzeum korábbi közleményében.
A föld alatti termálvíztelep szintje a 2008-ban mérthez képest mintegy négy métert csökkent, ennek eredménye a patak és a tó vizének apadása. A Bihar Megyei Kormánybiztosi Hivatal által összeállított vegyes ellenőrző csapat helyszíni szemléjéből most végképp kiderült: a biológusoknak igazuk volt.
Claudiu Pop prefektus néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy a rendőrség, a Környezetvédelmi Őrség és egyéb szervek bevonásával munkacsoportot létesít, amely a termálvíztartalék ellenőrzését tűzi ki célul. A kormánybiztos tegnap sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről. Mint kiderült, a két fürdőhelyen található 161 fúrásnál végeztek ellenőrzést, és hat eset annyira súlyosnak bizonyult, hogy ezeket az illegális kutakat szeptember 20-áig a tulajdonosok kötelesek becementezni, amennyiben a laborvizsgálatokból kiderül, hogy valóban termálvízről van szó – a prefektus pedig biztos benne, hogy igen. A víz vizsgálatában a Körösök Vízügyi Igazgatósága segít a prefektúrának.
Pásztor Sándor igazgató lapunknak azt nyilatkozta, hogy ez az intézmény is ellenőrizte azt a tizenvalahány helyszínt, ahová korábban ivóvízkút ásására engedélyt adott, és három esetben itt is kiderült, hogy a tulajok sokkal mélyebbre fúrtak, mint kellett volna. Az illegális, engedéllyel nem rendelkező fúrásokért azonban nem bírságolhatnak, Romániában ugyanis a termálvíz altalajkincsnek számít, és mint olyan, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) tulajdonában áll. Csak ez a hatóság adhat engedélyt a termálvíz kitermelésére, ez tehát nem a vízügy hatásköre – magyarázta el Pásztor Sándor.
A vízügyi igazgatóság egyébként az elmúlt két hétben saját kezdeményezésből „tüzet oltott” a rezervátumban: a tó alá vízátnemeresztő réteget építettek, amely megakadályozza, hogy a megmaradt kevés víz elszivárogjon. Az igazgató szerint az esős évszak beálltával valamelyest helyreáll a rend, hiszen az illegális fúrások mellett a szárazság, a talajvíz elapadása is rossz hatással van a rezervátumr. Ezt az ásványkincshatóság képviselője, Miron Avram Radu, illetve a megyei környezetvédelmi őrség elnöke, Gheorghe Raţiu is alátámasztotta. A prefektus azt is elmondta, hogy gyors megoldásként két hete a tó melegvíz-utánpótlását a közeli strandon létesített fúrásból pótolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok