Veszélyben a tündérrózsa: büntetnek és vizet pótolnak a püspökfürdői rezervátumban

A meleg vizű forrás apadására biológusok és környezetvédők már évek óta figyelmeztetnek, a vészharangot pedig a rezervátumot kezelő Körösvidéki Múzeum természettudományi részlege húzta meg az elmúlt télen. A szakemberek akkor rövid tanulmányt juttattak el a sajtónak, amelyben leírták: kiapadt a Pece-patak meleg vizű forrása, és látható, hogy a vízszint drámai, csaknem egyméteres a csökkenése, illetve a vízhőmérséklet 32-ről 10–11 fokra csökkent, ami nem természetes eredetű.

Már akkor sejtették, hogy a környék szállodái és panziói által végzett, számos, engedély nélküli fúrás eredményezte a kialakult helyzetet. A fürdőhelyek számára 1963 és 1983 között hat termálvízszondát fúrtak, amelyek ugyanabból a forrásból táplálkoznak, mint a patak és a tavak. „1990 után azonban a közeli Szentmárton községben történő termálvíz-kitermelés teljesen önkényessé vált. Becsléseink szerint több mint 100 illegális fúrást végeztek ott, hogy egyes panziókat és villákat ellássanak termálvízzel, és ezzel nemcsak a telep törvényes kezelőjét, a Turism Felix Kft.-t akadályozzák a termálvíz hasznosításában, hanem a hévízben honos ökoszisztéma működését is befolyásolják” – áll a múzeum korábbi közleményében.

A föld alatti termálvíztelep szintje a 2008-ban mérthez képest mintegy négy métert csökkent, ennek eredménye a patak és a tó vizének apadása. A Bihar Megyei Kormánybiztosi Hivatal által összeállított vegyes ellenőrző csapat helyszíni szemléjéből most végképp kiderült: a biológusoknak igazuk volt.

Becementezik az illegális fúrásokat

Claudiu Pop prefektus néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy a rendőrség, a Környezetvédelmi Őrség és egyéb szervek bevonásával munkacsoportot létesít, amely a termálvíztartalék ellenőrzését tűzi ki célul. A kormánybiztos tegnap sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről. Mint kiderült,  a két fürdőhelyen található 161 fúrásnál végeztek ellenőrzést, és hat eset annyira súlyosnak bizonyult, hogy ezeket az illegális kutakat szeptember 20-áig a tulajdonosok kötelesek becementezni, amennyiben a laborvizsgálatokból kiderül, hogy valóban termálvízről van szó – a prefektus pedig biztos benne, hogy igen. A víz vizsgálatában a Körösök Vízügyi Igazgatósága segít a prefektúrának.

Pásztor Sándor igazgató lapunknak azt nyilatkozta, hogy ez az intézmény is ellenőrizte azt a tizenvalahány helyszínt, ahová korábban ivóvízkút ásására engedélyt adott, és három esetben itt is kiderült, hogy a tulajok sokkal mélyebbre fúrtak, mint kellett volna. Az illegális, engedéllyel nem rendelkező fúrásokért azonban nem bírságolhatnak, Romániában ugyanis a termálvíz altalajkincsnek számít, és mint olyan, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) tulajdonában áll. Csak ez a hatóság adhat engedélyt a termálvíz kitermelésére, ez tehát nem a vízügy hatásköre – magyarázta el Pásztor Sándor.

Mentik a menthetőt

A vízügyi igazgatóság egyébként az elmúlt két hétben saját kezdeményezésből „tüzet oltott” a rezervátumban: a tó alá vízátnemeresztő réteget építettek, amely megakadályozza, hogy a megmaradt kevés víz elszivárogjon. Az igazgató szerint az esős évszak beálltával valamelyest helyreáll a rend, hiszen az illegális fúrások mellett a szárazság, a talajvíz elapadása is rossz hatással van a rezervátumr. Ezt az ásványkincshatóság képviselője, Miron Avram Radu, illetve a megyei környezetvédelmi őrség elnöke, Gheorghe Raţiu is alátámasztotta. A prefektus azt is elmondta, hogy gyors megoldásként két hete a tó melegvíz-utánpótlását a közeli strandon létesített fúrásból pótolják.