Fotó: Balogh Orsolya
Egyre gyakoribb jelenség, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt magyar tannyelvű osztályokat, sőt egész tagozatokat kénytelenek megszüntetni az illetékesek. Ez fokozottan jellemző a szórványban, de a tendencia a tömbmagyar vidékeken is megfigyelhető, ahol az is gondot okoz, hogy a vidéki szülők egy része már ötödik osztálytól városi iskolába íratja gyermekét.
Egyre több szórványtelepülésen az oktatási minisztérium és a kisebbségi államtitkárság segítségén múlik az önálló magyar osztályok fenntartása: nemrég Brassó megyében kértek bukaresti segítséget a létszám alatti magyar osztályok megtartásához. A tanügyi törvény értelmében a kisebbségi oktatásban legkevesebb 12 gyerekkel működhet önálló osztály, Brassó megyében pedig számos településen léteznek létszám alatti osztályok.
Amíg főtanfelügyelő-helyettes voltam, igyekeztem minden eszközzel meggyőzni a kollégákat, hogy megmaradjanak az önálló osztályok” – panaszolta a Krónikának Szabó Mária Magdolna magyar szakos tanfelügyelő. A létszámvisszaesés miatt szűkösebb lett az iskolák költségvetése, és sok helyen össze kellett vonni osztályokat, de továbbra is vannak olyan tanintézetek, ahol egy-egy osztályban 12-nél kevesebb gyermek tanul.
A Brassó megyei főtanfelügyelő az egyre aggasztóbb tendencia miatt megbeszélésére hívta azon iskolák igazgatóját, ahol gondok vannak a költségvetéssel, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre, és szimultán osztályok létrehozásával csökkentsék a kiadásokat. Szabó Mária Magdolna rámutatott:
Ez a helyzet a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban is, ahol több osztály minimális gyereklétszámmal működik, de a megyeszékhely 15-ös számú általános iskolájában is vannak ilyen osztályok. Négyfaluban líceumi osztályok is veszélybe kerültek, ezek esetében ugyanis 15 a minimális diáklétszám.
A tanfelügyelő elmondása szerint vidéken még rosszabb a helyzet: Krizba településen óvodai csoportokat, Homoróddarócon elemi osztályokat, a közeli községközpontban, Kacán pedig az 5–8-as évfolyamokon kellene összevonni osztályokat. Az új helyzet a nyolcadikosokra kevésbé hat ki, ők ugyanis a vizsgatantárgyakat külön tanulhatják.
ősztől a nagymohai, az olthévízi és a kőhalmi elemi iskolában is megszűnhet egy-egy tanítói állás. Az, hogy ezt sikerül-e megakadályozni, az oktatási minisztérium és a kisebbségügyi államtitkárság segítségén múlik, az utóbbi időben ugyanis egyre inkább csak bukaresti ráhatással sikerül megőrizni a létszám alatti osztályokat a szórványban. „Ez általános probléma, mindenki a minisztérium, az államtitkárság segítségére vár” – magyarázta Szabó Mária Magdolna.
Aggasztó. Több osztály is minimális gyereklétszámmal működik a brassói áprily lajos Főgimnáziumban
Fotó: Cristian Chelaru/Iubescbrasovul.ro
A Brassó megyei magyar oktatás gondjaira a napokban Ambrus Izabella parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet, aki az oktatási miniszternek címzett politikai nyilatkozatában nehezményezte a tervezett összevonásokat. Hangsúlyozta:
„Megengedhetetlen ez az állapot” – fogalmazott az RMDSZ politikusa, emlékeztetve, hogy az oktatási törvény szavatolja a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. „A Brassó megyei realitás teljesen ellentmond a törvény betűjének, hiszen amennyiben a már szimultán osztályokként működő tagozatokat összevonják, sok gyerek kényszerül arra, hogy más településen járjon iskolába. Mindezt olyan körülmények között, hogy kisbusz sem létezik.
– mutatott rá Ambrus Izabella.
Amint arról beszámoltunk, az utóbbi időben több neves szórványiskolában is bukaresti segítségre volt szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak a magyar osztályok. Februárban államtitkári szintű beavatkozás kellett ahhoz, hogy a nagybányai Németh László Elméleti Líceumban jövőre is elindulhasson a második, humán profilú 9. osztály, míg áprilisban a szamosújvári két magyar kilencedik osztály megtartásához volt szükség minisztériumi engedélyre.
Az osztályösszevonás – és az ezzel járó tagozatmegszüntetés – azonban nemcsak a szórványvidékeken jelent óriási veszélyt: joggal tartanak ettől a tömbmagyar településeken is. Az egyetlen eltérés, hogy például a székelyföldi falvakban nem, vagy inkább nem kizárólag a gyermeklétszám rohamos csökkenése jelent problémát, hanem
Csíkszereda környékén már egy ideje létező jelenség, hogy a negyedik osztályt elvégzett tanulókat szüleik inkább városi iskolába íratják ötödikbe. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint ez összefüggésbe hozható azzal, hogy bizonyos előítéletek léteznek a falusi környezetben működő iskolákkal kapcsolatban, holott a megyében is akad bőven jól felszerelt, megfelelő feltételeket nyújtó falusi tanintézet.
– magyarázta Burus.
Kovács Anikó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogy esetükben nem városi iskolába, hanem inkább a szomszédos csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Általános Iskolába íratják egyes szülők a negyedik osztállyal végzetteket.
– panaszolta az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!