Veszélyben a magyar osztályok: aggodalom a gyermeklétszám csökkenése és a falusi iskolák kiürülése miatt

Amíg főtanfelügyelő-helyettes voltam, igyekeztem minden eszközzel meggyőzni a kollégákat, hogy megmaradjanak az önálló osztályok” – panaszolta a Krónikának Szabó Mária Magdolna magyar szakos tanfelügyelő. A létszámvisszaesés miatt szűkösebb lett az iskolák költségvetése, és sok helyen össze kellett vonni osztályokat, de továbbra is vannak olyan tanintézetek, ahol egy-egy osztályban 12-nél kevesebb gyermek tanul.

Közösen igyekeznek megoldást találni

A Brassó megyei főtanfelügyelő az egyre aggasztóbb tendencia miatt megbeszélésére hívta azon iskolák igazgatóját, ahol gondok vannak a költségvetéssel, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre, és szimultán osztályok létrehozásával csökkentsék a kiadásokat. Szabó Mária Magdolna rámutatott:

Ez a helyzet a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban is, ahol több osztály minimális gyereklétszámmal működik, de a megyeszékhely 15-ös számú általános iskolájában is vannak ilyen osztályok. Négyfaluban líceumi osztályok is veszélybe kerültek, ezek esetében ugyanis 15 a minimális diáklétszám.

A tanfelügyelő elmondása szerint vidéken még rosszabb a helyzet: Krizba településen óvodai csoportokat, Homoróddarócon elemi osztályokat, a közeli községközpontban, Kacán pedig az 5–8-as évfolyamokon kellene összevonni osztályokat. Az új helyzet a nyolcadikosokra kevésbé hat ki, ők ugyanis a vizsgatantárgyakat külön tanulhatják.

ősztől a nagymohai, az olthévízi és a kőhalmi elemi iskolában is megszűnhet egy-egy tanítói állás. Az, hogy ezt sikerül-e megakadályozni, az oktatási minisztérium és a kisebbségügyi államtitkárság segítségén múlik, az utóbbi időben ugyanis egyre inkább csak bukaresti ráhatással sikerül megőrizni a létszám alatti osztályokat a szórványban. „Ez általános probléma, mindenki a minisztérium, az államtitkárság segítségére vár” – magyarázta Szabó Mária Magdolna.

„Megengedhetetlen ez az állapot” – fogalmazott az RMDSZ politikusa, emlékeztetve, hogy az oktatási törvény szavatolja a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. „A Brassó megyei realitás teljesen ellentmond a törvény betűjének, hiszen amennyiben a már szimultán osztályokként működő tagozatokat összevonják, sok gyerek kényszerül arra, hogy más településen járjon iskolába. Mindezt olyan körülmények között, hogy kisbusz sem létezik.

– mutatott rá Ambrus Izabella.

Amint arról beszámoltunk, az utóbbi időben több neves szórványiskolában is bukaresti segítségre volt szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak a magyar osztályok. Februárban államtitkári szintű beavatkozás kellett ahhoz, hogy a nagybányai Németh László Elméleti Líceumban jövőre is elindulhasson a második, humán profilú 9. osztály, míg áprilisban a szamosújvári két magyar kilencedik osztály megtartásához volt szükség minisztériumi engedélyre.

Nem elég menő a falusi iskola?

Az osztályösszevonás – és az ezzel járó tagozatmegszüntetés – azonban nemcsak a szórványvidékeken jelent óriási veszélyt: joggal tartanak ettől a tömbmagyar településeken is. Az egyetlen eltérés, hogy például a székelyföldi falvakban nem, vagy inkább nem kizárólag a gyermeklétszám rohamos csökkenése jelent problémát, hanem

Csíkszereda környékén már egy ideje létező jelenség, hogy a negyedik osztályt elvégzett tanulókat szüleik inkább városi iskolába íratják ötödikbe. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint ez összefüggésbe hozható azzal, hogy bizonyos előítéletek léteznek a falusi környezetben működő iskolákkal kapcsolatban, holott a megyében is akad bőven jól felszerelt, megfelelő feltételeket nyújtó falusi tanintézet.

– magyarázta Burus.

A roma osztálytársak miatt viszik el a gyerekeket

Kovács Anikó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogy esetükben nem városi iskolába, hanem inkább a szomszédos csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Általános Iskolába íratják egyes szülők a negyedik osztállyal végzetteket.

– panaszolta az igazgató.