Fontos, hogy rendszeresen együk halat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Romániában továbbra is alacsony a halfogyasztás, noha a kutatások egyértelműen bizonyítják: heti két adag hal rendszeres beiktatása az étrendünkbe az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük a krónikus betegségek kockázatát. Szilágyi Karola dietetikus szerint nemcsak a szív- és érrendszeri gondok előzhetők meg így, hanem az agyműködés, a gyulladásos folyamatok, és még a hangulatunk is javulhatna. A szakember arról is beszélt, mennyire kell tartani a nehézfémektől, megéri-e a lazac ára, jó alternatívák-e a helyi halak, mit tegyünk, ha valaki ki nem állhatja a hal ízét – és hogyan készítsük el helyesen, hogy valóban egészséges legyen.
2025. november 27., 14:002025. november 27., 14:00
Romániában a hal nem része a hétköznapi étkezésnek. Sokan legfeljebb ünnepnapokon esznek halat vagy gyors megoldásként vásárolnak halkonzervet, jóval kevesebbet fogyasztunk belőle, mint az európai átlag. A nemzetközi kutatások ma már egyértelműen rávilágítanak, hogy a zsírosabb halakban található omega–3 zsírsavak – különösen az EPA és a DHA – kimagasló védőhatással rendelkeznek. Képesek javítani a szív és az érrendszer állapotát, csökkentik a gyulladásos folyamatokat, kedvezőbb vércukorprofilt eredményeznek, és támogatják az agy működését is.
– fejtette ki a Krónikának Szilágyi Karola táplálkozászakértő. A halfélék ugyanakkor nemcsak omega–3-ban erősek: kiváló fehérjeforrások, jelentős mennyiségű B12-vitamint, D-vitamint, jódot és szelént tartalmaznak. Amikor tehát kevés hal kerül az asztalra, ezekből az esszenciális tápanyagokból is hiány léphet fel – ez pedig hosszú távon különböző betegségek melegágya lehet.
A dietetikus szerint is sokan idegenkednek a hal ízétől vagy állagától, de ez nem jelenti azt, hogy le kellene mondaniuk az omega–3 jótékony hatásairól. Ilyenkor a legjobb alternatíva a jó minőségű omega–3 étrend-kiegészítő, halolajból vagy mikroalga-eredetű olajból. A növényi forrásokból származó omega–3 ugyanis alig alakul át a szervezetben aktív EPA-vá és DHA-vá, így önmagában nem elegendő.
A lazac napjaink egyik „trendélelmiszere”
Fotó: Kisréti Zsombor
Az algából készült kapszulák a vegetáriánusok és vegánok számára jelentenek megfelelő megoldást.
A D-vitamint például napfényből vagy étrend-kiegészítőből, a B12-vitamint húsból, tojásból vagy tejtermékekből kell biztosítani, a jódot jódozott sóval és egyéb élelmiszerekkel, a szelént pedig például brazil dióval. Ha valaki tehát teljesen kerüli a halat, tudatosan kell összeállítania az étrendjét.
A halakkal kapcsolatban gyakran felmerül az aggodalom, hogy a tengerek szennyezettsége miatt nehézfémek – például higany vagy ólom – halmozódhatnak fel bennük. A kép azonban árnyaltabb.
A boltok polcain kapható halak túlnyomó többsége azonban ellenőrzött forrásból származik, és a kisebb zsíros halak – mint a szardínia, hering, makréla – különösen biztonságosnak számítanak.
A lazac napjaink egyik „trendélelmiszere”, sokan automatikusan ezt tekintik a legegészségesebb választásnak. Tápértéke valóban kiváló, azonban romániai viszonylatban a helyi halak sokszor éppoly értékesek – ráadásul olcsóbbak, frissebbek és fenntarthatóbbak.
– magyarázta lapunknak Szilágyi Karola.
Ropogósra sült pisztráng
Fotó: Barabás Aretta
Ha valaki mégis lazacot keres, érdemes figyelni a címkét: a vadon fogott, főként alaszkai lazac szigorúbb minőségi előírásoknak felel meg, és jellemzően alacsonyabb szennyezőanyag-tartalommal rendelkezik.
Szilágyi Karola azt is kiemelte, hogy a halkonzerv sokak számára gyors és megfizethető megoldás, és táplálkozási szempontból is jó választás lehet. A tonhal, makréla vagy szardínia konzervben is értékes omega–3-forrás, és a hosszú eltarthatóság miatt könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe – akár munkába vagy iskolába is magunkkal vihetjük. Itt is fontos azonban a címke ellenőrzése: érdemes kerülni a túl sok sót, olajat vagy adalékanyagot tartalmazó változatokat.
A halrudacskákkal jóval óvatosabban kell bánni. Sok esetben erősen feldolgozott termékek, magas liszt-, olaj- és adalékanyag-tartalommal, és maga a halhús is csak kis arányban van jelen bennük. Ezek inkább alkalmi ételnek felelnek meg, nem pedig rendszeres omega–3-forrásnak.
A halfogyasztás előnyei könnyen semmissé válhatnak, ha a feldolgozási mód túl sok zsírt vagy kalóriát ad az ételhez. A bő olajban sütött, panírozott halak messze elmaradnak a sütőben, airfryerben vagy párolással készült változatok egészségességétől. A dietetikus szerint a kevés vagy akár nulla hozzáadott zsírral készült halak hozzák ki a legjobban az omega–3 zsírsavak és a többi tápanyag előnyeit.
A szakember fontosnak tartja, hogy a halfogyasztás ne csak egészségügyi ajánlás legyen, hanem a kultúra része is.
A kutatások azt mutatják, hogy már heti egy-két adag hal is jelentősen javíthatja a hosszú távú egészségi állapotot. A halfogyasztás növelése nem csupán trend vagy divathóbort: valódi, tudományosan alátámasztott befektetés az egészségbe.
A romániai éves halfogyasztás a 12-13 évvel ezelőtti egy főre jutó 6,5 kg-ról mára 8,5 kg-ra nőtt a hivatalos adatok szerint, de a valóságban sokkal magasabb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!