Veszélybe kerültek a termálfürdők is

„Az altalaj termálvíz-kitermelése jelenleg nagyobb, mint annak hozama” – állapította meg Daniel Scrădeanu, a hidrogeológusok országos egyesületének elnöke a vizsgálatok eredményei tudatában, melyeket az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) megbízásából a bukaresti egyetem geológiai tanszékével közösen végeznek a Bihar megyei Püspökfürdő és Félixfürdő üdülőhelyeken.

A szakemberek azt követően döntöttek a feltárásról, hogy tavaly már nem nyílt ki a tündérrózsa a Nagyvárad melletti rezervátumban, a tó ugyanis szinte teljesen kiapadt. Ebben olyan egyedi, őshonos növény- és állatfajok éltek, mint a bordás homorcsa nevű csigafaj, a piros szemű kele halfaj és a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként – legközelebbi rokona a Nílus deltájában található.

A helyi ökoszisztéma megváltozását már eddig is a túlzott termálvíz-kitermelés számlájára írták, de a szakemberek hiába kongatták meg a vészharangot, és próbálták meg bezáratni az illegális kutakat, semmi nem vezetett eredményre.

„A vízszint nem egyik napról a másikra apadt le, hanem évtizedek alatt jutottunk ide. Egy ilyen értékes területet már nagyon régóta folyamatos megfigyelés alá kellett volna vonni” – mutatott rá az eddigi adatokat ismertető sajtótájékoztatón Adrian Iurchevici, aki fővárosi kollégáival együtt fél éve dolgozik a helyzet feltérképezésén.

Két hónapja szenzorok – amelyeket a hatóságok a jövőben is használni tudnak – szolgáltatják a naprakész adatokat. A kutató szerint ahhoz, hogy ismét legyen víz a tóban, nem elég egy-két kutat bezáratni, hanem a kitermelés egészét kell visszafogni. Hozzátette, hogy ez még csak előrebocsátott következtetés, mivel a jelenséget folyamatában kell vizsgálni.

„Ha ma beindítok egy fúrást, az még nem jelenti azt, hogy annak azonnal látható hatása van” – magyarázta a szakember. Mint mondta, hátravannak még olyan interferenciatesztek, amelyeket eddig nem tudtak elvégezni, így az eddigi munka alapján nem is akart hosszú távú következtetéseket levonni.

A vegyi elemzések ugyanakkor arra utalnak, hogy helyenként a víz összetétele is megváltozott. „Elképzelhető, hogy fiatalodik, ami azt jelenti, hogy gyorsabban halad a föld alatti járatokban, és ezáltal a hőmérséklete is csökken” – magyarázta Iurchevici.

Daniel Scrădeanu bejelentette, a következő időszakban azon dolgoznak majd, hogy megállapítsák a termálvíz-kitermelés optimális mértékét, azt, amellyel mind a tavat, mind az üdülőt meg lehet menteni. „Ha a hozam és a kitermelés nincs összhangban, egy idő után már az üdülő is bezárhat” – figyelmeztetett a szakember.

Mint elhangzott, az ANRM-nek tizenhat termálvíz-kitermelési szerződése van – ebből három inaktív – a Nagyvárad melletti övezetre, amelyek egy 1980-as tanulmány alapján másodpercenkénti 200 liter termálvíz kitermelését engedélyezik. Aurel Gheorghe, a hatóság elnöke szerint ezen értéken nem tudnak egyik pillanatról a másikra változtatni. Claudiu Pop Bihar megyei prefektus ugyanakkor úgy véli, ha a kutatás végkövetkeztetései megkövetelik, akkor találnak jogi megoldást a szerződések módosítására.

A tavaly elkezdett szakmai felmérés első jelentésének március végére kell elkészülnie, a végső megállapításokra pedig a kutatás lezárásakor, azaz szeptemberben lehet számítani. A kormánymegbízott azt már korábban is leszögezte, hogy akciótervüket a szakemberek ajánlásai alapján dolgozzák majd ki annak érdekében, hogy a környéken helyreálljon az ökoszisztéma, és az üdülőtelepek is megmaradjanak.