Kolozs megyében elakadt a fertőző anémiában szenvedő lovak összegyűjtése
A törvény előírta kártérítés nélkül maradtak azok a Kolozs megyei gazdák, akiknek a fertőző vérszegénységben szenvedő lovait kényszerlevágásra utasították a hatóságok. A megyei mezőgazdasági igazgatóság ugyanis formai hibára hivatkozva megtagadta a kártérítés folyósítását. A levágatott lovakon azok a vállalkozók nyernek, akik Olaszországba szállítják a húst, amelyet élelmiszer-alapanyagként használnak fel. Uniós előírások értelmében országszerte 16 ezer lovat kell levágni az év végéig.
2006. szeptember 06., 00:002006. szeptember 06., 00:00
Egy év elteltével sem kapták meg az államtól a Kolozs megyei gazdák azt a kártérítést, mely fertőző vérszegénységgel diagnosztizált lovuk kényszerlevágása után jár nekik. A kifizetésekkel megbízott Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnál 111 kártérítési dosszié porosodik a polcokon. A 15–20 millió lejes összegek kiutalása azonban annak ellenére késik, hogy egy vállalkozó – a megyei állategészségüggyel kötött egyezmény alapján – már jó ideje vágóhídra vitte az állatokat. A fertőző vérszegénységet Romániának az uniós csatlakozásig kell felszámolnia, erre pedig az állat-egészségügyi hatóság szerint egyetlen módszer van: a fertőzött állatok levágása. Országszerte jelenleg valamivel több mint 16 ezer beteg állatot tartanak nyilván. A szakemberek szerint a betegség hasonlít a HIV-fertőzéshez: legyengíti az állat immunrendszerét, és végül elhullásához vezet. Tünetei 4–5 évvel a fertőzés után jelentkeznek. A beteg állat hamar fárad, és képtelen nagyobb erőfeszítésekre. A tünetmentes időszakban a húsa rövid kezelést követően még felhasználható. A tünetek megjelenése után azonban azonnal el kell pusztítani az állatot, és a tetemét eltemetni. A lovakat a minisztérium utasítása szerint a betegség megállapításától kezdve tíz napon belül vágóhídra kell szállítani, az állam pedig a piaci árnak megfelelő kártérítést fizet a gazdáknak. Kolozs megyében nincs olyan vágóhíd, ahol le lehetne vágni a vérszegény lovakat. Mivel a tulajdonosok saját költségükön nem akarják elvinni a beteg állatokat, olasz üzletemberek gyűjtik össze azokat, és viszik a Cãlãraºi és Teleorman megyében levő vágóhidakra. „Sok faluban csak úgy tudták összeszedni a vérbajjal diagnosztizált lovakat, hogy az állat-egészségügy alkalmazottai pénzbüntetéssel fenyegették a tulajdonosokat – mesélte lapunknak egy magát megnevezni nem akaró illetékes. – Sokan oda is adták állatjukat, abban bízva, hogy a kártérítésből egészséges lovat vásárolhatnak. A beígért pénzt azonban máig nem kapták meg.” Hozzátette: az is feltűnt a gazdáknak, hogy az olasz vállalkozót elsősorban a jobb húsban levő állatok érdekelték. Ugyanakkor az állat-egészségügyi szakemberek figyelmeztették a gazdákat: ha nem adják el az állatot, többet ki sem hozhatják az istállóból. Ha pedig dolgoznak vele, akár tízmillió régi lejes pénzbírsággal is sújthatják őket.
Egymásra mutogatnak a hivatalok A kártérítésről rendelkező jogszabályok szerint a beteg állat azonosítása után szakértőkből álló bizottság felbecsüli az állat piaci értékét, majd összeállítja a szükséges dokumentációt, hogy a tulajdonos vágóhídra vihesse a lovat. A kiállított bizonylatok alapján a megyei állat-egészségügyi hatóság a mezőgazdasági hivataltól igényli a kártérítés összegét az állat tulajdonosának. A Kolozs Megyei Mezőgazdasági Hivatal nem hajlandó kifizetni a kártérítés összegét arra hivatkozva, hogy a vágóhídon kiállított dokumentumokon nem a tulajdonos neve, hanem egy cégnév szerepel. „A kártérítést előíró jogszabályok pedig közvetítőcégekről nem beszélnek – közölte lapunkkal Iuliu Suatean, a megyei mezőgazdasági hivatal igazgatója. – Az állat-egészségügyi igazgatóságnak tudnia kellett volna, hogy ebben az esetben nem tudjuk folyósítani az összeget, mivel a papírokon az állattulajdonos nevének kell szerepelnie.” Úgy véli, ők nem vehetik figyelembe az olyan részleteket, hogy a tulajdonos nem tudja több száz kilométerre elszállítani az állatot. „Nekem is a jogszabályok szerint kell eljárnom, és az állategészségügynek is. Õk azonban hibásan állították össze a kártérítési dokumentációt. Ha nem a tulajdonos neve szerepel a vágóhídi dokumentumokon, nem tudhatom, hogy valóban a beteg állatot vágták-e le” – mondja.
Messze van a vágóhíd „Ha betű szerint értelmezzük a törvényt, igaza van a kártérítést visszatartó hivatalnak – magyarázta lapunknak Alexandru Duma, a Kolozs megyei állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. – Ez estben a tulajdonosnak kell vágóhídra vinnie a beteg állatot. De melyikre? Kolozs megyében egyetlen olyan vágóhíd sincs, amely ezzel foglalkozna. Az a néhány cég, mely vállalta az állatok levágását, az ország másik felében van. Így többe kerül a szállítás a tulajdonosnak, mint az állat után kapott kártérítés.” Duma elmondta: ezért találták életképes megoldásnak a hozzájuk forduló olasz vállalkozó ajánlatát. E szerint az olasz cég kisebb összeget fizet az állat tulajdonosának, és bevállalja a vágóhídi fuvart. Ez jó a tulajdonosnak, mivel nem költ a szállításra, miután pedig megérkeztek a vágóhídi dokumentumok az átvett állatokról, össze is lehet állítani a kártérítési dossziét. Tájékoztatása szerint más megyékben is ugyanúgy zajlik a beteg állatok vágóhídra szállítása, és nincsenek gondok a kifizetésekkel. „Kolozs megyében van még körülbelül 200 beteg állatunk, Bukarestből sürgetnek, hogy minél hamarabb vitessük el – magyarázta Duma. – De be sem tehetjük lábunkat a falvakba, ha az eddig elvitt állatok nincsenek kifizetve.” Lapunk értesülései szerint nem Kolozs az egyetlen megye, amelyik ilyen problémákkal küszködik, Máramaros megyében 133 gazda várja a kártérítést. Ezzel szemben Beszterce-Naszód megyében folyósították az összeget, pedig itt is olasz vállalkozók szedték össze az állatokat. Hargita megyében nem volt szükség közvetítőre. Itt a tulajdonosok a gyergyószentmiklósi vágóhídra viszik az állatokat, ahová Neamþ megyei lovak is szép számban érkeznek.
Ölbe hullott lóbiznisz A lovak levágását előíró kormányrendeleten az állatokat felvásárló olasz vállalkozók nyernek. A szállítás és levágatás után ugyanis Olaszországba viszik az állatokat, ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagként használják. „Több cég is foglalkozik a beteg lovakkal, az én vállalkozásom az ország nyolc megyéjéből valamivel több mint kétezer lovat vitt vágóhídra” – mondta el lapunknak Alexandro Bresciani. Az olasz üzletember korábban élőállat-exporttal foglalkozott, egy éve azonban az anémiás lovakra szakosodott. Ezek húsát Olaszországba szállítja. Konkrét összegekről nem kívánt beszélni, de kijelentette: nem nyer sokkal többet a levágott állatok húsán, mint amennyit korábban az élőállat-kereskedésen profitált. „Én csak üzleti lehetőséget láttam abban, hogy az állam megtéríti a ló árát. Szó sincs róla, hogy visszaélnék a gazdák szorult helyzetével. Az ajánlatom számukra is kedvező, ugyanis nem kell pénzt költeniük lovaik szállítására és levágatására” – magyarázta az üzletember. Kelemen Tamás
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.