Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki.
„A jogszabályról a képviselőház iparügyi bizottsága fél év alatt készített egy olyan jelentést, melyet a szenátus nem fogadott el – részletezte Eckstein. – Mivel a jelentés készítésére vonatkozó összes határidő letelt, kérelmeztük, hogy a képviselőház jelentés hiányában még a választások előtt tűzze napirendre a végszavazást. Ezt a célt, úgy tűnik, sikerült elérnünk.” Mint ismeretes, a törvény kezdeményezői közvetett módon a verespataki aranybánya-beruházás megakadályozását tűzték ki célul. Amenynyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai– román vegyesvállalat helyzete végképp ellehetetlenül: a verespataki aranyat ugyanis egyedül a ciánalapú technológiával éri meg kibányászni.
Ezzel egy időben, mint kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását – adta hírül tegnapi számában a Szabadság napilap. A kolozsvári újságból kiderül: annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferense először tagadta, hogy az egyház bármilyen ingatlant is elidegenített volna Verespatakon, a telekkönyv bizonyítja: a római katolikus templom mellett lévő, 1986-ban épült úgynevezett harangozóház a hozzá tartozó 413 négyzetméternyi telekkel együtt az RMGC birtokába került. Lukács Imre Róbert, verespataki plébános elmondta: pénzre volt szükségük, és az eladott düledező épületért a bányavállalaton kívül senki nem fizetett volna. A lap szerint ez az eladás ellentmond annak a 2003-ban keltezett közös püspöki nyilatkozatnak, amelyet az erdélyi római katolikus, református és unitárius egyházak vezetői írtak alá. A Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspök kézjegyével ellátott dokumentum szerint az egyházi „kegyhelyek, javak és a temetők feladása bármilyen anyagi kártérítés fejében is csak végszükség esetén történhet, csak abban az esetben, ha már a kiaknázáshoz szükséges minden törvényes jóváhagyás megtörtént”.
A verespataki terv engedélyeztetési folyamatát tavaly szeptemberben felfüggesztette a környezetvédelmi minisztérium, miután a bíróság érvénytelenítette a vállalatnak a kitermeléshez szükséges egyik jóváhagyását. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni bányáját szeretné megnyitni a földben rejlő 1600 tonna ezüst és 330 tonna arany felszínre hozása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok