
Fotó: MTI
2011. szeptember 07., 07:192011. szeptember 07., 07:19
A tárcavezető újra kifejtette, azt szeretné elérni, hogy amikor a zagytározóba kerül a ciántechnológia végterméke, mérőműszer már ki se mutassa a ciánkoncentrációt. A tárcavezető szerint ugyanennek a feltételnek a teljesülését kérte az Roşia Montană Gold Corporation-től (RMGC) is, vagyis hogy szorítsák a mérési határszint alá a cián mennyiségét a zagytározóban. „A bányaberuházást indítványozó kanadai–román vegyesvállalat csak akkor fog környezetvédelmi engedélyt kapni, ha az általunk kért feltételeket biztosítani tudja. Az Európai Unióban a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm-es (milliomodrészes), a vállalat pedig 5-7 ppm-et javasolt. Ez azt jelenti, hogy egy liter zagyban 5-7 milligramm cianidra kérnek engedélyt.
Eközben a gazdasági tárca honlapján megjelent, a kitermelést kezdeményező bányavállalat megalapítására vonatkozó dokumentumokból kiderült: az RMGC már a kitermelés előtt értékesíthet aranyat és ezüstöt anélkül, hogy az államnak kifizesse a keretszerződésbe foglalt részesedést. Az RMGC-ben a Minvest Déva nevű bányavállalat révén magának a román államnak is van 19 százaléknyi részesedése. Amint arról már beszámoltunk, Dragoş Tănase, a kanadai–
román vegyesvállalat vezérigazgatója az elnökkel folytatott megbeszélés után közölte: abban bíznak, hogy a román kormány engedélyének birtokában jövőre nekiláthatnak a bánya kiépítésének, három-négy éven belül pedig kiönthetik az első aranyrudat Verespatakon.
Tănase szerint a környezeti hatástanulmányt elemző tárcaközi bizottság kilencet már áttanulmányozott a tíz fejezetből, így van esély arra, hogy jövőre megkapják a kormány jóváhagyását. Ha ez a forgatókönyv beválik, az RMGC két, két és fél éven belül üzemképessé tenné színesfémbányáját, ahol 2014–2015-ben hozzáláthatnának a kitermeléshez. Az RMGC, mint ismeretes, 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni Verespatakon ciántechnológia alkalmazásával, a beruházást a szomszédos Magyarországon kívül a Román Tudományos Akadémia és az ortodox egyház, illetve számos civil szervezet is ellenezni.
| Közhasznú beruházássá válhat a verespataki bányabefektetés, ha a képviselőház is áldását adja a bányatörvény módosításáról szóló tervezetre, amelyet 2009-ben a szociáldemokrata Toni Greblă és a demokrata-liberális Ion Ruşeţ szenátor terjesztett elő. A parlamenti ülésszak megkezdése után az Alburnus Maior Egyesület és több más civil szervezet is kifogásokat fogalmazott meg a jogszabály ellen. Az ellenzők szerint a készülő törvény az RMGC érdekeit szolgálja, és megkönnyíti a verespatakihoz hasonló beruházások beindítását Romániában. A tervezetet a szenátus már elfogadta, jelenleg a képviselőház ipari szakbizottságának véleményére vár, mielőtt a plénum elé kerülne. |
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.