Verespatak a köbön

Miközben titkosítása miatt mindeddig homály fedte a kanadai Gabriel Resources és a dévai Minvest bányavállalat között tíz évvel ezelőtt kötött szerződést, továbbá a két társaság nyolcvan-húsz százalékos részesedésével létrejött Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kitermelési jogának részleteit, Băsescu felfedte a megállapodás lényegét. Eszerint a verespataki arany- és ezüstbányászat nyomán a román államot négyszázalékos járadék illeti meg a kanadai vállalattal kötött szerződés értelmében, vagyis a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát, míg az 1600 tonna ezüstből 64 tonnát kaphat. Az államfő szerint a szerződés újratárgyalása esetén Bukarest ennél valamivel többet is kisajtolhat a kanadaiaktól.

Csakhogy Románia járadéka nyilvánvalóan alacsony a verespataki lelőhely gazdagságához, továbbá ahhoz képest, hogy mekkora környezeti kockázatot rejt magában az RMGC projektje. Az arany jelenlegi 1900 dolláros unciánkénti árfolyamán számolva a 300 tonna arany értéke mintegy 20 milliárd dollár, amiből a mostani szerződés szerint Románia mindössze 730 millió dollárt kapna. E téren tehát túlzónak és félrevezetőnek tűnik a kanadai–román cég ígérete, miszerint a bányaprojekt üzleti terve összesen négymilliárd dollár bevételt biztosít a nemzetgazdaságnak.

Az RMGC szerint 1,8 milliárd dollár gyarapítaná a központi költségvetést a társaság részvényei után járó osztalékokból, a bányajáradékból, adókból és illetékekből, további 2,4 milliárdot tenne ki ugyanakkor a cég által humán erőforrásokra, építkezésre, villamos energiára, anyagokra, szállításra, alkatrészekre és egyebekre fordított pénz.

Pajzos Csaba nagyváradi közgazdász szerint azonban a bányakoncesszió és a kitermelés feltételeit tartalmazó szerződés ismeretének hiányában nehéz megállapítani, mit kap a román állam a kitermelés után, illetve mit kell megvásárolnia. „Nem mindegy, hogy milyen jogokat gyakorol az RMGC, például termelni vagy szolgáltatni fog. Ha termelni, akkor valószínűleg piaci áron akarja majd eladni Romániának az aranyat, amiből az ország nem nyerhet. Ugyanakkor ha az állam adók és járulékok formájában remél majd bevételt ebből az üzletből, akkor szintén nem lehet arról beszélni, hogy Románia kedvezményezettje lenne ennek a megállapodásnak” – nyilatkozta a Krónikának a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság-tudományi karának adjunktusa. Pajzos hozzátette: 80 százalékos többségi tulajdonosként a kanadaiak minden jogot gyakorolnak az RMGC-ben, amelyben a román állam alkupozíciója lecsökken, ilyen körülmények között a szerződés sokkal inkább hátrányos Romániának – tekintve a ciántechnológia jelentette veszélyeket.

Traian Băsescu egyébként bejelentette azt is, hogy a verespatakin kívül a következő időszakban két másik aranybányát is megnyitnak Romániában, részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni. Lapunkban azonban már két évvel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy egy szintén kanadai tulajdonú bányavállalat több mint harmincmillió tonna aranyércet kíván kitermelni tizenegy év alatt Déva mellett.

A Deva Gold Rt.-ben 80 százalékos részesedéssel bíró European Goldfields az RMGC-hez hasonlóan ciántechnológián alapuló színesfémbányát nyitna az Erdélyi-szigethegység déli peremén fekvő Felsőcsertésen, ahol becslések szerint 68 tonnára rúg az aranytartalék. Ugyanez a torontói tőzsdén jegyzett kanadai cég szerezte meg öt évvel ezelőtt a kitermelési jogot a Hunyad megyei Kisbányán nyugvó bányamezőn is, ahol az aranylelőhely meghaladja az ötven tonnát.

Alexandru Pătruţi, az Ásványkincsek Országos Ügynökségének elnöke tegnap az Adevărul napilapnak elmondta, ennek a két bányaberuházásnak az engedélyezése ugyanabban a szakaszban tart, mint a verespatakié, vagyis már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megkapniuk a beruházóknak a kitermelés elkezdéséhez. Különben a felsőcsertési bányával kapcsolatosan Magyarország 2009 végén ismertette álláspontját Romániával, és – akárcsak nemrég a verespataki kitermelés kapcsán – leszögezte: elutasítja a ciántechnológiás beruházást.

Borbély László környezetvédelmi minisztert azonban nem hatják meg az újabb ciánkatasztrófától tartó budapesti kormány érvei, hiszen Magyarországnak nincs vétójoga a kérdésben. Az RMDSZ-es tárcavezető tegnap újfent közölte, csak abban az esetben javasolja jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását célzó projektet, ha a kitermelés nem lesz ártalmas a környezetre. Borbély elmondta, felhívta a beruházó figyelmét arra, hogy olyan szintre kell csökkentenie a cianidkoncentrációt, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, továbbá az RMGC-nek a kitermelés első éveiben biztosítania kell 160 millió dollárt a régió élőhelyeinek helyreállítására. A miniszter tájékoztatása szerint miközben európai szinten a cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm (rész a millióban), arra kérte az amúgy 5 ppm-es ciánkoncentrációval számoló társaságot, hogy javasoljon megoldást a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációjának további csökkentésére. Mint ismeretes, a magyar kormány is azt kifogásolja többek között, hogy az RMGC terve nem teljesíti az EU csúcstechnológiáját, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a zagytározóban.

Egyébként a verespataki bányaterv várható engedélyezése heves politikai nyilatkozatháborút robbantott ki Bukarestben. Traian Băsescu cáfolta Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök állítását, miszerint azért támogatja a bányanyitást, mert „honorálni” szeretné a Gold Corporationtól kapott kampányfinanszírozást, sőt az államfő azt sugallta, hogy éppenséggel 2009-es elnökjelölt ellenfele, Mircea Geoană volt PSD-elnök részesült goldos támogatásban. Ponta tegnap ugyancsak tagadta, hogy a PSD vagy elődje RMGC-pénzekben részesült, a kanadai–román társaság ugyanakkor közleményben utasította vissza, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolatban állna romániai pártokkal vagy politikusokkal.