Elegük lett. Többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak
Fotó: Szucher Ervin
A szükségállapot bevezetése óta többszörösen átverte az állam a szociális gondozói hálózatban dolgozókat – állítják az érintettek, akik közül többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak. Azon túl, hogy munkahelyükön 14 napos elkülönítésre voltak ítélve, a beígért veszélyességi pótlékot sem kapták meg.
2020. augusztus 10., 07:252020. augusztus 10., 07:25
Kizsigerelve és megalázva érzi magát a Maros megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) több mint ezer szociális asszisztense, akiket rögtön a sürgősségi állapot bevezetése után két hétre „házi őrizetre” ítéltek.
A megyei gyermekjogvédelmi hivatal alkalmazottai úgy voltak karanténban, hogy közben nem napi nyolc órát dolgoztak, hanem éjjel-nappal a gondozásukban lévők rendelkezésére álltak. „Annak ellenére, hogy kollégáinkat katonai rendelet kötelezte párjuk, gyermekeik, szüleik egyik napról a másikra való elhagyására, és kéthetes munkahelyi elkülönülésre, az állam nem tartja tiszteletben a jogaikat. Sem az ünnepnapokat, sem a túlórázást nem fizette ki senki. Úgyszintén a törvény biztosította, kétszer 2500 lejes kockázati pótlékról is megfeledkezett az állam” – fejtette ki Lucian Puiu, az Acord Szakszervezet elnöke.
A problémák, amelyeket a marosszékiek jeleztek, nem mindössze egyetlen megyére vonatkoznak, hanem országos szintűek. A szakszervezeti vezetők szerint a szociális gondozói rendszer mintegy negyvenezer munkakönyves alkalmazottja érintett. Puiu úgy véli, most csak a Maros megyeiek vonultak ki a Szakszervezetek Háza udvarára, de nemsokára a más régióbelieknek is betelhet a pohár. A szakszervezeti vezető elmondása szerint számos olyan helyzet ismert, amelyben helyhiány miatt a szociális munkatárs a gondozott mellett volt kénytelen 24-ből 24 órát, 14 napból 14-et tölteni.
Nemcsak hogy éjjel-nappal a gondozott rendelkezésére kellett állniuk, de még csak az intézményben töltött és ledolgozott ünnepnapokat sem fizették ki. Ha mindezt nem hajlandó tudomásul venni és – a törvény tiszteletben tartásával – méltányolni a kormány, könnyen megeshet, hogy az alkalmazottak egy része felmond. A szakszervezeti bizalmi nem zárta ki, hogy kollégái akár utcára is vonulhatnak, tiltakozásuk révén mintegy dacolva a kormány által kihirdetett sürgősségi állapot szigoraival.
Kérdésünkre, hogy maguk mellett érzik-e az intézmény vezetőségét, Lucian Puiu határozott igennel válaszolt, azonban hozzátette, nem az igazgatónőtől függ, hogy az alkalmazottak megkapják-e a két hónapra járó, összesen 5000 lejes pótlékot vagy sem. „Ezt a pénzt a kormány ígérte, ezért Bukarestből várjuk, nem a megye költségvetéséből” – szögezte le.
A felsoroltakon kívül a gyermekjogvédelem harmincegy munkatársát – egy hibás teszt következtében – két hónappal ezelőtt kórházba utalták. Amint megírtuk, a DGASPC alkalmazottjai csak a szakszervezet és az általa fogadott jogi képviselő nyomására szabadulhattak a kórházból. Az ügyvéd határozott fellépése nyomán az érintetteket újbóli teszteknek vetették alá beutalásukat követően két-három vagy négy nappal. A negatív eredmény alapján mind a harmincegy személyt gyógyultnak nyilvánították.
– mutatott rá Puiu, aki szerint ez egyértelműen a tesztelési rendszer felületességét igazolja.
A betegség tüneteinek hiányában, valamint kéthetes elszigeteltség után nyilvánították koronavírusos fertőzöttnek a Maros megyei szociális gondozási és gyermekvédelmi igazgatóság 31 munkatársát. Az alkalmazottak tévesen felállított diagnózisra gyanakszanak.
Ciortea Ildikó egyike annak a több mint ezer Maros megyei gondozónak, akik tizennégy napos „szobafogságra” volt ítélve. Mint mesélte, a kívülállók nem is hinnék, hogy normális körülmények közt is milyen nehéz feladat hárul azokra, akiknek egy-egy kisebb központban beteg gyermekekkel kell dolgozniuk. De ha két héten keresztül napi 24 órát velük összezárva kell tölteniük, teljesen lemerülnek, idegileg kikészülnek. „Általában egy alkalmazott nyolc vagy tizenkét óra munka után hazamegy a családjához, és igyekszik kipihennie magát, feltöltődnie. A katonai rendelet ezt megtiltotta nekünk.
Mert a munkaidő után is, hol egyiknek, hol a másiknak valami baja volt” – magyarázta lapunknak a marosvásárhelyi pszichológus. Ő maga a Vöröstorony utcai, mindössze kétszer két méteres udvarral rendelkező otthonban, a négy fal között töltötte le a kiszabott tizennégy napot. Nem is annyira a beígért bérpótlékot hiányolja: ennél sokkal inkább azt fájlalja, hogy nem lehetett az ágyba fekvő, haldokló édesapja mellett, aki kis időre rá elhunyt.
Elkülönítésben a néppárt alelnöke negatív teszttel is
Miután kolléganőjéről kiderült, hogy fertőzött, saját állatorvosi klinikáján elkülönítve kénytelen kivárni a két hetet Pálosi Csaba, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke. A hatósági döntés kiközlése előtt a marosvásárhelyi orvos-politikusnak annyi ideje maradt, hogy saját költségén leteszteltesse magát. Hiába derült ki az eredményből, hogy nem koronavírusos, az egészségügyi igazgatóság nem hajlandó feloldani a 14 napos elkülönítést.
„Az első tesztem negatív volt, de a másodikra már nem jelentkezhetek, mert két hétig nem hagyhatom el a klinikámat. Hiába írtam a megyei hatóságoknak, a kormánynak és az egészségügyi szaktárcának, szobafogságra vagyok ítélve” – nyilatkozta lapunknak Pálosi. Az EMNP elöljárója logikátlannak tartja, hogy Romániában majdhogynem egy kalap alatt kezelik a fertőzötteket és a negatív eredményt felmutató kontaktszemélyeket. „Ahelyett, hogy a betegeket kezelnék, az egészségeseket pedig hagynák dolgozni, mindenkit lekapcsolnak” – nehezményezte, hozzátéve, hogy ilyen körülmények közt kénytelen volt a klinikáját is bezárni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!