Elegük lett. Többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak
Fotó: Szucher Ervin
A szükségállapot bevezetése óta többszörösen átverte az állam a szociális gondozói hálózatban dolgozókat – állítják az érintettek, akik közül többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak. Azon túl, hogy munkahelyükön 14 napos elkülönítésre voltak ítélve, a beígért veszélyességi pótlékot sem kapták meg.
2020. augusztus 10., 07:252020. augusztus 10., 07:25
Kizsigerelve és megalázva érzi magát a Maros megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) több mint ezer szociális asszisztense, akiket rögtön a sürgősségi állapot bevezetése után két hétre „házi őrizetre” ítéltek.
A megyei gyermekjogvédelmi hivatal alkalmazottai úgy voltak karanténban, hogy közben nem napi nyolc órát dolgoztak, hanem éjjel-nappal a gondozásukban lévők rendelkezésére álltak. „Annak ellenére, hogy kollégáinkat katonai rendelet kötelezte párjuk, gyermekeik, szüleik egyik napról a másikra való elhagyására, és kéthetes munkahelyi elkülönülésre, az állam nem tartja tiszteletben a jogaikat. Sem az ünnepnapokat, sem a túlórázást nem fizette ki senki. Úgyszintén a törvény biztosította, kétszer 2500 lejes kockázati pótlékról is megfeledkezett az állam” – fejtette ki Lucian Puiu, az Acord Szakszervezet elnöke.
A problémák, amelyeket a marosszékiek jeleztek, nem mindössze egyetlen megyére vonatkoznak, hanem országos szintűek. A szakszervezeti vezetők szerint a szociális gondozói rendszer mintegy negyvenezer munkakönyves alkalmazottja érintett. Puiu úgy véli, most csak a Maros megyeiek vonultak ki a Szakszervezetek Háza udvarára, de nemsokára a más régióbelieknek is betelhet a pohár. A szakszervezeti vezető elmondása szerint számos olyan helyzet ismert, amelyben helyhiány miatt a szociális munkatárs a gondozott mellett volt kénytelen 24-ből 24 órát, 14 napból 14-et tölteni.
Nemcsak hogy éjjel-nappal a gondozott rendelkezésére kellett állniuk, de még csak az intézményben töltött és ledolgozott ünnepnapokat sem fizették ki. Ha mindezt nem hajlandó tudomásul venni és – a törvény tiszteletben tartásával – méltányolni a kormány, könnyen megeshet, hogy az alkalmazottak egy része felmond. A szakszervezeti bizalmi nem zárta ki, hogy kollégái akár utcára is vonulhatnak, tiltakozásuk révén mintegy dacolva a kormány által kihirdetett sürgősségi állapot szigoraival.
Kérdésünkre, hogy maguk mellett érzik-e az intézmény vezetőségét, Lucian Puiu határozott igennel válaszolt, azonban hozzátette, nem az igazgatónőtől függ, hogy az alkalmazottak megkapják-e a két hónapra járó, összesen 5000 lejes pótlékot vagy sem. „Ezt a pénzt a kormány ígérte, ezért Bukarestből várjuk, nem a megye költségvetéséből” – szögezte le.
A felsoroltakon kívül a gyermekjogvédelem harmincegy munkatársát – egy hibás teszt következtében – két hónappal ezelőtt kórházba utalták. Amint megírtuk, a DGASPC alkalmazottjai csak a szakszervezet és az általa fogadott jogi képviselő nyomására szabadulhattak a kórházból. Az ügyvéd határozott fellépése nyomán az érintetteket újbóli teszteknek vetették alá beutalásukat követően két-három vagy négy nappal. A negatív eredmény alapján mind a harmincegy személyt gyógyultnak nyilvánították.
– mutatott rá Puiu, aki szerint ez egyértelműen a tesztelési rendszer felületességét igazolja.
A betegség tüneteinek hiányában, valamint kéthetes elszigeteltség után nyilvánították koronavírusos fertőzöttnek a Maros megyei szociális gondozási és gyermekvédelmi igazgatóság 31 munkatársát. Az alkalmazottak tévesen felállított diagnózisra gyanakszanak.
Ciortea Ildikó egyike annak a több mint ezer Maros megyei gondozónak, akik tizennégy napos „szobafogságra” volt ítélve. Mint mesélte, a kívülállók nem is hinnék, hogy normális körülmények közt is milyen nehéz feladat hárul azokra, akiknek egy-egy kisebb központban beteg gyermekekkel kell dolgozniuk. De ha két héten keresztül napi 24 órát velük összezárva kell tölteniük, teljesen lemerülnek, idegileg kikészülnek. „Általában egy alkalmazott nyolc vagy tizenkét óra munka után hazamegy a családjához, és igyekszik kipihennie magát, feltöltődnie. A katonai rendelet ezt megtiltotta nekünk.
Mert a munkaidő után is, hol egyiknek, hol a másiknak valami baja volt” – magyarázta lapunknak a marosvásárhelyi pszichológus. Ő maga a Vöröstorony utcai, mindössze kétszer két méteres udvarral rendelkező otthonban, a négy fal között töltötte le a kiszabott tizennégy napot. Nem is annyira a beígért bérpótlékot hiányolja: ennél sokkal inkább azt fájlalja, hogy nem lehetett az ágyba fekvő, haldokló édesapja mellett, aki kis időre rá elhunyt.
Elkülönítésben a néppárt alelnöke negatív teszttel is
Miután kolléganőjéről kiderült, hogy fertőzött, saját állatorvosi klinikáján elkülönítve kénytelen kivárni a két hetet Pálosi Csaba, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke. A hatósági döntés kiközlése előtt a marosvásárhelyi orvos-politikusnak annyi ideje maradt, hogy saját költségén leteszteltesse magát. Hiába derült ki az eredményből, hogy nem koronavírusos, az egészségügyi igazgatóság nem hajlandó feloldani a 14 napos elkülönítést.
„Az első tesztem negatív volt, de a másodikra már nem jelentkezhetek, mert két hétig nem hagyhatom el a klinikámat. Hiába írtam a megyei hatóságoknak, a kormánynak és az egészségügyi szaktárcának, szobafogságra vagyok ítélve” – nyilatkozta lapunknak Pálosi. Az EMNP elöljárója logikátlannak tartja, hogy Romániában majdhogynem egy kalap alatt kezelik a fertőzötteket és a negatív eredményt felmutató kontaktszemélyeket. „Ahelyett, hogy a betegeket kezelnék, az egészségeseket pedig hagynák dolgozni, mindenkit lekapcsolnak” – nehezményezte, hozzátéve, hogy ilyen körülmények közt kénytelen volt a klinikáját is bezárni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!