Végeláthatatlan konzultáció a tanügyi törvényről

„Ez hosszú folyamat, a 2011/1-es tanügyi törvényhez már több módosító javaslat érkezett, ezeket a minisztérium összegyűjti, rendszerezi, széles körű konzultációkat tart a különböző szakmai csoportosulásokkal, majd végül kikristályosodik egy álláspont arról, hogy teljesen új tanügyi törvényre van szükség, vagy a jelenlegit kell módosítani\" – magyarázta a Krónikának a szakpolitikus.

Király András úgy véli, hogy a jogszabályt jövőre valószínűleg még nem fogják módosítani, hiszen választási év lévén nem szerepel a politikusok prioritásai között, így kevés az esélye, hogy megszavazzák.

A jelenlegi oktatási törvény kapcsán azonban számos probléma megfogalmazódott, a legfontosabb magának a rendszernek a finanszírozására vonatkozik. El kell ugyanis dönteni, hogy eltörlik-e a jelenlegi fejkvótát, vagy amennyiben megmarad, akkor is mindenképpen módosítani kell a kritériumokon, figyelembe kell venni a földrajzi elhelyezkedést, az oktatás nyelvét vagy éppen a minőségi mutatókat, fejtette ki Király András.

Hozzátette, a fogyatkozó gyereklétszám főként a szórványban jelent gondot, ahol még a törvény által előírt minimum 12 fős osztályok is nehezen alakulnak meg, ám az oktatáshoz való jogot minden gyereknek biztosítani kell, a fejkvótarendszerben pedig kevés gyerek esetén nem lehet kigazdálkodni a működéshez szükséges pénzt. Jelenleg ugyanis a diáklétszám alapján határozzák meg a pedagógusok és a kisegítő személyzet számát, ez a módszer pedig egyértelműen a nagy létszámú osztályokat favorizálja.

„A konzultáció végén mindenképpen el kell dönteni, hogy a kormány, a minisztérium a központosított rendszer mellett teszi le a voksát, vagy pedig a decentralizációt részesíti előnyben, illetve ez esetben milyen feladatokat ad át az önkormányzatoknak, és ennek mi az anyagi vonzata\" – szögezte le az oktatási államtitkár.

Megfontolandó javaslatok

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a múlt héten Kolozsváron találkozott az észak-erdélyi és partiumi megyék főtanfelügyelőivel, ahol a tanügyi törvény alkalmazási módszertanát vették górcső alá, és a tárcavezető összesítette a módosító javaslatokat. A konzultáció során több javaslat is megfogalmazódott, így a fejkvótarendszer megváltoztatását is szorgalmazták.

Ugyanakkor szó esett arról, hogy az előkészítő osztályos kisdiákok iskolába való beíratása során csak a szülők állandó lakhelyét vegyék figyelembe, hogy a városközponti iskolákat megrohamozók ne élhessenek vissza az ideiglenes lakcímmel. További kérés, hogy a nyolcadik osztályosok Braille-írással is tehessék le a képességvizsgát, a szóbeli érettségi vizsgákat pedig már tanév közben bonyolítsák le, illetve a középiskolások számára is biztosítsanak lehetőséget arra, hogy kórházban folytassák tanulmányaikat, ez ne csak a kötelező oktatásban legyen opció.

Javasolták ugyanakkor, hogy a belügyminisztériummal közösen működtessenek mobillaboratóriumokat, hogy ki lehessen szűrni az etnobotanikus és más tudatmódosító szerek használatát az iskolákban. A főtanfelügyelők technikai jellegű módosításokat is megfogalmaztak, többek között a nyugdíjas betanító pedagógusok munkaszerződésének meghosszabbítására, vagy az igazgatók, aligazgatók számára kiírt versenyvizsga során a vizsgáztató bizottság összetételére vonatkozóan.

Működésképtelen a fejkvótarendszer

A fejkvótarendszer eltörlését sokan kérték már az utóbbi időben, ezt szorgalmazza Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is. Lapunknak elmondta, a térség főtanfelügyelőinek álláspontját már korábban kikérte a minisztérium, és ő akkor is a fejkvóta eltörlése mellett foglalt állást.

„Mindegy, hogy egy osztályban 18 vagy 28 gyerek jár, ugyanazt a minőségi oktatást kell biztosítani. A pénz nem lehet diáklétszámfüggő\" – szögezte le a főtanfelügyelő. Rámutatott, a jelenlegi finanszírozási rendszer működésképtelen, hiszen állandóan kompromisszumokat kell kötni, ami az oktatás minőségének rovására mehet, hiszen ha csökken a gyerekek száma, csökken a finanszírozás, ám a költségek ugyanazok maradnak.

Kovászna megyében tanévenként ezer-kétezer diákkal van kevesebb, és bár ez nagy számnak tűnik, nagy a szórás, tanintézetekre lebontva csupán két-három gyerekkel van kevesebb, így az adott iskolában, óvodában nem lehet megszüntetni egy takarítói vagy könyvelői állást, magyarázta Kiss Imre. „Az oktatási rendszert valóban ésszerűsíteni kell\" – szögezte le a főtanfelügyelő, rámutatva, hogy a jelenlegi rendszerben a kisebbségi oktatás hátrányos helyzetben van, hiszen itt nem lehet nagy létszámú osztályokat kialakítani, így a pénz is kevesebb.

Someşan: szükség van a tanfelügyelőségekre

Megosztja az illetékeseket Cornel Comşa független képviselőnek a tanfelügyelőségek felszámolásáról szóló törvénytervezete, melyet a napokban vitatnak meg. A Fehér megyei képviselő úgy véli, a tanügyben decentralizációra van szükség annak érdekében, hogy a tanintézetek maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekben, illetve a helyi közösségeket jobban be lehessen vonni az őket érintő döntésekbe.

A tervezet többek között nagyobb adminisztrációs felelősséget biztosítana az önkormányzatoknak, eszerint az igazgatókat a tanintézetek vezetőtanácsa nevezné ki, és a versenyvizsgákat is az oktatási intézmények hirdetnék meg. Egy további elképzelés értelmében a szakellenőrzéseket a Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) végezné. Sorin Cîmpeanu oktatási tárcavezető a minisztersége alatt hallott „legnagyobb butaságnak\" nevezte a javaslatot, de a tárca volt vezetője, Mircea Miclea is visszafogottan nyilatkozott a tervezetről. Rámutatott, a tanfelügyelőségek feladata a pedagógusok értékelése, „mentorálása\".

Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelő rámutatott: a tanügyi rendszerben a tanfelügyelőségeknek meghatározott szerepe van. „A tanfelügyelőségek feladatkörébe számos feladat tartozik, talán az egyik legfontosabb a különböző szakmai vizsgák, országos szintfelmérések megszervezése. Ha ezek nem országos szinten zajlanak, akkor semmilyen biztosíték nincs arra nézve, hogy az ország bármely pontján elismerhetők vagy érvényesek\" – mutatott rá Someşan. Hozzátette, a jelenlegi oktatásszervezési keretek között nincs lehetőség az intézmények megszüntetésére, és szerinte legkevesebb tíz évnek kell eltelnie, hogy az oktatási rendszer felkészüljön egy ilyen léptékű változásra.