
Fotó: Mediafax
2011. december 21., 07:152011. december 21., 07:15
Ugyanis a megállapodás révén ezek az erdők a szigorúan védett besorolásba kerülnek át, ami pedig azt jelenti, hogy területükről egyetlen fát sem lehet kivágni. A szakemberek szerint 250 ezer hektár erdőről lehet szó.A „Védjük meg a szűz erdőket!” kampányt kevesebb mint két hónapja indította útjára a WWF Románia, azóta a Padurivirgine.ro honlapon több mint 100 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük a természetvédelmi cél érdekében.
„Európa megsemmisítette szűz erdeit. Nálunk még vannak” – hangsúlyozzák folyamatosan az ügy támogatói. A WWF egyébként úgy tudja, hogy Oroszországot figyelmen kívül hagyva, Romániában van Európa érintetlen erdőinek 65 százaléka. Eközben a romániai szűz erdők alig 18 százaléka minősül szigorúan védettnek.
„A romániai erdők szempontjából igen fontos megállapodást írunk ma alá, és azt akarjuk, hogy 2012 végéig feltérképezzük az ország valamennyi erdejét. Ugyanakkor a szűz erdők még szigorúbb védettség alá vonása révén többé semmilyen beavatkozásra nem kerülhet sor ezekben” – hangsúlyozta az egyezmény aláírását megelőzően Borbély László. Csibi Magor eközben a WWF Románia történelmének legfontosabb napjának nevezte a tegnapit.
„Ezzel az egyezménnyel mintegy 13 ezer fajt tudunk megvédeni, amelyek ezekben az erdőkben élnek. Ami pedig ennél is fontosabb, sikerült bebizonyítanunk, hogy az egyszerű emberek is képesek megváltoztatni az országot. Példaértékűen sikerült mozgósítanunk, és a hatóságok is meghallották a közösség hangját. Ma okunk van az örömre, azonban holnaptól is egységes közösségként kell fellépnünk, s rá kell irányítanunk a figyelmet a hasonlóan fontos problémákra” – hangsúlyozta a természetvédelmi szervezet vezetője.
A felek által tegnap aláírt megállapodás ugyanakkor rögzíti a cselekvési tervet is. Ennek értelmében első lépésként feltérképezik és osztályozzák az ország még érintetlen erdeit, majd létrehozzák a Romániai Szűz Erdők Nemzeti Katalógusát – ez lenne a témában a hivatalos dokumentum.
Nem feledkeztek meg ugyanakkor a természetvédők azokról sem, akiknek a tulajdonában hasonló érintetlen erdők vannak. A WWF és a környezetvédelmi minisztérium a közeljövőben egy olyan javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé, amelyben kéri, hogy a szűz erdőket is belefoglalják abba a 2014–2020-as programba, amely révén közép- és hosszú távon uniós kárpótlásban részesülnének a szigorú védettség alá kerülő erdők tulajdonosai.
Borbély elmondása szerint körülbelül 100 millió euró értékű uniós forrásról volna szó. Emellett a környezetvédelmi minisztérium és a WWF más forrásokat is próbál előteremteni az érintetlenerdő-tulajdonosok kárpótlására. Mint a tárcavezető az eseményen bejelentette, 2012 az első olyan év, amikor a minisztérium költségvetéséből is különítettek el pénzösszeget kártérítésre, ugyanakkor Borbély véleménye szerint a „baltát nem látott erdők” tulajdonosai a Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretén belül is pályázhatnak támogatásra.
„A romániai szűz erdők sorsa most a szakemberek kezébe került, akiknek végre alkalmuk van azok védelmezésére. Három fontos lépést kell megtennünk ahhoz, hogy ezeknek az erdőknek a valós védelméről beszélhessünk. Még a feltérképezés előtt meg kell tiltanunk bármiféle munkálatot azokon a területeken, amelyekről már most tudjuk, hogy érintetlenek, gyorsan és világos kritériumok mentén el kell kezdenünk a feltérképezést és a nyilvántartásba vételt, illetve biztosítanunk kell az érintett tulajdonosok kárpótlását” – részletezte a mielőbbi teendőket Costel Bucur, a WWF Románia erdőkért felelős programkoordinátora.
A Krónika kérdésére, hogy miközben nap mint érkeznek hírek az illegális fakivágásokról, mekkora esélyt lát arra, hogy a mostanáig még érintetlen erdők a továbbiakban is azok maradjanak, Csibi Magor úgy fogalmazott, a megállapodás egy első, ám nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a szűz erdők valódi védettségnek örvendhessenek. Viszont – tette hozzá – az, hogy ez milyen módon fog megvalósulni attól függ, hogy a feleknek milyen gyorsan sikerül kidolgozniuk és gyakorlatba ültetniük a vonatkozó rendelkezéseket.
„Optimisták vagyunk, viszont a munka neheze csak most kezdődik” – szögezte le Csibi. Hozzátette: a megállapodásban a közös célokat vállalták fel, ezek betartása pedig már szintén a feleken múlik. „Mi mindent megteszünk, hogy a munka minél gördülékenyebb legyen, és a jövő év elején már meglegyenek az első konkrét rendelkezések” – ígéri a természetvédelmi szervezet vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a szűz erdőket a jelenleg már létező, szigorúan védett T1 övezetbe sorolják be, s az illegális fakivágásokat a már létező bírságokkal sújtják.
| Az idei év folyamán 80 ezer ellenőrzést végeztek a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó szervek az illegális fakivágások megfékezése érdekében, amelyek során 27 millió lej értékben róttak ki pénzbírságot, és közel 2500 bűnvádi feljelentést tettek – számolt be tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: elégedetlen, mivel 1990 óta a hasonló ügyek alig 0,5 százalékában ítélték el az elkövetőket. |
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.