A területek jelenlegi kezelői attól tartanak, hogy a tisztázatlan helyzet miatt jelentős pályázati pénzektől esnek el, ugyanakkor megnő a visszaélések száma is. Ennek megakadályozása érdekében a napokban 24 civil szervezet egy országos koalíció létrehozása mellett döntött, amely többek között lobbitevékenységet folytatna, és felhívná a kormány figyelmét az e téren tapasztalt visszásságokra.
Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint az általa kiadott rendelet a visszaélések megakadályozását szolgálta, de az új kormány megtorpedózta azáltal, hogy nem folytatta az ANAP létrehozását.
Március 3-án, kedden jár le a 2008/1533-as számú minisztériumi rendelet által megszabott határidő, amikor felbontják a természetvédelmi területek kezelőinek a szerződését. A Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által kezdeményezett jogszabály értelmében a kezelési jog az Országos Természetvédelmi Ügynökséget illeti meg, amelynek létrehozását még tavaly ősszel elkezdte az RMDSZ-es tárcavezető, utódja azonban nem folytatta a munkát.
Így a brassói székhelyű intézmény valójában csak papíron létezik, a védett területeket kezelő civil szervezetek, önkormányzatok pedig attól tartanak, gazdátlanul maradnak „területeik”. A tisztázatlan helyzet miatt a civilek jelentős pályázati pénzektől eshetnek el, ugyanakkor attól tartanak, hogy a védelem nélkül maradt területeken megnő a visszaélések száma, és a növény- és állatvilágban káros cselekmények sorozatára kerül sor.
Románia területének 5,18 százaléka, több mint 1,2 millió hektárnyi terület áll védelem alatt. A védett területek fenntartásáról, védelméről a kezelőnek kell gondoskodnia, azonban legtöbb esetben jó, ha egy-egy ismeretterjesztő-leíró táblára futja, hiszen mindenütt szűkös a költségvetés, és a védett területek fenntartása helyett inkább infrastruktúra-fejlesztésre, szociális ellátásra írnak pályázatokat az önkormányzatok.
Az is gond, hogy a védett területeken végzett mezőgazdasági termelésre nincs külön pályázati forrás, csak a mindenkire érvényes mezőgazdasági támogatásokat vehetik igénybe a tulajdonosok. Itt azonban sokkal szigorúbbak az előírások, például nem akkor kaszálnak, mikor a fű minősége megfelelő, hanem amikor a madárfészkekből már kirepültek a fiókák.
„Fel lehetne fogni előnyként is a szigorításokat, hiszen az emberek rákényszerülnek a biogazdálkodásra, de ha csak elvárjuk tőlük az áldozatot, de nem segítjük őket, nem sok foganatja lesz a védettségnek” – közölte a Krónikával Szabó József, a homoródszentpáli madárpihenő szakmai felügyeletét ellátó Országos Madártani Egyesület munkatársa. Mint mondta, pályázatokból építették ki a tanösvényeket, állítottak ismeretterjesztő táblákat, de a fenntartási költségekre már nem szívesen áldoznak a nyugat-európai alapítványok, hisz ez a román állam feladata lenne.
„Elég fura helyzet ez, sok civil szervezetet érint” – mondta a Krónikának Vizauer Tibor Csaba, a Zöld Erdély Egyesület alelnöke. A kolozsvári székhelyű szervezetet két Kolozs megyei természetvédelmi terület, a Szénafüvek kezelésével bízták meg. Az alelnök szerint helyzetüket nehezíti, hogy március 30-áig kell benyújtani a pályázatokat a Környezetvédelmi Operatív Program 4-es számú kiírására, amelyet a védett területek kezelői számára hirdettek meg a terület kezeléséhez szükséges menedzsertervek elkészítésére vagy felújítására.
Azonban ha elveszítik a kezelési jogot, nem pályázhatnak, és megtörténhet, hogy övék marad a felügyelet, és akkor szükségük lenne a pénzre. Ugyanis önkéntesen dolgoznak, és nem kapnak támogatást a kormánytól. „Az nem is lenne baj, hogy mi nem kapunk, de a tulajdonosok sem kapnak, pedig tilos legeltetniük, kaszálniuk földjeiken. Az államnak kárpótolnia kellene őket, de ez nem történt meg” – részletezte. Mint mondta, nem ez az egyetlen hiányosság ezen a téren: bár a kezelőknek rendelkezniük kell engedélyezett menedzsmenttervvel, amely tartalmazza az ötéves időszak célkitűzéseit, a környezetvédelmi minisztérium máig nem hagyta jóvá ezeket.
Vizauer Tibor Csaba attól tart, hogy a szerződések felbontásával a területek gazdátlanok maradnak, hiszen a Boc-kormány azáltal, hogy nem alkalmazott új munkatársakat, leállította az ANAP létrehozását, így az nem tudja átvenni a területeket. „Senki tulajdonai lesznek” – vélte az alelnök, aki szerint a megyei környezetvédelmi ügynökségeknek nincs kapacitásuk erre, hiszen amúgy is sok a kezelő nélküli terület.
A kisebb védett területeknél is válságosabb a nemzeti és natúrparkok helyzete, mivel egy kivételével ezek az erdészeti hivatal kezelésében állnak. Az állami hivatal azonban nem rendelkezik jogi személyiséggel, holott ez is előfeltétele a pályázati kiírásnak. Vizauer Tibor Csaba kifejtette, személyesen tud egy esetről, amikor a Radnai-havasok Nemzeti Park elvileg elnyert egy pályázatot, azonban az említett hiányosság miatt mai napig nem írták alá a támogatási szerződést.
Erre figyelmeztetett Viorel Lascu, az Országos Barlangászszövetség elnöke is, aki szerint a több tízezer hektáros parkok tisztázatlan helyzete miatt a védett területek 60 százaléka nem jut pénzhez. A több Bihar megyei barlangot, például a mézgedi cseppkőbarlangot is felügyelő civil szervezet azt kifogásolja, hogy a minisztérium nem gondoskodik a kontinuitásról, pár nappal a határidő előtt nem értesítette az érintetteket a további terveiről.
Ugyanakkor azt is hiányolta, hogy a kormány nem fordít elegendő figyelmet a védett területekre, és nem támogatja ezeket. „A legnagyobb baj, hogy ha kezelő nélkül maradnak, bármi történhet a területeken. Tegyük fel, ha valaki házat akar építeni egy védett területre, holott tudja, hogy tilos, majd arra hivatkozik, hogy nem volt akitől engedélyt kérhetett volna” – hívta fel a figyelmet a leselkedő veszélyre Lascu.
A kezelési jogát félti a baróti Elveszett Világ Barlangász-, Turista- és Természetvédő Egyesület, az egyetlen Kovászna megyei civil szervezet is, amely védett területet felügyel. 2004-ben öt évre kapta meg a Vargyas-szoros kezelési jogát, felügyeli a környezet- és természetvédelmi törvények betartását, turistajelzéseket, táblákat készít és állít fel, karbantartja a turistaösvényeket, idegenvezetést biztosít, és segíti az engedélyezett tudományos kutatásokat.
Dénes Judit, az egyesület képviselője a Krónikának elmondta, már benyújtották kérésüket a környezetvédelmi ügynökséghez a szerződés megújítására, de az ANAP, amelynek a kérést el kellene bírálnia, nem működik. Dénes Judit abban bízik, hogy ötéves munkájuk elég lesz garanciának, hogy újra megkapják a jogot. Ellenkező esetben 450 ezer lej értékű megnyert pályázatuk is veszélybe kerülhet. A projektet tavaly novemberben írták alá, a Környezetvédelmi Alapnál pályáztak egy látogatói központ létrehozására.
Háromszék 370 ezer hektáros területének egy százaléka természetvédelmi terület, de a Natura 2000 program révén ezt legalább 15 százalékra, 30–35 ezer hektárra szeretnék növelni. A rétyi nyírt, a vargyasi szorost, a Csomád-Bálványos, Ozsdola-Ojtoz, Zágon térségét és Erdővidék javarészét minősítenék természetvédelmi területté.
„Tragédia, hogy az új kormány a szakembereket politikusokkal helyettesíti, pedig ha egy sebész helyett nem operálhat politikus, akkor a környezetvédelmet sem lenne szabad kivenni a szakemberek kezéből” – fakadt ki Szabó József, a homoródszentpáli madárpihenő szakmai felügyeletét ellátó Országos Madártani Egyesület munkatársa.
A szakember osztja a többi civil szervezet véleményét, miszerint azzal, hogy nem jött létre az ANAP, a szakmai koordináció és országos védettség lehetősége veszett el, amire igencsak rászorulnának a természetvédelmi területek. „Már vannak olyan megkeresések, amelyek gazdasági érdekből egyik-másik terület védettségét megszüntetnék. Ez ellen egy országos ügynökség inkább fel tud lépni, mint egy önkormányzat” – magyarázta Szabó József, hozzátéve, hogy a védett területek fenntartása így csak a helyi jószándékon és lehetőségeken múlik majd.
Hargita megyének közel tíz százaléka, 6319 hektár védett terület, ez harmincöt helyszínt jelent, többnyire helyi önkormányzati ügykezelésben. A legnagyobb területű a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park, a 3575 hektáros terület gondnoka a Hargita megyei erdészeti igazgatóság, de olyan közismert és közkedvelt látványosságok is ide tartoznak, mint a Szent Anna-tó vagy az Almási-barlang.
A többi civil szervezethez képest kedvezőbb helyzetben van a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület, amely a pályázati pénzek mellett időnként a Szatmár Megyei Tanácstól is kap támogatást. „Az egyesület a Túr folyó árterét, a több mint hatezer hektáros Túr Természetvédelmi Területet kezeli, fő célkitűzésünk a természetes és természet közeli élőhelyek, az őshonos növény- és állatfajok védelme, valamint a táji sokféleség megőrzése” – közölte a Krónikával Póti Tünde kommunikációs felelős.
Mint mondta, fokozottan oda kell figyelni a Túr folyót kísérő holtágak, ártéri ligeterdők, mocsarak, láprétek, gyepek és tocsogók épségére, mert ezek számtalan természeti ritkaságot rejtenek. Az egyesület a területvédelem mellett a lakosság informálását is fontos feladatának tekinti. A fenntartható tájgazdálkodás kialakítását tekintik a legfontosabb feladatnak, ezért a környező települések lakóival, önkormányzataival és különböző civil szervezetekkel működnek együtt. Rendszeresen szerveznek különböző túrákat, felnőtteknek és diákoknak tartanak foglalkozásokat, fotókiállításokat, természetjáró túrákat.
Szatmár megyében kilenc természetvédelmi terület található, a Túr ártere mellett az EKE őrködik a mezőfényi homokdűnék, a Vermes-mocsár, a 38 hektáros csanálosi erdő, az Avas-hegységbeli mocsarak és a Runk erdőség fölött.
Az említett törvényi és ügyintézési hiányosságok orvoslása érdekében a természetvédelmi területeket kezelő civil szervezetek a napokban, Kolozsváron tartott találkozójukon egy országos szintű koalíció létrehozásáról döntöttek. A szövetséghez az ország 70, védett területeket kezelő civil szervezet közül 24 csatlakozott 15 megyéből – mesélte Vizauer Tibor Csaba, aki szerint megpróbálnak közösen eligazodni a „törvénykezési dzsungelben”.
Mint mondta, az öszszefogás már rég körvonalazódott, és most a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület által elnyert pályázat keretében valósult meg. A koalíció célkitűzései között szerepel például a természetvédelmi területek kezelését érintő kedvező jogszabályok kidolgozása és a politikai döntések befolyásolása, a munkájukat elősegítő struktúrák fejlesztésének támogatása, környezeti nevelési programok és környezettudatosító tevékenységek szervezése, népszerűsítő kampányok szervezése. Vizauer szerint egy lobbicsoportot is létrehoztak, amely továbbítja Bukarestbe panaszaikat, azt, hogy a jelenlegi törvénykezés nem kedvez a természetvédelmi területeknek és azok kezelőinek.
„Az új miniszter ellehetetlenítette a kezdeményezést” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. Mint mondta, a rendelet célja az volt, hogy újraosszák a kezelési jogokat, ugyanis egyesek visszaéltek ezzel, például a Bákó Megyei Tanács kezelésében lévő Csalhó-hegység területén az ortodox egyház nagyszabású építkezésbe kezdett.
Az új kormány azonban megtorpedózta a kezdeményezést azáltal, hogy nem fejlesztette tovább az ő minisztersége idején beindított Országos Természetvédelmi Ügynökséget. Korodi szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a bukarestieknek nem tetszett, hogy Brassóban az intézmény, holott épp azért tervezték oda, mivel a környéken sok a természetvédelmi terület. Kifejtette, a civilek jogosan teszik fel a kérdést, ki és miként fogja újra elosztani a kezelési jogokat?
Korodi szerint a minisztérium kiürült, nincsenek szakemberek, a miniszter pedig nem aktív, csak akkor lép, ha valamire felhívják a figyelmét. Úgy vélte, Nicolae Nemirschinek nyilvánosságra kellene hoznia, milyen szándékai vannak a természetvédelemmel. Korodi szerint a jelenlegi helyzetben el kellene halasztani a szerződések felbontását, és a következő határidőig ki kellene dolgozni egy konkrét ütemtervet.
A környezetvédelmi minisztériumot többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk, a honlapon feltüntetett telefonszámokra senki sem válaszolt. A Kolozs Megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség tájékoztatása szerint csak abban az esetben bontják fel a kezelési szerződéseket, amennyiben a szaktárca külön utasítja őket erre.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.