Sínre tették. A Dacia nemzetközi járat 2022-ben Brassóban
Fotó: Ovi Stîngaciu/Asociația Pro Infrastructură
A Dacia nemzetközi vonatjárat 96 perc alatt tette meg a Piski és Segesvár közötti 169 kilométeres távot (négy megállóval), és ezzel jelentősen javított a vonalon jegyzett korábbi menetidőrekordon. A „bécsi gyors” sikerét azonban beárnyékolja, hogy a vasúti vágányok felújítása 11 évig tartott, és most sincs teljesen kész. Hiába a többmilliárdos szerződések, csigalassúság jellemzi más vonalak korszerűsítését is, pedig a felújítások után a vasúti közlekedés felvenné a versenyt a közútival több kulcsfontosságú erdélyi távon.
2023. június 14., 10:292023. június 14., 10:29
A vasúti megvalósításról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be közösségi oldalán. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet tájékoztatása szerint 1995-től hosszú ideig 2 óra és 10 perc alatt tették meg a vonatok a Hunyad megyei Piski és a Maros megyei Segesvár közötti távot, tehát az új csúcs ennél több mint fél órával jobb.
Ebből is kiderül, hogy a felújítási munkálatokat még nem fejezték be. Mégpedig a 11 évvel ezelőtt elkezdett munkálatokat – a Pro Infrastruktúra meg is jegyzi, hogy a hihetetlenül sok idő beárnyékolja a mai megvalósításokat. Az első kivitelezési szerződéseket ugyanis még 2012-ben írták alá, hogy aztán csak 2018–2019-ben kezdjék részlegesen átadni a forgalomnak az első szakaszokat, a kétvágányú vasúti pálya egyik vonalán; a legtöbbet kilenc évet kellett várni egy szakasz átadására, miközben a határidő három év volt.
Közben 2021-ben is folytatódott a „rémálom”, hiszen hiába készült el mindkét vágány, továbbra is csak egyet lehetett használni, mert szintén késett az állomások elektronikus vágányváltóinak (kitérőinek) beszerzése, amelyeket külön szerződés rögzített.
Ráadásul a Fehér megyei Koslárd környékén egyik új vágányt sem lehetett használni, két éven keresztül a régi vonalra terelték a vonatokat. Több ponton csak a napokban helyezték üzembe az új berendezéseket, ezért lehet csak mostantól használni rendeltetése szerint a korszerűsített vasútvonalat.
De még itt sem ért véget a történet: a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszert (európai vonatbefolyásoló rendszer) még tesztelni sem kezdték a felújított szakaszon – működése nélkül pedig nem közlekedhetnek a szerelvények 160 km/h-s sebességgel.
Az egyesület egyébként megjegyzi: mivel a jelenleg érvényes menetrend még a korábbi állapotokat tükrözi, a Dacia nemzetközi vonat csak akkor tud ilyen gyorsan közlekedni Piski és Segesvár között, ha korábban késést halmozott fel – ellenkező esetben meg kell felelnie a hosszabb időintervallumoknak.
„Kétségbeejtő a politikusok krónikus érdektelensége mindennel szemben, ami vasúti fejlesztést jelent, még a többmilliárd eurós projektek esetében is. Kár, hiszen a menetidő-csökkenés jelentős lenne: a Piski–Arad-távot (158 km) kevesebb mint 90 perc alatt lehetne megtenni (1995-től 2 óra volt a rekord), ám a munkálatok elvégzői máris hároméves késést halmoztak fel, és még kell legalább három év a szolcsvai alagutak elkészültéig. A Brassó–Segesvár-utat (112 km az új vonalon) kevesebb mint egy óra alatt lehetne megtenni (szemben az 1995-ös 92 perccel), ám háromévnyi munka után sem kezdtek dolgozni az alagútfúrók, tehát még várunk vagy öt évet.
– érzékeltette a szomorú helyzetet a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, a Brassó–Segesvár-vonal felújítása a Román Vasúttársaság (CFR) jelenlegi legnagyobb infrastrukturális beruházása: a 112 kilométeres, három szakaszra felosztott táv csaknem hatmilliárd lejből újul meg. Ám itt is az a nagy kérdés, hogy mikor, hiszen miközben a szerződés szerint jövőre el kellene készülni a korszerűsítéssel, jelenleg a munkálatok alig egyötöde készült el.
A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közti vonalakon (összesen 84 km) húsz százalékon állnak, miközben a köztes, 28 km-t kitevő Apáca–Kaca-távon 15,5 százalékos a teljesítmény.
Hosszas késlekedés után – melyeket részben a Dunán szállított munkagépek kései megérkeztével magyaráztak – a kivitelezők idén nyáron fognak neki az alagutak fúrásának, mely a terv szerint 18-19 hónapot vesz igénybe.
A számos bosszantó késlekedés ellenére év elején még azt becsülte a Club Feroviar vasúti szakportál, hogy a tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek év eleji előrejelzése szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya. A legnagyobb vasúti megvalósítások Dél-Erdélyben, a Piski–Arad-vonalon, több szakaszon várhatók, összesen 88 kilométer hosszan. Közben számos egyéb fejlesztés is folyamatban van.
A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten az abszolút vasúti sebességrekord is megdőlt Romániában: A CFR Infrastructură közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított, most felújított tesztpályán.
A Román Vasúttársaság infrastruktúrafejlesztési részlegének pénteki közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított tesztpályán, ami országos vasúti sebességrekordot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!