A miniszter (jobbra) szerint a román állam tiszteli a romániai nemzeti kisebbségeket, és a tiszteletnek kölcsönösnek kell lennie
Fotó: Román védelmi minisztérium
Vasile Dîncu védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy a román nemzeti zászló nem áll versenyben a helyi közösségek jelképeivel, és nem kell mindenkinek szeretnie, de meg kell adni neki a tiszteletet.
2022. június 26., 14:552022. június 26., 14:55
2022. június 26., 15:122022. június 26., 15:12
A szociáldemokrata miniszter a román nemzeti lobogó napja alkalmából a Hargita megyei Galócáson vett részt egy ünnepségen. Kifejtette, hogy 174 éve ünneplik a románok a nemzeti lobogójukat, ami a román köztársaság legrégibb és a román nemzet legfontosabb jelképe.
Az alkotmány szerint a román zászlót semmilyen partikuláris jelkép nem helyettesítheti a rangsorban. (...) A nemzeti lobogót nem muszáj szeretni, az alkotmány egy dolgot ír elő, hogy tisztelni kell. Egyesek tudják szeretni a nemzeti lobogót, mások csak tisztelni tudják” – mondta a miniszter, utalva a régióban jelentős létszámban élő székelyföldi magyarságra.
Vasile Dîncu hozzátette: a román központi hatóságok ritkán vannak jelen a régióban, ezért örül, hogy most együtt ünnepelhettek, és ezáltal enyhítik a kisebbségben élő románok magárahagyatottsági érzését. A miniszter szerint a magyar lakosságot is meg kell hallgatnia a központi adminisztrációnak, hiszen nekik is meg vannak a sajátos gondjaik és érzékenységeik.
„Központosított államként az a feladatunk, hogy minden lakosért megtegyük azt, amit meg kell tenni. Tiszteljük a romániai nemzeti kisebbségeket, és a tiszteletnek kölcsönösnek kell lennie” – idézte az MTI a minisztert, aki szerint csak így teremtődhet meg az a társadalmi harmónia, amely az ország fejlődését eredményezheti. A tárcavezető ugyanakkor csalódottságát fejezte ki, hogy Románia más régióiban, ahol a románok többségben laknak, a román zászló néha rongyosan és koszosan lobog az utcán vagy egyes intézményeken.
A román zászló napján közzétett üzenetében Nicolae Ciucă kormányfő úgy fogalmazott: a trikolór a nemzeti identitás része, és a román nép egységét és kontinuitását jelképezi. „Kötelességünk tisztelni nemzeti jelképeinket, átadni az irántuk érzett tiszteletet az új nemzedékeknek, és felhúzni a trikolórt a világ legelőkelőbb árbocaira!” – közölte a miniszterelnök. Klaus Iohannis államfő ugyanebből az alkalomból kijelentette, a trikolór erős kapcsolatot jelent a jelen, a múlt és a jövő között, és szimbolikusan emlékeztet a román nemzet alapvető értékeire.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!