Várkastélyból történelmi kalandpark

A kastély és környéke Erdély történetének keresztmetszetét nyújtja: a kastély dombján őskori település állt, a római korban itt épült a legjelentősebb erdélyi castrum, a domb alatt Árpád-kori temetőt tártak fel, a kastélyhoz pedig történelmi események kötődnek, mutatott rá Gergely Balázs.

Hozzátette, a 20. századig a várkastélyok funkciója az volt, hogy ne engedjenek be mindenkit, aki be akar jönni. „Most a falak azért újulnak meg, hogy mindenki bejöhessen\" – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki és a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs.

Uniós pénzből állítanák helyre

Nagy Elek, a kastélyt tavaly megvásárló üzletember elmondta, hogy a birtokot az általa létrehozott Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozta, és olyan intézményrendszert szeretne kiépíteni benne, amely a kultúrák találkozását teszi lehetővé. Hozzátette: erre az teremt lehetőséget, hogy a 15. században épült várkastély – Erdély egyik legnagyobb magántulajdonban levő rezidenciája – három néprajzi egység: Kalotaszeg, Mócvidék és Mezőség találkozásánál fekszik.

Az üzletember úgy vélte, a kultúra lehetőséget teremt arra, hogy a gyakran egymással párhuzamos világokban élő erdélyi románok és magyarok jobban megismerjék egymást. Nagy Elek arról is beszámolt, hogy európai uniós források bevonásával próbálja felújítani a mintegy hatvantermes kastélyt. Hozzátette, ha nem sikerül pályázati forrásokat szerezni, akkor is folytatódik a felújítás, de sokkal lassabb ütemben. Az üzletember nem árulta el, hogy pontosan mekkora összegre van szükség az épület helyreállításához, úgy fogalmazott: 1 millió és 30 millió euró közötti summát lehetne befektetni.

Barcsay Tamás, a kastély előző tulajdonosa elmondta, hogy a 2012-es visszaszolgáltatás után nehéz szívvel hozta meg a döntést, hogy eladja az örökséget, de belátta, hogy családja képtelen lenne a helyreállítási és fenntartási költségek fedezésére, és csak így mentheti meg az épületet.

Megpezsdült az élet a „fesztiválövezetben\"

Gyalu alaposan elhanyagolt, ám a mainál jóval vérzivatarosabb időket is megélt várkastélya körül megpezsdült az élet a hétvégén, a karkötővel ellátott kíváncsiskodók szombat délelőttől folyamatosan érkeztek az épületegyüttes melletti zöld területen kialakított „fesztiválövezetbe\".

A rendezvény elején igazán családias hangulat uralkodott a helyszínen: a hűvös, szerencsére csapadékmentes időjárás ellenére több tucatnyi kisgyermekes család sétálgatott a lacikonyhák, a sör- és könyves sátrak között. Kora délután a jótékonysági akcióval egybekötött főzőverseny szakácsait dicsérték joggal a kóstolójegyek megvásárlásával a kárpátaljai magyarokat támogató lakmározók, akiket az sem zavart, hogy az ebéd utáni séta közben néha fejen találta őket a középkori vásári játékok hajítógépéből kilőtt teniszlabda.

Közben egyre nőtt a vezetett várkastélytúrákra bejelentkezők száma. Bár az épület helyiségeibe nem lehetett bekukkantani (csak a külső rész, illetve a belső udvar volt megtekinthető), a várkastély gazdag történelme így is lebilincselte az „időutazókat\", akik között a magyar nyelvű idegenvezetés során is számos román érdeklődőt lehetett felfedezni.

Aztán az este közeledtével lassan birtokba vették a terepet a rendezvény bulis részére érkezők: az esti Edda-koncerten már több ezren igazolták vissza a szervezőknek, hogy érdemes volt „letesztelni\" a különleges, egyedi hangulatot megidéző várkastély alkalmasságát tömegeket vonzó kulturális és szórakoztató rendezvényekre.

A négyzet alakú, négy sarokbástyás gyalui várkastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hosszas pereskedés után vehette birtokba örökségét 2012 szeptemberében.

A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv azonban meghiúsult, Magyarország pedig három részre szakadt.