
Háttéralkut sejt a nagyváradi Ady-központ elcserélése ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete. Csomortányi István, a párt megyei elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott: a tranzakció egyetlen vesztese a nagyváradi magyarság.
2015. július 02., 19:472015. július 02., 19:47
2015. július 02., 19:512015. július 02., 19:51
Az EMNP-s politikus (képünkön) szerint a magyar állami támogatásból épült, majd a Léda-házért elcserélt épületegyüttes és telek ügyében felmerül a kérdés, hogy az eredetileg a református püspökség által megnyert, majd a Medgyessy-kormány által átirányított, 1,1 millió eurós projekt hogyan eredményezhetett egy mindöszsze 309 829 eurós félkész épületet, és hová tűnt a fennmaradó 800 ezer eurós különbözet.
Szintén kérdéses, hogy a Mecénás Alapítvány vezetői miért mondtak le a több mint 750 ezer eurót érő egyhektáros telek használati jogáról, mondta a politikus.
Kifejtette, az Ady-központ nem valósult meg, az arra szánt források eltűntek, ráadásul a telek használati jogáról is lemondtak az RMDSZ-es alapítvány- és pártvezetők, miközben a cserébe kapott Léda-házat sem hasznosítják.
„Ismerve a helyi RMDSZ módszereit, nem csodálkoznánk, ha egy újabb háttéralku lapulna a megmagyarázhatatlan döntések mögött\" – fogalmazott Csomortányi István. Hozzátette: nem lehet hatékony érdekképviseletről beszélni akkor, amikor az illetékesek egy hektár földet sem tudnak megvédeni, és átláthatatlan ügyletek közepette 800 ezer eurónyi magyar állami támogatásnak vész nyoma.
„Az hamar kiderült, hogy a Mecénás Alapítvány nem közcélokra használja a torzóban maradt Ady-központ működőképes részét, hiszen gyakorlatilag bárkinek bérbe adták az épületegyüttes egyetlen elkészült termét. Az eredetileg közösségi térnek szánt komplexumból így lett lakodalmak, a Hit Gyülekezete szeánszainak és pártgyűlések helyszíne\" – emlékeztetett Csomortányi István. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-es alapítvány érthetetlen módon a főutcai Léda-házat sem használja semmire, holott számos elképzelés született a műemlék épület hasznosítására.
Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy eladja a magyar állam támogatásával épült, majd ingatlancsere révén a város tulajdonába került Ady-központot és a hozzá tartozó telket.
Az ingatlant és a telket áfa nélkül 910 ezer euróra értékelték, ez lesz a lebonyolítandó árverés kikiáltási ára. Ilie Bolojan polgármester azzal indokolta az eladás szükségességét, hogy az Ady-központ szomszédságában hamarosan felépül a modern aquapark, így megengedhetetlen, hogy mellette egy félig kész, félig romos épületkomplexum álljon egy gondozatlan területen.
Az Ady-központ ügye 2002-re nyúlik vissza, amikor a még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert 320 millió forintos támogatást arra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre.
A magyarországi kormányváltás után a Medgyessy-kormány a pénzt az RMDSZ Bihar megyei vezetői által 2002 augusztusában bejegyzett Mecénás Alapítványnak folyósította, ez pedig Nagyváradon látott hozzá az építkezéshez. A projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszionált egyhektáros telken felépült az 594 négyzetméteres hasznos területű Ady-konferenciaközpont, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni.
A nagyváradi önkormányzat 2014 februárjában állapodott meg az ingatlancseréről a Mecénás Alapítvánnyal. Ennek nyomán az alapítvány Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak a 320 négyzetméteres lakóházát kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferenciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az RMDSZ-közeli alapítvány elnöke egyébként Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, aki ellen június 18-án többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!