
Háttéralkut sejt a nagyváradi Ady-központ elcserélése ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete. Csomortányi István, a párt megyei elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott: a tranzakció egyetlen vesztese a nagyváradi magyarság.
2015. július 02., 19:472015. július 02., 19:47
2015. július 02., 19:512015. július 02., 19:51
Az EMNP-s politikus (képünkön) szerint a magyar állami támogatásból épült, majd a Léda-házért elcserélt épületegyüttes és telek ügyében felmerül a kérdés, hogy az eredetileg a református püspökség által megnyert, majd a Medgyessy-kormány által átirányított, 1,1 millió eurós projekt hogyan eredményezhetett egy mindöszsze 309 829 eurós félkész épületet, és hová tűnt a fennmaradó 800 ezer eurós különbözet.
Szintén kérdéses, hogy a Mecénás Alapítvány vezetői miért mondtak le a több mint 750 ezer eurót érő egyhektáros telek használati jogáról, mondta a politikus.
Kifejtette, az Ady-központ nem valósult meg, az arra szánt források eltűntek, ráadásul a telek használati jogáról is lemondtak az RMDSZ-es alapítvány- és pártvezetők, miközben a cserébe kapott Léda-házat sem hasznosítják.
„Ismerve a helyi RMDSZ módszereit, nem csodálkoznánk, ha egy újabb háttéralku lapulna a megmagyarázhatatlan döntések mögött\" – fogalmazott Csomortányi István. Hozzátette: nem lehet hatékony érdekképviseletről beszélni akkor, amikor az illetékesek egy hektár földet sem tudnak megvédeni, és átláthatatlan ügyletek közepette 800 ezer eurónyi magyar állami támogatásnak vész nyoma.
„Az hamar kiderült, hogy a Mecénás Alapítvány nem közcélokra használja a torzóban maradt Ady-központ működőképes részét, hiszen gyakorlatilag bárkinek bérbe adták az épületegyüttes egyetlen elkészült termét. Az eredetileg közösségi térnek szánt komplexumból így lett lakodalmak, a Hit Gyülekezete szeánszainak és pártgyűlések helyszíne\" – emlékeztetett Csomortányi István. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-es alapítvány érthetetlen módon a főutcai Léda-házat sem használja semmire, holott számos elképzelés született a műemlék épület hasznosítására.
Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy eladja a magyar állam támogatásával épült, majd ingatlancsere révén a város tulajdonába került Ady-központot és a hozzá tartozó telket.
Az ingatlant és a telket áfa nélkül 910 ezer euróra értékelték, ez lesz a lebonyolítandó árverés kikiáltási ára. Ilie Bolojan polgármester azzal indokolta az eladás szükségességét, hogy az Ady-központ szomszédságában hamarosan felépül a modern aquapark, így megengedhetetlen, hogy mellette egy félig kész, félig romos épületkomplexum álljon egy gondozatlan területen.
Az Ady-központ ügye 2002-re nyúlik vissza, amikor a még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert 320 millió forintos támogatást arra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre.
A magyarországi kormányváltás után a Medgyessy-kormány a pénzt az RMDSZ Bihar megyei vezetői által 2002 augusztusában bejegyzett Mecénás Alapítványnak folyósította, ez pedig Nagyváradon látott hozzá az építkezéshez. A projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszionált egyhektáros telken felépült az 594 négyzetméteres hasznos területű Ady-konferenciaközpont, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni.
A nagyváradi önkormányzat 2014 februárjában állapodott meg az ingatlancseréről a Mecénás Alapítvánnyal. Ennek nyomán az alapítvány Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak a 320 négyzetméteres lakóházát kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferenciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az RMDSZ-közeli alapítvány elnöke egyébként Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, aki ellen június 18-án többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!