Valóságos „egészségügyi zarándoklat” zajlik már évek óta a nyugati határ menti megyékben: sokan választják a határ túloldalán lévő magyarországi kórházakat különféle betegségeik kezeltetésére, de jelentős méreteket öltött az a tendencia is, hogy a kismamák is inkább a jobban felszerelt, barátságosabb orvosokat foglalkoztató magyarországi egészségügyi intézményekben adnak életet gyermeküknek. Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint a megye teljes egészségügyi rendszere alulfinanszírozott. Elmondta: több alkalommal is interpellációban fordult az egészségügyi minisztériumhoz, azt kérdezve a szaktárcától, hogy az elmúlt fél évben miért csökkent drasztikusan a Bihar megyei kórházaknak juttatott támogatás.
„Ahelyett, hogy határmegyeként prioritásként kezelnék Bihar megyét, inkább elhanyagolják” – fogalmazott a szenátor. Számításai szerint a 2005-től 2008-ig tartó időszakban összesen közel 62 millió lej támogatásban részesült a Bihar megyei egészségügy, ez évente mintegy 16 millió lejt jelent. Ezzel szemben az ország idei költségvetésében mindössze 1,8 millió lej szerepel erre a célra.
„Ez arányaiban több mint nyolcszoros csökkenést jelent” – mondta Cseke Attila.
Szerinte egyebek mellett az alulfinanszírozásnak tudható be, hogy folytatódik az „egészségügyi zarándoklat” tendenciája: csak tavaly több mint ötszáz bihari kismama szült Magyarországon. Mint mondta, a számot a lakosság-nyilvántartó hivatal arra vonatkozó adataiból következtette ki, hogy hány csecsemő Magyarországon kiállított születési anyakönyvi kivonatát honosíttatták a megyében. „A valós szám minden bizonnyal ennél is nagyobb, hiszen a születési anyakönyvi kivonatot nem kötelező megadott időn belül honosíttatni” – tette hozzá a honatya.
A Nagyváradon élő B. A. C. szeptemberben, Berettyóújfaluban hozza világra első gyermekét. „Annyi rosszat hallottam a nagyváradi szülészeten uralkodó állapotokról, hogy már az elején eldöntöttük, Magyarországon fogok szülni. Azt mesélték, hogy kosz van, bogarak szaladgálnak a hálókban, nem foglalkoznak megfelelően az emberrel, a csúszópénzről nem is beszélve” – meséli a kismama.
Mint mondta, az orvost, aki a Nagyváradtól mintegy 20 kilométerre található hajdú-bihari kisvárosban működtet magánklinikát, egy barátnője révén ismerte meg, aki tavaly Debrecenben szült. A magyarországi szakember mellett több érv is szól, ő a pácienshez való viszonyulását, valamint a korszerű felszereléseket emeli ki. „Teljesen már az orvos és a páciens közötti viszony, partnernek tekint, nem betegnek, és mindent elmagyaráz, megmutat, hogy értsem a folyamatot, amely végbemegy bennem” – meséli.
A magyarországi szülés ráadásul nem is kerül több pénzbe, mintha itthon hozná világra gyermekét, teszi hozzá. Mivel orvosának sok romániai páciense van, Nagyváradon is rendel, így csak a bonyolultabb vizsgálatokkor kell átlépniük a határt. „Egy vizsgálat 120 lejbe kerül, amikor komplexebb analízist végez, akkor 10 ezer forintot kell fizetni. Egy itthoni magánrendelőben is ugyanennyit kellene fizetnem, csak a felszerelés nem lenne ennyire korszerű” – mondja B. A. C.
Szerinte az is a magyarországi szakember mellett szól, hogy olyan vizsgálatokat is elvégez, amelyeket felénk egyáltalán nem szoktak. Ráadásul a kórházat is bemutatták neki, ahol szülni fog, hogy ismerkedjen a környezettel. Mint mondja, rajta kívül közel tíz kismama volt még Nagyváradról, sok közülük román. „Az orvos annyira nagy hangsúlyt fektet a pácienssel való kommunikációra, hogy az alapkifejezéseket románul is megtanulta, hogy el tudja magyarázni” – mondja.
B. A. C. arról is tájékozódott, hogy a magyarországi szülés költségeit milyen mértékben téríti meg a román állam. „Ha éppen Magyarországon tartózkodom, és ott kezdődik el a szülés, akkor ennek költségeit, illetve a háromnapi ott-tartózkodást az egészségbiztosítási pénztár fizeti. De ha komplikációk lépnek fel, azt már saját zsebből kell állni” – meséli a kismama, hozzátéve, nyugodtabb, hogy tudja: megfelelő körülmények között hozhatja világra kisbabáját.
A nagyváradi szülészeten uralkodó állapotokról azonban nem csak pletykák szintjén hallani. A. J. kisebbik gyermeke másfél évvel ezelőtt Nagyváradon született. A szülés nem ment simán, mivel a kismamánál már a szülés kezdetén a vajúdás végét jelző, gyakori fájások jelentkeztek, a mentőautó pedig, amelyet a férje hívott sebtében, csak negyven perc múlva érkezett meg – addigra a baba világra is jött. Így a kórházba már anya és gyermeke külön-külön érkezett. Az igazi gondok azonban csak itt kezdődtek.
„Egy napon, amikor szoptatni mentem az újszülöttosztályra, elhűlve tapasztaltam, hogy a kislányom ágyában egy másik baba fekszik, az én gyerekem ruháiba öltöztetve. Az anyai ösztön működött” – meséli A. J. Mint mondta, amikor ellenőrizte a csecsemő karszalagját, kiderült, igaza volt. Szerinte a tévedés főleg annak tudható be, hogy az osztályon mindössze két nővér dolgozott, illetve egy harmadik besegített, de sok volt a gyermek, és nem tudtak megfelelő figyelmet fordítani rájuk.
A másik gond az volt, hogy a szülészeten szinte lehetetlen volt a tejleszívásra használatos mellszívót igénybe venni. „Belázasodtam, az orvosom azt mondta, sürgősen le kell szívni a fölös tejet, mert különben még nagyobb lehet a baj, elfertőződhet” – meséli az anyuka. A nagyváradi szülészeten azonban csak a negyedik emeleten működött a mellszívó, ott, ahol a császármetszésen átesett anyukákat kezelték, s oda másnak nem volt bejárása. „Végül trükkel, titokban, egy ápolónő segítségével sikerült bejutnom” – emlékezik A. J.
Egyébként azt mondja, senkire nem haragszik, hiszen az orvosok és a nővérek is jóindulatúak voltak, a sietség lehetett az oka a gondoknak. „Azért ha akkor kérdeznek, durvábban nyilatkoztam volna” – teszi hozzá. Mindennek ellenére, ha még egy babát vállalna, nem szeretne Magyarországon szülni. „Túl sok a papírmunka, két gyerek mellett nehéz lenne véghezvinni” – mondja az anyuka.
A jelenlegi állapotok ugyanakkor a tervek szerint nem maradnak fenn sokáig, a nagyváradi önkormányzat ugyanis hamarosan pályázatot nyújt be a Regionális Operatív Programhoz a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika járóbetegrészlegének korszerűsítésére. Az egyéves lefutású projektben a járóbeteg-ellátó felújítása, új berendezések vásárlása, valamint a rendelők akadálymentesítése szerepel. A projekt összértéke 1,2 millió euró, aminek 85 százalékát strukturális alapokból, 13 százalékát az államkasszából, a fennmaradó két százalékot pedig a városkasszából fedezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Szeben megyei törvényszéki ügyészség őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett egy 52 éves nőt és egy 53 éves férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy halálra vertek egy 67 éves férfit, majd elásták a holttestét.
Látogatottsági adatok