Vándorló kismamák

Valóságos „egészségügyi zarándoklat” zajlik már évek óta a nyugati határ menti megyékben: sokan választják a határ túloldalán lévő magyarországi kórházakat különféle betegségeik kezeltetésére, de jelentős méreteket öltött az a tendencia is, hogy a kismamák is inkább a jobban felszerelt, barátságosabb orvosokat foglalkoztató magyarországi egészségügyi intézményekben adnak életet gyermeküknek. Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint a megye teljes egészségügyi rendszere alulfinanszírozott. Elmondta: több alkalommal is interpellációban fordult az egészségügyi minisztériumhoz, azt kérdezve a szaktárcától, hogy az elmúlt fél évben miért csökkent drasztikusan a Bihar megyei kórházaknak juttatott támogatás.

„Ahelyett, hogy határmegyeként prioritásként kezelnék Bihar megyét, inkább elhanyagolják” – fogalmazott a szenátor. Számításai szerint a 2005-től 2008-ig tartó időszakban összesen közel 62 millió lej támogatásban részesült a Bihar megyei egészségügy, ez évente mintegy 16 millió lejt jelent. Ezzel szemben az ország idei költségvetésében mindössze 1,8 millió lej szerepel erre a célra.

„Ez arányaiban több mint nyolcszoros csökkenést jelent” – mondta Cseke Attila.
Szerinte egyebek mellett az alulfinanszírozásnak tudható be, hogy folytatódik az „egészségügyi zarándoklat” tendenciája: csak tavaly több mint ötszáz bihari kismama szült Magyarországon. Mint mondta, a számot a lakosság-nyilvántartó hivatal arra vonatkozó adataiból következtette ki, hogy hány csecsemő Magyarországon kiállított születési anyakönyvi kivonatát honosíttatták a megyében. „A valós szám minden bizonnyal ennél is nagyobb, hiszen a születési anyakönyvi kivonatot nem kötelező megadott időn belül honosíttatni” – tette hozzá a honatya.

Előzékeny orvosok, modern felszerelés

A Nagyváradon élő B. A. C. szeptemberben, Berettyóújfaluban hozza világra első gyermekét. „Annyi rosszat hallottam a nagyváradi szülészeten uralkodó állapotokról, hogy már az elején eldöntöttük, Magyarországon fogok szülni. Azt mesélték, hogy kosz van, bogarak szaladgálnak a hálókban, nem foglalkoznak megfelelően az emberrel, a csúszópénzről nem is beszélve” – meséli a kismama.

Mint mondta, az orvost, aki a Nagyváradtól mintegy 20 kilométerre található hajdú-bihari kisvárosban működtet magánklinikát, egy barátnője révén ismerte meg, aki tavaly Debrecenben szült. A magyarországi szakember mellett több érv is szól, ő a pácienshez való viszonyulását, valamint a korszerű felszereléseket emeli ki. „Teljesen már az orvos és a páciens közötti viszony, partnernek tekint, nem betegnek, és mindent elmagyaráz, megmutat, hogy értsem a folyamatot, amely végbemegy bennem” – meséli.

A magyarországi szülés ráadásul nem is kerül több pénzbe, mintha itthon hozná világra gyermekét, teszi hozzá. Mivel orvosának sok romániai páciense van, Nagyváradon is rendel, így csak a bonyolultabb vizsgálatokkor kell átlépniük a határt. „Egy vizsgálat 120 lejbe kerül, amikor komplexebb analízist végez, akkor 10 ezer forintot kell fizetni. Egy itthoni magánrendelőben is ugyanennyit kellene fizetnem, csak a felszerelés nem lenne ennyire korszerű” – mondja B. A. C.

Szerinte az is a magyarországi szakember mellett szól, hogy olyan vizsgálatokat is elvégez, amelyeket felénk egyáltalán nem szoktak. Ráadásul a kórházat is bemutatták neki, ahol szülni fog, hogy ismerkedjen a környezettel. Mint mondja, rajta kívül közel tíz kismama volt még Nagyváradról, sok közülük román. „Az orvos annyira nagy hangsúlyt fektet a pácienssel való kommunikációra, hogy az alapkifejezéseket románul is megtanulta, hogy el tudja magyarázni” – mondja.

B. A. C. arról is tájékozódott, hogy a magyarországi szülés költségeit milyen mértékben téríti meg a román állam. „Ha éppen Magyarországon tartózkodom, és ott kezdődik el a szülés, akkor ennek költségeit, illetve a háromnapi ott-tartózkodást az egészségbiztosítási pénztár fizeti. De ha komplikációk lépnek fel, azt már saját zsebből kell állni” – meséli a kismama, hozzátéve, nyugodtabb, hogy tudja: megfelelő körülmények között hozhatja világra kisbabáját.

Elcserélt baba, hiányzó mellszívó

A nagyváradi szülészeten uralkodó állapotokról azonban nem csak pletykák szintjén hallani. A. J. kisebbik gyermeke másfél évvel ezelőtt Nagyváradon született. A szülés nem ment simán, mivel a kismamánál már a szülés kezdetén a vajúdás végét jelző, gyakori fájások jelentkeztek, a mentőautó pedig, amelyet a férje hívott sebtében, csak negyven perc múlva érkezett meg – addigra a baba világra is jött. Így a kórházba már anya és gyermeke külön-külön érkezett. Az igazi gondok azonban csak itt kezdődtek.

„Egy napon, amikor szoptatni mentem az újszülöttosztályra, elhűlve tapasztaltam, hogy a kislányom ágyában egy másik baba fekszik, az én gyerekem ruháiba öltöztetve. Az anyai ösztön működött” – meséli A. J. Mint mondta, amikor ellenőrizte a csecsemő karszalagját, kiderült, igaza volt. Szerinte a tévedés főleg annak tudható be, hogy az osztályon mindössze két nővér dolgozott, illetve egy harmadik besegített, de sok volt a gyermek, és nem tudtak megfelelő figyelmet fordítani rájuk.

A másik gond az volt, hogy a szülészeten szinte lehetetlen volt a tejleszívásra használatos mellszívót igénybe venni. „Belázasodtam, az orvosom azt mondta, sürgősen le kell szívni a fölös tejet, mert különben még nagyobb lehet a baj, elfertőződhet” – meséli az anyuka. A nagyváradi szülészeten azonban csak a negyedik emeleten működött a mellszívó, ott, ahol a császármetszésen átesett anyukákat kezelték, s oda másnak nem volt bejárása. „Végül trükkel, titokban, egy ápolónő segítségével sikerült bejutnom” – emlékezik A. J.

Egyébként azt mondja, senkire nem haragszik, hiszen az orvosok és a nővérek is jóindulatúak voltak, a sietség lehetett az oka a gondoknak. „Azért ha akkor kérdeznek, durvábban nyilatkoztam volna” – teszi hozzá. Mindennek ellenére, ha még egy babát vállalna, nem szeretne Magyarországon szülni. „Túl sok a papírmunka, két gyerek mellett nehéz lenne véghezvinni” – mondja az anyuka.

Fejlesztenék a szülészetet

A jelenlegi állapotok ugyanakkor a tervek szerint nem maradnak fenn sokáig, a nagyváradi önkormányzat ugyanis hamarosan pályázatot nyújt be a Regionális Operatív Programhoz a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika járóbetegrészlegének korszerűsítésére. Az egyéves lefutású projektben a járóbeteg-ellátó felújítása, új berendezések vásárlása, valamint a rendelők akadálymentesítése szerepel. A projekt összértéke 1,2 millió euró, aminek 85 százalékát strukturális alapokból, 13 százalékát az államkasszából, a fennmaradó két százalékot pedig a városkasszából fedezik.