„megmaradtak türelmes kereszténynek” és a „határokat mindenkivel tiszteletben tartató végvári vitéznek”. „A tordai nemesek közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, és evvel hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen és tartalommal telítődjön az a közös európai identitás, amelyet az elmúlt évtizedekben szinte elfelejtettünk” – fogalmazott a tárcavezető. Az identitás, melynek meglétére, tartalmára és fontosságára emlékeztet és figyelmeztet az évszázad talán legnagyobb kihívása, a migrációs válság és a nyugati világ fokozódó iszlamizálódása – tette hozzá.

A negyedik bevett tordai felekezetre ugyanis az ellenreformáció, majd évszázadokkal később az 1848-49-es szabadságharcot követő önkényuralom nagyobb csapást mért, mint a többi keresztény felekezetre. Az unitáriusoknak így egészen a kiegyezés utáni jogalkotásig kellett várniuk arra, hogy egyenlő jogaikat gyakorolhassák is.

Hozzátette: az európai életforma, amelynek fontos pillére a keresztény vallásszabadság és a más vallásokkal szembeni szinte korlátlan türelem, még Európában született és szocializálódott zsarnokok hatására is veszélybe kerülhetett. Ceaușescu zsarnoksága alatt az unitáriusok Erdélyben kettős elnyomása alatt éltek: egyszerre üldözték őket magyarságukért és hitükért.

Végül a közösség túlélhette a zsarnokokat, mert „az európaiak mindig többségben voltak azokkal szemben, akik Európa, a kultúra, az identitás és az életforma felszámolására törtek”.

– tette hozzá Lázár János.

– mondta az Országgyűlés elnöke.

„Nekünk, mai magyaroknak erkölcsi kötelességünk megbecsülni elődeink kiemelkedő teljesítményét, védeni és támogatni azt a közösséget, amely önazonosságának meghatározó elemét e hitben találta meg” – fogalmazott Kövér László.

A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja fennállását. A január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi magyar alapítású unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította.

A trianoni békeszerződés, majd a kommunizmus következményeként az erdélyi és a magyarországi egyház évtizedeken keresztül külön szervezetként működött. Az egyház 2012-ben helyreállította szervezeti egységét, központja Kolozsváron van.

Az unitáriusok tagadják a szentháromságtant, vagyis egyetlen isteni személyt ismernek el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat. Az unitáriusok száma Erdélyben 65 ezerre, Magyarországon hétezerre tehető.