Választás csak jövőre

Bár az ítélet nem jogerős – ötnapos fellebbezési lehetőséget biztosít a feleknek –, a kormányhatározat felfüggesztése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lehet választást tartani a hét végén Udvarhelyen, mert lejár az eljárások elvégzésére kiírt határidő. Ebben a ciklusban viszont ez lett volna az utolsó lehetőség az önkormányzati testület megválasztására, mivel az országos helyhatósági választások előtt egy évvel, június 6-a után már nem szervezhető időközi voksolás. Leghamarabb tehát csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek.

Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. „Csak a pluralizmus, a politikai sokszínűség jegyében lehet választásról beszélni, és az MPSZ kizárásával ez az elv sérült. Ezt korrigálta a táblabíróság ítélete” – mondta Szász. Véleménye szerint a Traian Bãsescu államelnök leváltására kiírt népszavazás hozadékaként a választási törvény amúgy is változni fog, így elképzelhető, hogy a helyhatósági választáson is egyéni választókerületes szavazási rendszer lesz. „Székelyudvarhelyen 17 tagú az önkormányzati testület és a szavazókörzetek száma is 17” – hozta fel példaként Szász, aki reméli, az új választási törvény nem 25 ezer támogató aláírástól és pártlistáktól, hanem a választóktól teszi függővé a jelöléseket.

Sajnálattal vette azonban tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. „A városban továbbra is marad az egyszemélyes diktatúra, a demokráciához szükséges hatalommegosztásnak nincs intézményes kerete, hiszen a döntéshozó és a végrehajtó egyetlen személy” – mondta Sófalvi.

„Az RMDSZ konstruktív ellenzékként figyelemmel követi a polgármester tevékenységét, ha kell, ezután is szót emel a város érdekében. Továbbá készülünk a 2008-as helyhatósági választásra. Azt már remélhetőleg nem fogják jogi kifogásokkal megakadályozni” – tette hozzá Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke.

A táblabíróság ítéletének indoklása még ismeretlen, a törvény szerint nem is kötelező a döntéssel egy időben ennek okait is nyilvánosságra hozni. A gyakorlat szerint tíz nap–két hét alatt szokták a bíróságok részletesen kifejteni döntéseik indokait.

Már nem érdemes fellebbezni

Vasile Ghere, az MPSZ ügyvédje nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, miért nyertek pert. „Több érvet is felsorakoztattunk a felfüggesztés mellett, ezek közül legalább egyet elfogadtak. Például február 4-e óta akár több százan is betölthették a 18. életévüket, tehát akár jelöltek is lehetnének. Azzal, hogy a januári jelölésekkel kívántak új időpontban, négy hónappal később választásokat szervezni, sérült ezen személyek joga. A teljes eljárást meg kellett volna ismételni, nem toldozni-foldozni” – mondta Ghere.

Az RMDSZ jogi képviseletét ellátó ügyvéd, Bíró Enikő viszont meglepőnek és indokolatlannak tartja az ítéletet. „Sem folyamatban lévő törvényszéki, sem alkotmánybírósági eljárás nincs már, ezért nem látom, miért függesztették fel a kormányhatározatot – mondta. – Az esetleges fellebbezésről nem én döntök, de a korábbi gyakorlatot figyelembe véve – áprilisi fellebbezést csak júniusban tárgyal a Legfelsőbb Bíróság – nem látom értelmét. Hiszen az eljárás vége előtt lejár a kiírt választási határidő”.

Másfél éve tart a patthelyzet

Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. A 2001/215-ös helyhatósági törvény szerint rendkívüli esetekben – a jogszabály annak tekinti az önkormányzat feloszlását is – polgármesteri rendeletek helyettesítik az önkormányzati határozatokat. A városvezető azonban csak az új testület megalakulásáig helyettesítheti az önkormányzatot, és csupán a folyamatban lévő, mindennapi teendőket láthatja el. A törvény azonban nem határozza meg, mi tekinthető ilyen jellegű teendőknek. „A jog az állampolgárért van. Tehát bármi, ami a város vagy lakói érdekét érinti, mindennapi, megoldandó probléma. Ennél pontosabb definíció nincs – mondta Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa. – A városi költségvetés elfogadása is annak tekinthető. Hiszen például a pedagógusok fizetése nem utalható ki nélküle. A prefektúra ellenőrzi minden esetben a polgármesteri rendeletek törvényességét, de azt, hogy miben dönt a városvezető, nem szabályozhatjuk.” Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Székelyudvarhely 2006-os és 2007-es költségvetése egyaránt egyszemélyes döntéssel, polgármesteri rendelettel lépett érvénybe.

(fotó: ARCHÍV)