
Fotó: Boda L. Gergely
Míg az RMDSZ november 29-én népszavazást szervezne Marosvásárhelyen Azomureş-ügyben, Dorin Florea polgármester arról beszél, a kombinát vezetősége hülyíti a lakosságot, és zsarolja az alkalmazottait.
A marosvásárhelyi RMDSZ azt javasolja, hogy november 29-én szervezzenek népszavazást Marosvásárhelyen arról, hogy a polgármesteri hivatal kérvényezze-e az Azomureş vegyipari kombinát környezetvédelmi működési engedélyének visszavonását. A referendum kiírásáról szóló határozattervezetet már benyújtották a városháza jogi osztályára, és remélik, hogy már a jövő keddi önkormányzati ülésen szavazhatnak róla.
Peti András alpolgármester szerint négy lehetséges megoldás jöhet számításba, amelyek segítségével szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy megoldódjon a légszennyezés problémája Marosvásárhelyen. Elsőként említette, hogy a városháza vásároljon korszerű mozgó levegőmérőt, s ezt bocsássa a környezetvédelmi szakemberek rendelkezésére, akik értékelni tudják az eredményeket.
„Internethez kötött, a határérték-túllépést fénnyel és hanggal jelző berendezésre gondoltunk. A környezetvédelmi hatóság szakemberein kívül a városháza szakigazgatóságának alkalmazottai is követnék ezeket az eredményeket, illetve azt, hogy a környezetvédelmisek valóban fellépnek-e a kombinát ellen. Tudjuk ugyanis, hogy az elmúlt évben 151 határérték-túllépés volt, de csupán három pénzbírságot róttak ki. A városháza már vásárolt egy pisztolyradart, amit a rendőrség rendelkezésére bocsátott, így megvásárolhatná ezt a mérőfelszerelést is” – hangsúlyozta az alpolgármester.
A második javaslat egybecseng az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) képviselő Portik Vilmos által benyújtott tervezettel, vagyis egy független szakértői csoport alkalmazásáról szól. Szászsebes polgármesteri hivatala már megtette ezt, tehát Marosvásárhely számára is törvényes lehetőség, hogy szakemberek figyeljék és mutassák ki, hogy a légszennyezés mekkora mértékű, és milyen következményekkel jár – mutatott rá.
A környezetvédelmi helyi adó bevezetése a harmadik javaslat, amit az RMDSZ-es tanácsos megfogalmazott. Az adótörvénykönyv ezt lehetővé teszi, és több város, például Galac már bevezette. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő cégek, üzemek üzleti forgalmuk 0,1 százalékát környezetvédelmi helyi adóként kell hogy befizessék. Az így befolyó összeget a város környezetvédelmi programok megvalósítására fordíthatná. A negyedik javaslatról, a népszavazás kiírásáról Soós Zoltán tanácsos beszélt. Rámutatott: a törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy fontos ügyben a városvezetők kikérjék a lakosság véleményét.
Összefogásra számítanak
„A vegyipari kombinát szennyezése közös ügye a marosvásárhelyieknek, magyaroknak és románoknak egyaránt, mindnyájunkat érint – mondta Soós Zoltán. – Határozattervezetet nyújtottunk be, amelyben azt kérjük, hogy november 29-én írjanak ki népszavazást, amelyen egyetlen kérdésre kell válaszolnia a marosvásárhelyi lakosságnak: egyetértenek-e azzal, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal érvénytelenítse a vegyipari kombinát környezetvédelmi működési engedélyét. Reméljük, hogy minden önkormányzati képviselő, párttól és nemzetiségtől függetlenül, támogatni fogja a referendum kiírását. Fontos, hogy tudjuk, mit szeretnének a marosvásárhelyiek. A polgármesteri hivatal bíróságon kérheti az engedély visszavonását.”
A vegyipari kombinátnak idén év végéig kell olyan fejlesztéseket eszközölnie, hogy január elsejétől megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak, s ne lépje át a megengedett határértéket.
Az Azomureş környezetvédelmi engedélye idén év végén lejár, s csak akkor kapja meg az újat, ha teljesíti a követelményeket. Újságírói kérdésre válaszolva Soós Zoltán azt mondta: azért nem várják meg az év végét, mert fontos, hogy a referendumon megismerjék a marosvásárhelyiek akaratát, s azt is fontos, hogy egy jogi eszköz legyen a kezükben, ha mégsem szűnik meg a légszennyezés. Soós arról is beszélt, hogy a vegyipari kombinát esetleges bezárása esetén a városvezetésnek új munkahelyeket kell teremtenie, erre vonatkozóan is vannak javaslataik.
A marosvásárhelyi városháza honlapján egyébként szerdán megjelent a keddi tanácsülés összehívója, de a napirendi pontok között nem szerepel a népszavazás kiírásáról szóló tervezet.
„Perverz kampányt folytat az Azomureş”
Az Azomureş-ügyet kommentálta szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester is, aki szerint a kombinát vezetői „perverz kampányt” folytatnak Marosvásárhelyen: azontúl, hogy fertőzik a lakosságot, még hülyítik is. „Azzal dicsekednek, hogy mennyit fektettek be? Nem érdekel. Engem az érdekel, hogy ne szennyezzék a levegőt” – fogalmazott az elöljáró, aki a leginkább azt sérelmezi, hogy vegyi üzem vezetői egyszer sem álltak ki a lakosság elé, hogy elnézést kérjenek az okozott kellemetlenségekért.
Ezzel szemben mindegyre a munkahelyek elveszítésével riogatják az ott dolgozókat és családjukat, miközben az utóbbi években bizonyos tevékenységek kiszervezésével mintegy ezer alkalmazottat bocsátottak el. Az elöljáró szerint a vegyi üzem legjobb légszűrőit egyelőre az emberek tüdeje képezi. Szerinte ezt mindenki tudja, csakhogy a kombinát alkalmazottainak megtiltották, hogy az ott történő törvénytelenségekről beszéljenek.
Zsarolják az alkalmazottakat?
Dorin Florea polgármester úgy tudja, az állásával játszik az, aki szót mer emelni, vagy részt vesz a kombinát elleni tiltakozó akción. A polgármester arra gyanakszik, hogy az illetékes állami szervek azért annyira közömbösek az Azomureş folyamatos légszennyezésével szemben, mert valami érdekük fűződik hozzá.
Florea nem tudja, ki mit adott vagy kapott, de megemlítette, hogy a gyár vezetősége bizonyos rendezvényeket és sportcsapatokat kezdett támogatni egy időben. Azt is furcsállotta, hogy mindaddig, amíg a környezetvédelmi tárca élén állt, sem Korodi Attila, sem Borbély László nem tett semmit a légszennyezés megfékezése érdekében. „Sem a minisztérium, sem a környezetvédelmi őrség, sem az itteniek, sem a szebeniek nem tettek semmit – és még egy hajszáluk sem görbült. Bezzeg egy decentralizált államban a városháza már rég leállíthatta volna a kombinátot!” – jegyezte meg csípősen Dorin Florea.
A városgazda nem mondott le arról a tervéről, hogy világgá kürtölje mindazt, amit a vegyi üzem elkövet a térségben. Ezért felkéri a lakosságot, hogy, aki teheti, küldjön a városháza e-mail címére olyan fényképeket, melyekből egyértelműen kiderül, hogy mennyire szennyez a kombinát. Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy közben a hivatal is igyekszik minél több bizonyítékot begyűjteni: egy drónnal fényképezteti a környéket. A begyűlt anyagot az önkormányzat Románia és Svájc legfontosabb intézményeinek küldené el.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!