
Részletes tájékoztatást kért a román védelmi minisztertől Viorica Dăncilă miniszterelnök az úzvölgyi katonatemető helyzetéről. Ezt maga a miniszterelnök közölte pénteken, újságírói kérdésre válaszolva a dél-romániai Nucet községben, ahol több miniszterével együtt egy helyi ünnepségen vett részt.
2019. május 03., 18:532019. május 03., 18:53
2019. május 03., 20:082019. május 03., 20:08
A miniszterelnök közölte, még pénteken megkapja a részletes tájékoztatást, és válaszol Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, aki korábban levélben kereste meg a katonatemető törvénytelennek vélt átalakítása ügyében.

Levélben kérte Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.
Az erdélyi magyar sajtót és közvéleményt napok óta élénken foglalkoztatja, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és egy nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített sírkertben, ahol az osztrák–magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének az ünnepélyes felavatását.
annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai csütörtökön levélben kérték az illetékes román hatóságokat, hogy állítsák le a munkálatokat a helyzet tisztázásáig.

Határozott és gyors fellépést kérnek a szakhatóságoktól az RMDSZ vezetői abban a hivatalos levélben, amelyben rávilágítanak az úzvölgyi magyar katonatemetőben nyugvó katonák sírjaira emelt betonkeresztek és emlékmű törvényellenes vonatkozásaira.
A közösségi hálón jelent meg az a kisfilm is, amelyet a Bákó megyei Exclusiv televízió készített a dormánfalvi önkormányzat március 29-i üléséről, amelyen az önkormányzati testület Constantin Toma polgármester előterjesztése nyomán egy tartózkodás mellett arról döntött, hogy a település magánvagyonából a település közvagyonába helyezi át az úzvölgyi katonai temetőt.
Constantin Toma polgármester a kétkedő képviselők kérdésére a tanácsülésen elmondta: sokáig vita tárgyát képezte a temető hovatartozása, de úgy véli, hogy sikerült tisztázni a jogi helyzetet.
A polgármester a román hatóságok reakcióhiányának tulajdonította, hogy a második világháború után a temető elveszítette a nemzetközi jellegét, és a kilencvenes évektől a magyar jellege erősödött meg.
Arról tájékoztatta az önkormányzati testületet, hogy a megjelölt magyar sírokat nem kívánják bántani, de a temető üres részén egy 3,5 méter magas gránitkereszttel és 50 betonkereszttel emléket kívánnak állítani az ott eltemetett román katonáknak. Hozzátette: levelet írtak a többi érintett ország nagykövetségeinek is, és felajánlották segítségüket ahhoz, hogy az ott nyugvó katonáik számára ők is alakítsanak ki egy-egy parcellát.
Constantin Toma hangsúlyozta: az a cél, hogy visszaállítsák a temető román parcelláját. Megjegyezte: kevés információval rendelkeznek az ott eltemetett román hősökről, de ha sikerül megtudni a neveiket, ezek is felkerülnek a betonkeresztekre.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
1 hozzászólás