Fotó: Hargita Megyei Tanács
Határozott és gyors fellépést kér a szakhatóságoktól az RMDSZ abban a hivatalos levélben, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető és Tánczos Barna szenátusi háznagy látott el kézjegyével. A levélben rávilágítanak az úzvölgyi magyar katonatemetőben nyugvó katonák sírjaira emelt betonkeresztek és emlékmű törvényellenes vonatkozásaira.
2019. május 02., 12:212019. május 02., 12:21
2019. május 02., 12:492019. május 02., 12:49
A szövetség csütörtöki hírlevelének tájékoztatása szerint a hivatalos megkeresés leszögezi, hogy a temető „felújítása” ellentmond a román törvényeknek és a Románia által elfogadott, a katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. „Mi több, az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által építette fel a betonkereszteket” – fogalmazott Korodi Attila Hargita megyei képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Az aláírók a levelet a védelmi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia Számvevőszékének vezetőihez juttatták el, felkérve őket, hogy állítsák le az építkezést, amíg tisztázódik a helyzet, ezáltal megelőzve az etnikai feszültséget.
Kelemen Hunor, Korodi Attila és Tánczos Barna továbbá kifejti, hogy a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között. A megkeresésben leszögezik: mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát.
Levélben kérte Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.
Korodi Attila elmondta, hogy az 1968-as megyésítési törvény továbbra is Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést. A határvita onnan ered, hogy a Bákó megyei Dormánfalva község egy 2001-ben, a két megye kataszteri hivatalának vezetői között köttetett egyezségre hivatkozik, amely semmilyen más hivatal által nem volt megerősítve, ezáltal saját magának követeli a települést, míg Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. „A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – fogalmazott Korodi Attila.
Mint arról beszámoltunk, a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.
A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás