A magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző Romániában
Fotó: Bálványos Intézet
Adatokkal és konkrét jogesetekkel alátámasztva tájékoztatták független szakértők és jogvédők az erdélyi magyar közösség helyzetéről, a romániai magyarellenességről az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjait.
2022. június 29., 13:052022. június 29., 13:05
2022. június 29., 13:122022. június 29., 13:12
A strasbourgi nemzetközi szervezet képviselői ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését, látogatásuk keretében pedig szerdán Nagyváradon találkoztak a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselőivel, mely szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentéséhez. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét és a legutóbbi államlátogatás után, 2018-ban a tanácsadó bizottság éles kritikájában részesültek a bukaresti hatóságok a magyarok kisebbségi helyzete kapcsán.
A nagyváradi találkozón Toró Tibor a Bálványos Intézet, valamint Bethlendi András az AGFI képviseletében empirikus adatokon és konkrét jogeseteken keresztül több kiemelt problémáról tájékoztatták az Európa Tanács illetékeseit. Felhívták a figyelmet többek között arra, hogy a román nyelv nem megfelelő oktatása és annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése. A vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok, a többségi lakosság oktatásából pedig hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás. A közigazgatási nyelvi jogok felügyeletének és alkalmazásának a hiánya rendszerszintű, a 2019-ben elfogadott új közigazgatási törvény jogvesztést eredményezett az 50 ezres kolozsvári magyar közösségben, továbbá a Bálványos Intézet kutatása alapján széleskörűnek nevezhető a magyarellenesség jelensége Romániában.
Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban a két szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű tankönyvhöz férnek hozzá, mint román társaik, illetve mivel a magyar diákok ugyanazon feltételek mentén vizsgáznak a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, mint román társaik, kisebb jegyeket kapnak, ami kihatással van arra, hogy mennyi diáknak van lehetősége a felsőoktatásban továbbtanulni. Az oktatási infrastruktúra esetében a szakértők ismertették a tanácsadó bizottság tagjaival egy a vegyes iskolák felszereltségével foglalkozó empirikus kutatás eredményeit, amely alapján kimutatható, hogy a magyar osztályok által használt tantermek a román osztályokhoz képest kevésbé vannak felszerelve modern oktatási eszközökkel, így például okos táblával, internetkapcsolattal, számítógépekkel, projektorokkal és okostévékkel.
A közigazgatási nyelvhasználat tekintetében a két szakértő részletesen bemutatta a közigazgatási törvény módosításának következményeit, felhívva a bizottság figyelmét, hogy habár a Romániáról szóló 2018-as szakértői jelentés több ajánlást is megfogalmazott e tekintetben (többnyelvű utcanévtáblák, többnyelvű formanyomtatványok, a 20 százalékos küszöb csökkentése stb.), ezeket Románia mindezidáig figyelmen kívül hagyta.
Fotó: Gábos Albin
„Sőt, az új jogi keret bizonyos szempontból súlyos visszalépést is jelent, hiszen míg a 2019-ig hatályos 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény az 1992-es népszámlálás adatai alapján határozta meg, hogy melyek azok a települések, amelyek esetében érvényes a 20 százalékos küszöb, addig a 2019-ben elfogadott 57/2019-es Adminisztratív Kódex már a legutolsó népszámlálási adatok eredményeihez köti ezt. Ennek eredményeként olyan települések kerültek le a nyelvi jogokat kötelezően érvényesítendő települések listájáról, mint Kolozsvár, ahol majd 50 ezer magyar él” – állapítja meg a Bálványos Intézet. Bethlendi András és Toró Tibor kitértek a kétnyelvű formanyomtatványok helyzetére is, amelyek használatát a törvény előírja, de a végrehajtás tekintetében semmi előrelépés nem történt.
A tanácsadó bizottság képviselőivel tárgyalt utolsó téma a romániai lakosság magyarellenességére vonatkozott. A szakértők a Bálványos Intézet kutatásaira hivatkozva elmondták, hogy Romániában létezik egy üvegplafon a kisebbségi jogok elfogadásának tekintetében: a magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző, hanem rendszeresek a mérsékelt pártok politikusainak repertoárjában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!