Utolsó esély a választásra

Mint ismeretes, a 35 évesnél fiatalabb alkalmazottakat törvény kötelezi, hogy csatlakozzanak egy magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz. A jelenlegi rendelkezések alapján mindazon alkalmazottaknak, akik még nem kötöttek szerzõdést egy magánnyugdíjalappal, egyetlen tennivalójuk maradt: a mai nap folyamán ki kell választaniuk egy nyugdíjalapot, amelynek ajánlata számukra a legmegfelelõbbnek tûnik, és ki kell tölteniük a csatlakozási ûrlapot. Akiket nem keresett még meg valamely pénzintézet ügynöke, vagy az ajánlataik nem tûntek kielégítõnek, akkor a legmegfelelõbbnek talált pénzintézet székhelyén, fiókintézetében is megköthetik a szerzõdést.

A határidõ nem vonatkozik a 36–45 év közötti személyekre, számukra csupán opcionális a magánnyugdíjalaphoz való csatlakozás. Így tehát a 36 évesnél idõsebbek ezentúl is bármely pénzintézettel szerzõdést köthetnek.

Mindazon munkavállalók tehát, akik szeptember 17. és január 17. között nem csatlakoztak egyetlen magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz sem, vagy ellenkezõ esetben több pénzintézettel is szerzõdést kötöttek, bekerülnek egy adatbázisba, s egy számítógépes program segítségével osztják el õket a 18 akkreditált magánnyugdíjalap között. Az elosztást az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) végzi. A törvény értelmében elosztáskor az érintett életkorát és nemét veszik figyelembe. Az elosztásra várókat különben a magánnyugdíjalapot kezelõ társaság által a szerzõdéskötési idõszakban elért eredmények alapján „sorsolják ki\" a társaságok között.

Tehát ahhoz a pénzintézethez kerül a legtöbb érintett személy, amely a legtöbb személyt tudott magához csalogatni az elmúlt négy hónap során.

Az ING a fölényes gyõztes

A legutóbbi hivatalos összesítés szerint január elsejéig a 4,5 millió potenciális ügyfél közül 3,18 millió munkavállaló kötött szerzõdést egy magánnyugdíjalappal. Közülük a legtöbben, 1 066 203-an az ING Nyugdíjalapot választották, a második legnépszerûbbnek az Allianz-Þiriac Nyugdíjalap bizonyult 798 753 szerzõdéssel, míg a Generali Nyugdíjalap 301 906 személy számára tûnt a legvonzóbbnak.

Az idei évbõl eltelt két hét során ugyan lassult a csatlakozások üteme, az elõrejelzések szerint azonban ma estig a csatlakozók száma eléri a 3,3–3,4 milliót. A hozzájárulásokat várhatóan március–áprilistól kezdik folyósítani az állam által mûködtetett mellett a magánnyugdíjalapokba is. A befolyó összegek összértéke várhatóan az idei év végéig eléri majd a 835 millió lejt, ami a hazai össztermék (GDP) 0,19 százalékát teszi ki. A hozzájárulások értékének folyamatos növekedésének köszönhetõen 2010-re ez az összeg 1,8 milliárd lejre rúg, ami a GDP 0,33 százalékának felel majd meg.

Ügynöki turpisságok

Miközben a kötelezõ magánnyugdíjra vonatkozó törvény leszögezi, hogy a nyugdíjalapot kezelõ társaságok ügynökeinek vagy a független brókereknek nem szabad anyagi javakat ajánlaniuk potenciális ügyfeleiknek, viszonylag sok visszaélés történt. A Magánnyugdíjrendszert Felügyelõ Bizottság (CSSPP) a szeptember 17-étõl eltelt négy hónap során több mint 3 ezer ügynök engedélyét vonta vissza. A sajtóban is több alkalommal szárnyra kaptak ugyanis olyan beszámolók, amikor az ügynök anyagi hasznot ígért az aláírónak, s akadtak olyan esetek is, amikor az ügynök a vállalatvezetõnek ajánlott fel nagyobb összeget annak fejében, hogy a cég alkalmazottai kössék nála a szerzõdést.

A lapunk által megszólított 35 évesnél fiatalabb személyek legtöbbször az ügynökök agresszivitását nehezményezték. Mint egyikük hangsúlyozta, már a televíziók reklámjaiból rázúduló reklámkampány is igen zavarta, de még ennél is inkább nehezményezte, hogy olyan nap is akadt, amikor több ügynök is megkereste ajánlatával. Mint egy férfi mesélte, az utóbbi hetekben Kolozsvár bevásárlóközpontjaiban is gyakran lehetett találkozni magánnyugdíjalapot kezelõ társaságok ügynökeivel, akik potenciális kliensek után érdeklõdve állítgatták a vásárlókat, kezükben az azonnal aláírható szerzõdéssel. Mások kocsmákban, vendéglõkben, szórakozóhelyeken is találkoztak ügyfeleket gyûjtõ ügynökökkel. Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható ez a fajta agresszívnek nevezett magatartás, több, lapunk által is megkeresett ügynök nyilatkozott úgy, hogy pénzért tette. Valamennyi magánnyugdíjalapot kezelõ társaság jelentõs jutalékot fizetett ugyanis egy-egy szerzõdés után.

Különben a megszólaltatott érintettek nagy része beismerte, amellett, hogy egy nemzetközi szinten is elismert társaságnál akart szerzõdést kötni, a pénzintézet kiválasztásakor az is sokat nyomott a latban, hogy barát, rokon, közeli ismerõs, kolléga rukkolt elõ az ajánlattal.

Felvásárlások, fúziók idõszaka várható

Az elsõ három helyezett piaci részesedése eléri tehát a 68 százalékot. Miközben az ING-nek és az Allianz-Þiriac-nak együttvéve sikerült meghódítania az ügyfelek 59 százalékát, olyan magánnyugdíjalapot kezelõ társaságok is akadnak, amelyeknek 5 ezernél kevesebb ügyféllel sikerült szerzõdést kötniük: január elsején a Marfinnak 113, a Zepternek 395, az AG2R-nek 725, a KD-nek 4095, míg az MKB-nek 1547 ügyfele volt. A törvény értelmében különben egy nyugdíjalapot kezelõ társaság csakis abban az esetben tevékenykedhet, ha mûködésének elsõ három évében sikerült legkevesebb 50 ezer ügyfelet szereznie. Ellenkezõ esetben elveszíti mûködési engedélyét, ügyfeleit pedig más pénzintézetek veszik át. A bankpiaci szakértõk más országok tapasztalataiból kiindulva úgy látják, az elkövetkezõ évtizedekben csakis azok a társaságok maradnak meg, amelyeknek legkevesebb százezer ügyfelük van. Lengyelországban például, ahol korábban tették kötelezõvé a magánnyugdíjalapokhoz való csatlakozást, a rendszer mûködésbe léptetését követõ második évben már beindultak a társaságok közötti fúziók, felvásárlások.

A magánnyugdíj elõnyei

A magánnyugdíj egyik legfõbb elõnye, hogy a még aktív hozzájáruló elhalálozása esetén az összegyûlt pénzösszeg nem vész el, azt a hozzátartozók kapják meg. Ha valakit már nyugdíjasként ér a halál, és korábban az összeg egy részét folyósították számára, a fennmaradó összeg akkor is a családot illeti meg. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem kell mindvégig kitartani amellett az alap mellett, amellyel a munkavállaló január 17-éig szerzõdést kötött. Ha egy alkalmazott úgy látja, hogy valamely másik alap ajánlata inkább megfelelne számára, akkor nyugodtan válthat, és a korábban összegyûjtött pénzét átutalják az újonnan kiválasztott pénzintézet nyugdíjalapjába.

A 35–45 év közötti személyek számára ez opcionális, maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e szerzõdést kötni. A nyugdíj második pilléreként ismert kötelezõ magánnyugdíj különben nem jelent többletkiadást, az aláíráson kívül semmilyen feladat nem hárul a 45 évet még be nem töltött felnõttekre. A munkáltatók továbbra is a munkavállaló bruttó keresetének kilenc százalékát tartják vissza, és továbbítják nyugdíj-hozzájárulásként, csak míg eddig a teljes összeg az állami nyugdíjalapba ment, ezentúl két százalékot a magánalapba folyósítanak. A kétszázalékos magánalapi hozzájárulás évi fél százalékponttal nõ majd, így nyolc év múlva már a nyugdíj-hozzájárulás hat százaléka kerül a magánalapba.

Nagyobb nyugdíj

A szakemberek szerint az új rendszer révén akár 15–20 százalékkal is nagyobb lehet majd a nyugdíja mindazoknak, akik magánnyugdíjalapba is fizetnek. A pénzintézetek ugyanis nemcsak egy bankszámlán õrzik a folyósított pénzeket, hanem állami kötvényeket, részvényeket vásárolnak belõle, a profit pedig a hozzájárulót illeti meg. Az anyagi biztonság érdekében a nyugdíjalapokat kezelõ társaságoknak szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük, és a késõbbiekben is szigorúan ellenõrzik tevékenységüket. Továbbá az állam nominálértékben garantálja a befizetett pénzösszeget, tehát a pénzintézet esetleges csõdje esetén is a hozzájáruló 65 éves kora után megközelítõleg akkora öszszeghez juthat, amekkorát az évek során befizetett. Ebbõl csak a kezelési költségeket vonják le. A CSSPP szerint amennyiben valamely pénzintézetnél jelentõs gondokat tapasztalnak, akkor az intézet kezelésében levõ pénzösszegeket átutalják egy másik társasághoz. A befizetett pénzösszegek egyébként sem az alapokat kezelõ társaságok számláin állnak majd, hanem valamely, a Román Nemzeti Bank (BNR) által elfogadott bank számláira utalják ezeket.

„Ha jelenleg az állami alapból folyósított nyugdíj az alkalmazott egykori bérének alig 30 százalékát teszi ki, a magánnyugdíj ezt az összeget további 15–20 százalékkal emeli majd. Ha emellett fakultatív nyugdíjalaphoz is hozzájárulunk, akkor elérhetjük, hogy a három forrásból fizetésünk több mint felét megkaphassuk\" – értékelte Mircea Oancea, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelõ Bizottság elnöke. Mint hangoztatta, hasonló a trend a jóval fejlettebb nyugati államokban is.