A korábban tervezett és 6 milliárd lejre becsült aszfaltozásról egyelőre nem is álmodnak a helybeliek, de a saját költségvetésből elkezdett feljavítás révén a máskori félnapos zötykölődés helyett már fél óra alatt Málnásra érnek, ha a községházán vagy orvosnál akad dolguk. Hasonló beruházás kivitelezésén dolgoznak Nagyajtán is. A községhez tartozó Középajtát a Vadas-tető túlsó oldalán elhelyezkedő Sepsikőröspatak községgel összekötő 18 kilométeres makadámútból eddig kilenc kilométernyit tataroztak. „Ha lenne pénz, hetek alatt elkészülnénk, és sok évtized után újra megnyílna a kijárás Sepsiszentgyörgy felé, így nem kéne legalább negyven kilométeres kerülőt megtenni a megyeszékhelyig” – nyilatkozta a Krónikának Brotea Olga, Nagyajta község polgármestere.
Idősebbek visszaemlékezése szerint ezt a két útszakaszt utoljára az 1940–1944 közötti magyar fennhatóság idején javították. A második világháborút követően a jó ideig csak erdőkitermelésre használt utak fokozatosan járhatatlanokká váltak.
Vajda Lajos szerint a teljes korszerűsítésre még várni kell. Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda főúthoz mind a Középajta, mind a Zalánpatak számára közvetlen kijáratot biztosító utak felújítását az úgynevezett árvízalapból fizették, a folytatáshoz elsősorban központi forrásokat vesznek igénybe. Vajda szerint a Középajtát Sepsikőröspatakkal összekötő szakasz csak egy része az évtizedek óta elhanyagolt, Nagyajtát Sepsikőröspatakon, Maksán, Lécfalván át Bodzafordulóval öszszekötő, összesen 82 kilométeres, 121/A jelzésű megyei útnak. „Kétségtelen, hogy ebből a Középajta–Sepsikőröspatak szakasz élvez elsőbbséget, majd a Maksa–Lécfalva szakasz következik, hiszen Lécfalva határában épül fel a megye eurokonform szeméttárolója” – magyarázta a megyei önkormányzat alelnöke. Becslése szerint a teljes úthossz korszerűsítése eurómilliókba kerül, ezért csak szakaszokban vállalhatják a kivitelezést. Különben is uniós forrásokból egyelőre más megyei érdekeltségű utakra kér pénzt a tanács. Vajda szerint az idegenforgalmi szempontból kiemelt Kézdivásárhely–Kovászna és a Kézdivásárhely–Bálványosfürdő–Sepsibükszád utak vezetik a listát, harmadik helyre sorolták a Brassó, Kovászna és Hargita megyét Erdővidéken át összekötő, tavaly őszig csak részben korszerűsített 131-es utat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok