2008. október 14., 00:002008. október 14., 00:00
Ezek jelentős részét a polgármesteri hivatalokban használják, így az érdekelt önkormányzatok ingyenesen letölthetik a magyar űrlapokat az intézet honlapjáról.
Kiss Tamás szociológus, a kormány alárendeltségébe tartozó Kisebbségkutató Intézet tudományos titkára közölte: a székelyföldi önkormányzatokban vélhetően nem okoz majd gondot a magyar űrlapok használatának meghonosítása. „A kérdés csak az, hogy milyen mértékben terjednek el az olyan vegyes lakosságú erdélyi nagyvárosokban is, ahol nagy létszámú magyar közösség él. Ezek közé tartozik például Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti” – mondta a szociológus.
Már hét éve érvényben van az a közigazgatási törvény, amely előírja, hogy a kisebbségek anyanyelvüket is használhatják a közintézményekben. A jogszabály szerint ez a nyelvi jog csak azokat a kisebbségeket illeti meg, amelyek adott településen a lakosságnak legalább 20 százalékát teszik ki.
A magyar nyelv használata eddig többnyire a szóbeli kommunikációban nyilvánult meg. A különböző felmérések szerint azonban az írásbeli magyar nyelvhasználat még a magyarok által jelentős mértékben lakott településeken sem érvényesül.
Horváth István intézetvezető szerint ennek egyik oka a magyar közigazgatási szaknyelv bizonytalan vagy hiányos ismerete, de közrejátszik az a szemlélet is, hogy a magyarok a román nyelv használatát biztonságosabbnak találják. „Sokan attól tartanak, hogy kérvényüket esetleg nem veszik figyelembe, ha azt magyarul írják” – jegyezte meg Horváth.
Különböző felméréseken alapuló becslések szerint a romániai magyaroknak kevesebb mint egyharmada használja anyanyelvét írásban a közigazgatási intézményekben. Az országban összesen 298 település hivatalaiban kötelező biztosítani a feltételeket a magyar nyelv használatához. Ez a jog megilleti a magyar anyanyelvű lakosság mintegy 75 százalékát.
Hírösszefoglaló
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.