
2012. október 12., 09:102012. október 12., 09:10
A máramarosszigeti bútorgyár 1962-ben az első faipari vállalatok között volt Romániában, országos szinten is a legnagyobbak közé tartozott. A ‘89-es változások után több részre oszlott. A kereskedelmi egységeket rendre magánosították. Jelenleg kilenc vállalat működik az egykori bútorgyár területén, ahol összesen 3500-an dolgoznak. Az ünnepségsorozat bútorkiállítással kezdődött, ahol az egykori gyár platformján működő vállalatok mutatták be termékeiket.
Ezek a kisebb-nagyobb vállalatok többek között székeket, kanapékat, asztalokat állítottak ki. A fél évszázados ünnepséget festménykiállítással is emlékezetessé tették. Ezen olyan máramarosszigeti művészek mutatták be alkotásaikat, akik több éven át a fafeldolgozó gyárban dolgoztak. „A gyár része volt a romániai iparosításnak. A termelés 1965-ben indult meg. Eleinte három részlege volt. Ezekben hajlított bútort, furnért és rétegelt lemezt gyártottak. Virágkorát 1980-ban érte el, ekkor már 11 részlege volt Máramarosszigeten, Nagybányán és Felsővisón” – részletezte a monográfia szerzője.
„Akkori viszonylatban csúcstechnológiájú gépeket használtak, és a legjobb szakemberek dolgoztak ott” – mondta el Kertész István mérnök, az egykori réteglemezgyártó részlegnek a vezetője. A régi fafeldolgozó gyár területe 40 hektáros. Termékeinek jelentős hányada, közel 80 százaléka exportra készült. Összesen 23 országba exportáltak, a legtöbb bútort a Szovjetunióba és Nyugat-Európába szállították.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.