Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál
Fotó: Makkay József
Rendszeresen felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében. A többségében magyar település választási lázban ég: román pártok színeiben induló magyar, vagy magyarul is beszélő jelöltek akarják kihúzni a széket az RMDSZ-es polgármester alól.
2024. június 06., 18:502024. június 06., 18:50
Jó érzés Máramaros megyében magyar nyelvű feliratokat látni: ezek ugyan ritkák, mint a fehér holló, de megmelengetik az idelátogató szívét. Máramarosban mindössze két községnek van magyar polgármestere, és mindkettő – Koltó és Hosszúmező – magyar sziget a környező román tengerben. A román–ukrán határ mentén, a Tisza partján fekvő Hosszúmező kétnyelvű településjelző tábláit elhagyva a falu utcáit eligazító feliratokon is megjelenik a magyar nyelvű szöveg. Mindenhol elboldogul az ember magyarul, az üzletektől a postahivatalig és a községháza irodáiban is.
Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában
Fotó: Makkay József
A polgármesteri hivatal előtt, a választási plakátokon a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányszövegei is magyarul próbálják meggyőzni a választópolgárokat, hogy váltani kell. Mármint
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nem állt be a 8 éve hatalmon lévő RMDSZ-es polgármester leváltását célzó küzdelembe, ők helyi tanácsosjelölteket indítanak.
R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően
Fotó: Makkay József
Az újrázni akaró RMDSZ-es polgármester nincs könnyű helyzetben: vetélytársai azt vetik a szemére, hogy két mandátuma alatt, az elmúlt nyolc évben nem történt gyökeres beruházás, építkezés, fejlesztés az egyetlen faluból álló, 2308 főt számláló községben, ahol 1694 személy, azaz a település kétharmada vallotta magát magyarnak.
A valóság azonban másként fest, mert Fekete Lajos szerint amikor 2016-ban a korábbi liberális elöljárótól átvette a hivatalt, az épület kulcsain kívül mást nem kapott. „Az 1990-es években RMDSZ-es polgármesterünk volt, aki épp úgy nem mozdított semmit a faluban, mint az utána következő. A nyolcéves adminisztrációm idején azért kerültünk nehéz helyzetbe, mert nulláról kellett mindent elkezdenünk.
– magyarázza a hosszúmezői polgármester.
A legnagyobb beruházás a falu közművesítése: vezetékes ivóvizet kötnek be minden portára, illetve kiépítik a szennyvízelvezető csatornarendszert. Ezt előkészítendő, telekkönyveztetni kellett valamennyi közterületet – utakat, utcákat, köztereket, illetve a polgármesteri hivatal tulajdonában álló földeket –, hogy el lehessen kezdeni a közbeszerzés alatt álló munkálatokat.
Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak
Fotó: Makkay József
A megyei tanács felügyelete alatt elnyert pályázat egyike annak a 29 Máramaros megyei községnek, ahol idén elkezdik a közművesítési munkálatokat, és a tervek szerint 2-3 éven belül befejezik. A polgármester szerint a romániai bürokrácia miatt haladnak ilyen lassan, hiszen ha minden normális időben történne, Hosszúmezőn is elkezdődhetett volna a kivitelezés, így az emberek optimistábbak lennének afelől, hogy településük is élhetőbb faluvá válik.
Egy másik pályázat a földgáz bevezetését finanszírozza. A rendelkezésre álló négymillió lej nem elég a település gázhálózatának kiépítésére, de a polgármester abban reménykedik, hogy az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében elnyert összeget újabbak követik majd, így elképzelhető, hogy a következő négy esztendőben a közművesítésen kívül a gáz bevezetését is megoldják.
Nem túl szép látvány a régi, lerobbant épületben működő polgármesteri hivatal sem, amelynek felújítására szintén van elnyert pályázatuk. A finanszírozás napelemes energiatermelést is magában foglal, így Hosszúmezőn is az egyre népszerűbb energetikai önellátás útjára lépnek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közintézmények és középületek.
A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk
Fotó: Makkay József
Hosszúmező korábban vasúti határátkelőhely volt a Máramarosszigetről a határ túloldalán fekvő kárpátaljai Taracközre közlekedő helyi vonatjáratok utasai számára. Az Ukrajnából széles nyomtávú sínpáron közlekedő vonatokat már jóval az ukrajnai háború előtt leállították. Tavaly volt ugyan egy kormányközi kezdeményezés a teherforgalom újraindítására, de elakadt. Ez Hosszúmező gazdasági boldogulásán is lendíthetett volna, jelenleg azonban mindkét oldalon jegelik a kishatár menti vonatközlekedést.
Ha nem is vonattal, de sok ukrajnai férfi szökik át a Tiszán Romániába, menekülve a sorozás és a frontra küldés, a biztos halál elől. Ma már
A román határőrség veszi át őket, és egyengeti tovább az útjukat. A román–ukrán barátság még nem tart ott, hogy a zömében Belső-Ukrajnából érkező katonaköteles menekült férfiakat visszaadnák hazájuknak, Romániában egyelőre biztonságban vannak.
A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson" fog átesni
Fotó: Makkay József
A község polgármestere szerint a Tiszán át menekülő férfiak többsége tovább utazik, mindössze két ukrán család telepedett le a faluban, ők alkalmi munkákból élnek. ,,Telefonon tartom a kapcsolatot a határ túloldalán levő ukrajnai települések vezetőivel. Amikor szükség volt rá, segítettünk, gyűjtöttünk nekik. Most
– magyarázza R. Fekete Lajos, a polgármesteri hivatallal szemben fekvő házak mögött, a Tisza vonalán húzódó határ irányába mutatva.
Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá
Fotó: Makkay József
A máramarosi települések élete is jóval könnyebbé válna, ha véget érne az ukrajnai háború. Manapság sok ukrán nő ingázik napi rendszerességgel máramarosszigeti cégekhez, mert nálunk sokkal magasabbak a keresetek, mint Ukrajnában. A férfiak számára ez a lehetőség nem adott: egyrészt nem engedik át őket a határon, másrészt ha valaki azt utcán mutatkozik, azonnal besorozzák, és elviszik a frontra katonának.
A hosszúmezői emberek többsége is Máramarosszigetre ingázik. Helyben kevés a vállalkozás, amit fájlal a polgármester, mert a helyi önkormányzat bevételein is nagyot lendítene, ha akadna néhány nagyobb beruházás a községben. Tervek vannak, de egyelőre nem tudni, mi valósul meg belőlük.
A polgármesteri hivatal koncesszióba adott területtel támogatja a vállalkozás beindítását, és reménykedik, hogy valóban megtelepszik a cég a Tisza partján.
RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain
Fotó: Makkay József
A polgármester szerint a fő csapásirányt azonban az európai uniós és a hazai kormányzati pályázatok jelentik, a következő években is ezeket a lehetőségeket szeretnék kihasználni. Az V–VIII. osztályos iskola felújítása után nemrég az elemi épületének átépítéséhez láttak hozzá, de tervben van a kataszteri program kiterjesztése is a településen.
,,Abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy van egy csomó elnyert pályázatunk, és minden polgármesterjelölt most arra hajt, hogy ezeket ő valósítsa meg, ő vágja át a szalagot. Reményeim szerint nekünk jobban hisznek az emberek, hogy amit elkezdtünk, azt be is tudjuk fejezni” – nyomatékosítja a kialakult kemény választási versenyhelyzetet R. Fekete Lajos, Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.
Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Hosszúmező. A község polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a menekültekről és a helyiek boldogulásáról beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!