
Románia és Ukrajna határát jelző határkő a Tisza partján
Fotó: Makkay József
Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Máramaros megyei Hosszúmező. A Romániát Ukrajnától elválasztó határfolyó ilyenkor háborús időben a front elől menekülő ukrajnai férfiak célpontja is. Hosszúmező polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a faluba tartó menekültekről, a helyiek boldogulási lehetőségeiről beszélgettünk.
2023. június 27., 09:032023. június 27., 09:03
Csigalassúsággal halad a tavaly novemberben beharangozott román–ukrán vasúti határátkelő megnyitása a kárpátaljai Taraczköz és a Máramaros megyei Hosszúmező között. A 2010-ig naponta kétszeri személyvonat-összeköttetést biztosító határállomásra érkező szerelvények végállomása Máramarossziget volt. A vasúti személyszállítást háttérbe szorító közúti közlekedés a kárpátaljai szárnyvasutat is vakvágányra juttatta, azonban az ukrajnai háború miatt megnövekedett személy- és áruforgalom miatt ismét napirendre került a vonatösszeköttetés Ukrajna és Románia között, a Hosszúmező határában lévő Tisza-hídon.
R. Fekete Lajos, Hosszúmező polgármestere – aki politikusi pályája előtt 27 évet dolgozott a román államvasutaknál – a Krónikának elmondta, hogy
„A múlt héten vettem részt egy máramarosszigeti egyeztetésen, ahol jelen volt a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára is. Az utolsó simítások folynak az ügyben, így remélhetőleg hamarosan indulhatnak a vonatok” – állapította meg portálunknak a polgármester.
A Tisza Hosszúmező határában. Aki ismeri a járást, a gázlókon könnyűszerrel átjöhet a határfolyón
Fotó: Makkay József
A vonatközlekedést késleltette, hogy az ukrán fél el akarja indítani a teherforgalmat is: ukrajnai cégek vasúton gabonát és egyéb árut szállítanának Romániába. Fekete Lajos szerint az eredeti elképzelés, hogy Hosszúmezőn is lehessen árut lerakodni, nem működik, mert a település pályaudvarán csupán két széles nyomtávú sínpár halad végig – nincs kiépítve a teherforgalom számára szükséges mellékvágány rakodótérrel. A vasútállomás szomszédságában van ugyan egy három hektáros terület, de oda jelentős beruházás kell, hogy a határ menti falu pályaudvara áruszállítási feladatokat is elláthasson. Ilyen célra jelenleg csak a máramarosszigeti pályaudvar alkalmas, nagyobb áruforgalom esetén azonban állami vagy magánberuházás szükséges a Tisza-parti városban is.
Egyes hírek szerint a 13 évvel ezelőtti kis határmenti személyvonat-közlekedés leállítása összefüggésbe hozható a cigarettacsempészettel: Ukrajnából rengeteg, zárjegy nélküli cigarettát hoztak Romániába, többek között a vasúti személyszállítás keretében is. Fekete Lajos szerint ennek mára nagyjából leáldozott, mivel a határrendészet új, korszerű ellenőrzési technikával van felszerelve.
„A faluban a polgármesteri hivatal által elhelyezett kamerák felvételeit a határrendészet képviselői is megnézik, amikor gyanús járművet akarnak azonosítani. Ebből is látszik, hogy ma sokkal visszafogottabb a két ország közötti csempésztevékenység, mint egy-két évtizeddel ezelőtt” – érvelt a Krónikának Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.
A felújított hosszúmezői vonatállomás. A vonatok indulására várnak
Fotó: Facebook/CFR Infrastruktură
A határ menti közelség háborús időkben azonban más követkeményekkel is jár. Noha az utóbbi két-három hónapban a szigorú ukrajnai határfelügyelet miatt visszaesett az országot a zöldhatáron elhagyni készülő, katonaköteles férfiak exodusa, ősszel és kora tavasszal nagyon sokan jöttek.
Tiszahosszúmező határában is találtak holttesteket, a többség azonban szerencsésen elérte a román felségterületet.
„A falubeliek gyakran találkoztak az utcákon, kertekben elázott, elcsigázott ukrán férfiakkal. Mindenikük a rendőrséget, vagy a polgármesteri hivatalt kereste, hogy feladja magát és biztonságba kerüljön” – magyarázza a polgármester. A román határőrség által átvett ukrán állampolgárok menekültstátust kapnak, a román hatóságok nem szolgáltatják ki őket Ukrajnának.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 2485 főt számláló település lakossága tíz év alatt mintegy 150 fővel csökkent, de a polgármester szerint a magyarság részaránya továbbra is 65 százalék körül mozog. Igaz, Hosszúmező kiöregedett: az évi hatvan temetésre 25 születés jut. A polgármesteri hivatal továbbra is fenntartja a helyi nyolc osztályos, magyar és román nyelvű oktatást biztosító iskolát, de ma már több összevont osztállyal.
Fekete Lajos abban bízik, hogy az elnyert infrastruktúra-fejlesztési pályázatoknak köszönhetően nem csak az ivóvizet vezetik be hamarosan a faluba, és kiépítik a közművesítést, hanem reális esély van a földgáz bevezetésére is. Ami várhatóan vonzóbbá teszi a helyiek számára a román tengerben fekvő kis magyar szigetet a Tisza partján.
A Hosszúmező irányába tartó főút Máramarossziget határában. A Tisza túloldalán fekszik Ukrajna
Fotó: Makkay József
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!