Románia és Ukrajna határát jelző határkő a Tisza partján
Fotó: Makkay József
Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Máramaros megyei Hosszúmező. A Romániát Ukrajnától elválasztó határfolyó ilyenkor háborús időben a front elől menekülő ukrajnai férfiak célpontja is. Hosszúmező polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a faluba tartó menekültekről, a helyiek boldogulási lehetőségeiről beszélgettünk.
2023. június 27., 09:032023. június 27., 09:03
Csigalassúsággal halad a tavaly novemberben beharangozott román–ukrán vasúti határátkelő megnyitása a kárpátaljai Taraczköz és a Máramaros megyei Hosszúmező között. A 2010-ig naponta kétszeri személyvonat-összeköttetést biztosító határállomásra érkező szerelvények végállomása Máramarossziget volt. A vasúti személyszállítást háttérbe szorító közúti közlekedés a kárpátaljai szárnyvasutat is vakvágányra juttatta, azonban az ukrajnai háború miatt megnövekedett személy- és áruforgalom miatt ismét napirendre került a vonatösszeköttetés Ukrajna és Románia között, a Hosszúmező határában lévő Tisza-hídon.
R. Fekete Lajos, Hosszúmező polgármestere – aki politikusi pályája előtt 27 évet dolgozott a román államvasutaknál – a Krónikának elmondta, hogy
„A múlt héten vettem részt egy máramarosszigeti egyeztetésen, ahol jelen volt a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára is. Az utolsó simítások folynak az ügyben, így remélhetőleg hamarosan indulhatnak a vonatok” – állapította meg portálunknak a polgármester.
A Tisza Hosszúmező határában. Aki ismeri a járást, a gázlókon könnyűszerrel átjöhet a határfolyón
Fotó: Makkay József
A vonatközlekedést késleltette, hogy az ukrán fél el akarja indítani a teherforgalmat is: ukrajnai cégek vasúton gabonát és egyéb árut szállítanának Romániába. Fekete Lajos szerint az eredeti elképzelés, hogy Hosszúmezőn is lehessen árut lerakodni, nem működik, mert a település pályaudvarán csupán két széles nyomtávú sínpár halad végig – nincs kiépítve a teherforgalom számára szükséges mellékvágány rakodótérrel. A vasútállomás szomszédságában van ugyan egy három hektáros terület, de oda jelentős beruházás kell, hogy a határ menti falu pályaudvara áruszállítási feladatokat is elláthasson. Ilyen célra jelenleg csak a máramarosszigeti pályaudvar alkalmas, nagyobb áruforgalom esetén azonban állami vagy magánberuházás szükséges a Tisza-parti városban is.
Egyes hírek szerint a 13 évvel ezelőtti kis határmenti személyvonat-közlekedés leállítása összefüggésbe hozható a cigarettacsempészettel: Ukrajnából rengeteg, zárjegy nélküli cigarettát hoztak Romániába, többek között a vasúti személyszállítás keretében is. Fekete Lajos szerint ennek mára nagyjából leáldozott, mivel a határrendészet új, korszerű ellenőrzési technikával van felszerelve.
„A faluban a polgármesteri hivatal által elhelyezett kamerák felvételeit a határrendészet képviselői is megnézik, amikor gyanús járművet akarnak azonosítani. Ebből is látszik, hogy ma sokkal visszafogottabb a két ország közötti csempésztevékenység, mint egy-két évtizeddel ezelőtt” – érvelt a Krónikának Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.
A felújított hosszúmezői vonatállomás. A vonatok indulására várnak
Fotó: Facebook/CFR Infrastruktură
A határ menti közelség háborús időkben azonban más követkeményekkel is jár. Noha az utóbbi két-három hónapban a szigorú ukrajnai határfelügyelet miatt visszaesett az országot a zöldhatáron elhagyni készülő, katonaköteles férfiak exodusa, ősszel és kora tavasszal nagyon sokan jöttek.
Tiszahosszúmező határában is találtak holttesteket, a többség azonban szerencsésen elérte a román felségterületet.
„A falubeliek gyakran találkoztak az utcákon, kertekben elázott, elcsigázott ukrán férfiakkal. Mindenikük a rendőrséget, vagy a polgármesteri hivatalt kereste, hogy feladja magát és biztonságba kerüljön” – magyarázza a polgármester. A román határőrség által átvett ukrán állampolgárok menekültstátust kapnak, a román hatóságok nem szolgáltatják ki őket Ukrajnának.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 2485 főt számláló település lakossága tíz év alatt mintegy 150 fővel csökkent, de a polgármester szerint a magyarság részaránya továbbra is 65 százalék körül mozog. Igaz, Hosszúmező kiöregedett: az évi hatvan temetésre 25 születés jut. A polgármesteri hivatal továbbra is fenntartja a helyi nyolc osztályos, magyar és román nyelvű oktatást biztosító iskolát, de ma már több összevont osztállyal.
Fekete Lajos abban bízik, hogy az elnyert infrastruktúra-fejlesztési pályázatoknak köszönhetően nem csak az ivóvizet vezetik be hamarosan a faluba, és kiépítik a közművesítést, hanem reális esély van a földgáz bevezetésére is. Ami várhatóan vonzóbbá teszi a helyiek számára a román tengerben fekvő kis magyar szigetet a Tisza partján.
A Hosszúmező irányába tartó főút Máramarossziget határában. A Tisza túloldalán fekszik Ukrajna
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!