
Kívül-belül megújult a templom és a parókia is Aradon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját. A templomkertben felavatták a néhai templomépítő főgondnok, Fábián Gábor eredeti – sokáig elveszettnek hitt – mellszobrát is, melyet 90 év után csodálhatott meg ismét a gyülekezet.
2026. november 16., 13:592026. november 16., 13:59
2024 óta tartó megfeszített munka és a hívek folyamatos adakozása eredményeként kerülhetett sor vasárnap délután az Arad-Belvárosi Református Egyházközség felújított templomának újraszentelésére. Húsz évvel ezelőtt festették át legutóbb a külső falakat, de az csak „tüneti kezelés” volt: a tető kicserélése, a szerkezeti elemek megerősítése, kerítés megjavítása, a nyílászárók fa berakásainak restaurálása, a falak nedvesedésének megszüntetése hosszú évtizedek várakozásait teljesítette be.
1847-ben – jövőre tehát 180 éve – helyezték el a Hoffer József tervei alapján épült református templom alapkövét. Az első istentiszteletet 1852-ben tartották benne, és az aradi reformátusok 1906-ig, az evangélikus-lutheránus templom felépítéséig közösen használták azt a másik protestáns felekezettel.
– fogalmazott a kora estébe nyúló ünnepségen Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Igehirdetésében ószövetségi példával, Ezdrás könyvéből a babiloni fogságból hazatérő zsidók jeruzsálemi templom(újjá)építésével állította párhuzamba az aradi templomfelújítást. Bár Istené minden hatalom, és mint a bibliai idézet is mutatja, megmozdítja a pogányok szívét is, „a biztos jövő reménysége nem jelenti azt, hogy nem álljunk bele a kellemetlenségekbe” – utalt a nagyváradi püspök arra, az Úrba vetett hit ellenére sem dőlhetünk hátra, nem kényelmesedhetünk el, sőt fel kell vállalni a ránk bízott feladatokat, szembe kell nézni az akadályokkal.
Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdetett igét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Elértek egy célt, de ez valójában egy állomás. Folytatni kell az üdvösségbe vezető utat” – szólt az aradi gyülekezet tagjaihoz, akik – meggyőződése szerint – további feladatokat fognak keresni.
A belvárosi – és a majláthfalvi leányegyházközséghez tartozó – hívek számára való tekintettel a gyülekezet lelkigondozását hagyományosan két szolgatestvér látja el. Közülük Vékony Zsolt József lelkipásztor idézte fel a restaurálási-renoválási munkálatok fázisait. Mint mondta, egy beázást kiküszöbölő tetőjavítással kezdődött az egész, de közben pályázati forrást kaptak a magyar kormánytól a parókia felújítására, majd a városi és a megyei önkormányzat, továbbá a bukaresti vallásügyi államtitkárság által megítélt összegek felhasználásával lépésről lépésre a teljes felújítást elvégezték.
Vékony Zsolt József lelkipásztor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Elnézést a fogalmazásért, de az Úristen egyik munkából a másikba rugdosott minket” – érzékeltette hálatelt szívvel a lelkész, aki szerint a kivitelezés összköltsége valamivel több mint 1,1 millió lejt tett ki, aminek 35 százalékát a hívek adakozásából és az egyházközség tartalékaiból sikerült előteremteni.
– nyilatkozta az ünnepség végén Vékony Zsolt József a Krónikának.
Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese köszöntőjében azt kívánta, hogy legyen a templom a csendesség helye, és mivel az újraszentelési ünnepséget a Magyar Szórvány Napján tartották, a felszólaló világi meghívottak erre is kitértek.
Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerint Arad megye a szórvány határának számít: bár a lakosság körülbelül 7 százalékát kitevő valamivel több mint 25 700 magyar elenyésző számnak tűnhet, a megyében vannak tömbmagyar vidékek, ahol erős, a saját életét megszervező, a jövőjét tervező közösségek élnek. Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus szerint a templomfelújításhoz hasonló eredmények a magyar közösség erejét tükrözik.
Megtelt a templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Lazăr Faur, Arad nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármestere kifejtette: „nem érti” a diaszpóra kifejezést az aradi magyarság esetében, mert számára a közösség a város alapkövét jelenti, melyre jelenlegi kulturális és társadalmi identitása épült.
A templom kórusának éneklésével és Sipos Zsuzsa versmondásával gazdagított ünnepségen Puskel Péter nyugalmazott újságíró, helytörténész az aradi reformátusság és a templom történetéről osztott meg adatokat. Mint mondta, a templomépítés jobbára közadakozásból zajlott és az adományozók között jeles személyiségek is voltak:
A néhai főgondnoknak emléktáblája is van a bejáratnál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az áldás után a templom udvarában felavatták Fábián Gábor (1795–1877) eredeti mellszobrát, amelyet 92 év száműzetés után láthatott ismét a nagyközönség. A jogász, országgyűlési képviselő, író, költő és műfordító munkásságáról, az 1848–1849-es eseményekben vállalt szerepéről Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke mondott méltatást, felidézve, hogy Fábián Gábor a templomépítés idején volt az egyházközség főgondnoka.
Emléke előtt már a 20. század elején tisztelgett a város lakossága, ugyanis az ős-Kölcsey Egyesület 1912-ben állíttatta fel a főtéri Kossuth-parkban a szobrát a Csiky Gergely-mellszoborral együtt (mindkettő Philipp István alkotása). Az első világháború után az új, román hatalom más köztéri magyar vonatkozású emlékművekkel együtt ezt is eltüntette: 1934 óta a városházán, majd a múzeum raktárában őrizték.
Vékony Zsolt József lelkipásztor, Vincze József főgondnok, Boros Krisztián algondnok és Bíró Botond lelkipásztor leplezték le Fábián Gábor szobrát a templomkertben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2023-ban, a Kultúrpalota felújításakor az eredeti szobor is megkerült, és a múzeum, a megyei és a város önkormányzat vezetőiben pedig volt hajlandóság arra, hogy a magyar vonatkozású alkotásokat „visszaadják” a magyar közösségnek. Így került a református esperesi hivatalba, onnan pedig a református templomkertbe, új talapzatra az eredeti Fábián-szobor.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
szóljon hozzá!