2012. augusztus 13., 16:512012. augusztus 13., 16:51
A szennyezés csökkenését a környezetvédelmi hatóságok mérései is megerősítették. Utoljára 2008 késő őszén volt még ilyen tiszta a város levegője, amikor néhány hétig a kombinát kénytelen volt hazaküldeni az alkalmazottjait. Jelenleg a levegőben csak 6-7 milligramm ammónia van, amikor a gyár működik, a vegyületből akár száz milligramm is a levegőbe jut.
„Sokkal jobb a levegő minősége, de semmit nem lehet tenni, hogy ez így maradjon, ha a vegyi üzem újraindul. Amúgy az gyár többnyire a környezetvédelmi normáknak megfelelően működik és a szennyezés általában nem haladja meg a megengedett mértéket” – mondta el Dănuţ Ştefănescu, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Ennek ellenére az illetékesek az idén már többször is kénytelenek voltak bírságolni. A megengedett és a valós szennyezés közötti legnagyobb eltérések sötétedés után illetve pirkadat előtt észlelhetők. A környezetvédők ezt azzal magyarázzák, hogy a gyár vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy a város lakossága „ne vegye észre”, mikor füstöl a kelleténél többet az Azomureş.
Az új beruházó, a svájci Ameropa azonban nem azért vásárolta fel az Azomureş részvényeit az addigi, török tulajdonostól, hogy környezetkímélő szempontból zárva tartsa a gyárat. Ennek ellenére az elkövetkezendő négy évben 200 millió dolláros befektetést vállalt a különböző környezetvédelmi normák betartására. „A mostani műszaki vizsgálat egy olyan ambiciózus terv a része volt, mely által gyárunk majd megállás nélkül fog termelni. Úgy is lehet tekinteni erre az elmúlt harminc napra, mint egyféle főpróbára” – jelentette ki Mihai Aniţei, az ország legnagyobb, mintegy 2600 alkalmazottat foglalkoztató, műtrágya-gyártó cégének a vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok