
Fotó: Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület
Jelentős emelkedést mutatott Háromszék idegenforgalma a tavalyi évben a világjárvány okozta bizonytalan helyzet ellenére – derül ki a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján készült jelentéséből.
2022. január 27., 16:472022. január 27., 16:47
2022. január 27., 16:472022. január 27., 16:47
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint 2019-ben 101 877 turistát regisztráltak, 2020-ban 57 648-at Háromszéken, 2021-ben pedig ez a szám 102 601-re nőtt. Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója hangsúlyozta, hogy visszatért a 2019-es év látogatottsága, ami kiemelkedő időszak volt.
Ennek oka elsősorban a kevesebb számú, hosszabb tartózkodást igénylő kovásznai szociális kezeléscsomagokban keresendő. 2021-ben Háromszék a teljes romániai vendégéjszakák számának a 2,6 százalékát teljesítette az első kilenc hónapban, ami egy Háromszékhez hasonló, kis kiterjedésű megye esetében kimagasló számnak mondható. Ugyanez a szám 2019-ben 1,8 volt.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy véli, ha a koronavírus-járványnak van pozitív hatása a turizmust illetően, akkor az, hogy nőtt a szabadidős, természetközeli tevékenységek iránti kereslet.
A turizmusban érdekelt háromszékiek többsége a koronavírus okozta kényszerhelyzet hatására átszervezte tevékenységét, ha szükség volt rá, profilt váltott és nyitott a beszűkülő lehetőségek tárháza felé, hogy fenntarthassa vállalkozását” – egészítette ki a tanácselnök.
Fotó: Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület célja Háromszék turisztikai célpontjainak népszerűsítése, a megye turisztikai potenciáljának fejlesztése, a vendégéjszakák számának növelése. A 2021-es évben az egyesület tevékenységét a járvány okozta bizonytalan helyzet miatt a belföldi turisztikai termékek és szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez igazította, így a desztinációt népszerűsítő akcióik mindenekelőtt a belföldi piacot célozták meg.
„Az egyesület tevékenységét 2022-ben is az elmúlt évben rögzített szakmai támpontok mentén képzeljük el: alapvető feladatunk olyan kommunikációs és népszerűsítő kampányok lebonyolítása, amelyek középpontjában Háromszék erősségeinek számító turisztikai termékek helyezkednek el” – mutatott rá Godra Árpád, az egyesület igazgatója.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
szóljon hozzá!